Szatmár megyében az 1970-es években bukkantak rá a termálforrások zömére, miután több, határ melletti magyarországi településen kőolajat találtak. Ezen felbuzdulva az akkori román hatóságok is intenzív fúrásba kezdtek, de olaj helyett mindenütt termálvízre leltek. A Szatmár megyei önkormányzat nemrég néhány próbafúrást végeztetett, hogy felmérje a térségben lévő termálvíztartalékokat. A szakértők által készített tanulmány szerint átlagosan 700 méter mélyen van az a használható melegvíz-tartalék, amelynek nagyrészt 40 Celsius-fokos a hőmérséklete. A fúrások során azonban hét olyan forrásra is bukkantak, amelyek csupán 80 méterrel vannak a talajfelszín alatt.
„Megyénkben kétféle termálvíz található, meteorikus, illetve fosszilis eredetű” – részletezte a Krónikának Nagy Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat szóvivője. Mint mondta, a kutatások során olyan termálvizet találtak, amely a talaj mélyebb rétegeiben található kőzetek hőjétől melegszik fel, valamint olyat is, amely az elhalt növényzet korrodálódásakor keletkezett, és a talajban hermetikusan zárt hő hatására hevült fel. A víz 75 százaléka meteorikus eredetű.
A termálvizet egyelőre Szatmár megyében csupán fürdőzésre, illetve a háztartásokban hasznosítják. Bélteken például a lakosok kannákba gyűjtik a földből feltörő forró vizet, és otthon gyógyfürdőket vesznek belőle, mivel a szakemberek szerint enyhíti az ízületi bántalmakat. Börvelyen is működött egy kisebb, a helyi lakosok által épített, szabadtéri fürdőmedence, ám ismeretlenek ellopták a földbe helyezett csöveket, és a forrás elapadt. Míg működött, a helybéli és környékbeli családok szekereken, hordókban hordták haza a termálvizet. Voltak, akik állni hagyták, és miután leülepedtek a benne található ásványi anyagok, megitták, ugyanis enyhítette a gyomorpanaszokat.
Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon egyelőre csak a termálstrandok medencéinek feltöltésére alkalmaznak termálvizet – erre épül a régió turizmusa is, falvakban is találni termálfürdőket, például Ákoson és Krasznamihályfalván.
Befektető hiányában azonban a Szatmár megyei elöljárók nem tudnak mit kezdeni a föld alatt található „forró arannyal”. „Nemrég kitakarítottuk az eltömítődött vezetéket, melyet még a régi szondázásokkor helyeztek a földbe. Mintát is vettünk az 56 fokos vízből, és szeretnénk hasznosítani azt. Csupán az jelent gondot, hogy nincsenek pénztartalékaink, így saját forrásból semmilyen erre irányuló tervet nem tudunk finanszírozni” – nyilatkozta lapunknak Schlakter Ferenc kálmándi polgármester.
A határ menti községben lévő termálforrás kiváló adottságokkal rendelkezik. A főúttól alig 200 méterre található, így ha megnyitják a schengeni határokat és korszerűsítik az egykori úthálózatot, a falu turisztikai célponttá válhat általa. „A telek, amelyen a forrás van, magánterület, ám ha érdemes lesz, elvezetjük a vizet” – részletezte az elöljáró. Mint mondta, az önkormányzatnak a pénzen kívül mindene megvan ahhoz, hogy előnyösen ki tudja használni a „természeti adományt”, csupán egy erre fogékony befektetőt kell találniuk.
A pénzhiány miatt nem hasznosítják alternatív energiaforrásként a termálvizet a megyeközpontba sem. „Csak középtávon látok lehetőséget erre. Eszméletlen összegeket kell befektetni ebbe az iparágba, de nem tartom lehetetlennek, hogy sor kerül majd rá. Előfordulhat, hogy öt-tíz év múlva már lakásokat és kertészeteket fűtenek vele a környéken. A termálvízből nyert hőenergia azért jó, mert folyton megújul, és nincsenek melléktermékei, mint a hagyományos fűtőanyagoknak” – fejtette ki lapunknak Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester.
A határ menti városban jelenleg két cég is érdeklődik a termálvíz hasznosítása iránt. Felhasználásával az egyik strandot, a másik aquaparkot létesítene. Nagy Szabolcs, a megyei tanács szóvivője ugyanakkor arról számolt be, hogy a termálvíz iránt a közelmúltban a kínai kormány képviselői is érdeklődtek, akik a helyszínen szemlélték meg a felszín alatti kutatásokról készült jelentéseket. Szatmárnémeti északi részén például 1200 méter mélységben 70–80 fokos vizet találtak, és becslések szerint pár száz méterrel lejjebb még forróbb vízerek vannak.
A partiumi szakemberek hamarosan magyarországi kollégáikkal egy közös pályázat révén próbálják meg hasznosítani a régióban fellelhető alternatív energiaforrásokat. „Nyugati szomszédaink nagyobb tapasztalattal rendelkeznek e téren, így az ő véleményük sokat számíthat, ha mi is be szeretnénk kapcsolódni ebbe a folyamatba” – mondta Ilyés Gyula.
Szatmárnémetivel ellentétben a másik partiumi megyeszékhely, Nagyvárad mindent megtesz a termálvíz minél szélesebb körű kihasználása érdekében. A bihari megyeszékhely egyike azon öt romániai városnak, amely támogatásban részesülhet a környezetvédelmi minisztériumtól a fűtéshálózat korszerűsítésére. Ilie Bolojan polgármester szerint ez abban áll, hogy a bihari megyeszékhely az eddig a hőerőmű által szolgáltatott hőenergiáról áttérhet a termálvizes fűtésre.
Mint mondta, a projekt keretében a minisztérium műszaki segítséget nyújt majd a városnak ahhoz, hogy a környezetkímélő fűtésrendszer kialakítására kiírt uniós pénzekre pályázhasson. A hőerőmű és a teljes vezetékhálózat rehabilitálása mintegy 60 millió euróba kerül. Bolojan szerint a jelenlegi, már csaknem 40 éve működő fűtéshálózattal az a gond, hogy a hőerőmű által felmelegített víz a vezetékekben megtett út során mintegy 35–40 százalékot veszít hőmérsékletéből. A városon végigfutó három fővezeték öszszesen 19 kilométer hosszú, és 114 hőközpont működik rajta. A helyi önkormányzat holnapi ülésén egyébként egy hosszú távú stratégiát is elfogadnak a teljes fűtéshálózat régóta tervezett rehabilitálására 2009 és 2028 között.
Nagyváradon egyébként már van néhány olyan tömbház, amelyet termálvízzel fűtenek: Észak-Őssi negyedben már kétezernél is több azoknak a lakásoknak a száma, amelyek tulajdonosai a környezetkímélő technológiának köszönhetően jóval kevesebbet fizetnek a fűtésért, mint a város többi részén lakók. A városban a Transgex cég foglalkozik ennek a technológiának az alkalmazásával, a fűtéshez használt vizet az őssi strandról vezették be a lakásokba. A város strandjai, illetve a közeli fürdőhelyek is mind-mind termálvízzel üzemelnek, amelyet különböző arányban kevernek hideg vízzel.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”,
A tudomány nemzetközi, de a tudós hazafi, így elvárható a magyar tudósoktól, hogy a nemzetközi tudomány szolgálata mellett saját nemzetük megerősítésén dolgozzanak – hangoztatta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton Tusnádfürdőn.
Orbán Viktor miniszterelnök a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hagyományos előadása után idén is maradt a színpadon, hogy válaszoljon a közönség több esetben igencsak személyes jellegű kérdéseire.
A román-magyar párbeszéd közös jövőnk tekintetében nélkülözhetetlen, Erdély és benne az erdélyi magyarság ügye a román partnerek, barátok nélkül megoldhatatlan – hangoztatta Tőkés László szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Saját belső felméréseink szerint ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, akkor 106 egyéni választókerületből 80-at mi nyernénk, ami fölényes győzelem, elsöprő többség – jelentette ki Orbán Viktor a Tusványoson.
Egy fiatal férfit üldözőbe vett egy medve a Cenk és a Keresztényhavas közötti túraútvonalon. A túrázót végül a csendőrség mentette meg.
A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál.
A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
Súlyos tűzvész pusztította el Szilágy megye egyik legjelentősebb néprajzi emlékét, a Csizér községben található Lupuț-portát, közismert nevén Horea házát.