2010. december 10., 08:512010. december 10., 08:51
Háromnapos képzést tartott Erdélyben Wetzel Tamás, a magyar állampolgársági törvény végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az EMNT által működtetett, a magyar állampolgárság megszerzésében segítő demokrácia-központok leendő munkatársainak.
„Azért fontos ez a képzés, hogy mindenki ugyanazokkal az információkkal rendelkezzék” – jelentette ki a magyarországi szakember csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján. Gergely Balázs, a demokrácia-központ igazgatója elmondta, az EMNT-csapat azért vett részt a képzéseken, hogy felkészüljenek azokra a kérdésekre, amelyekkel január 3-ától kezdve szembesülnek.
A háromnapos képzés során szerdán Csíkszeredában, tegnap Kolozsváron látták el a könnyített honosítással kapcsolatos szükséges információkkal a demokrácia-központ önkénteseit és alkalmazottait. Mint arról beszámoltunk, a központok feladata lesz, hogy tehermentesítsék a csíkszeredai és kolozsvári konzulátusokat azzal, hogy részben átvállalják a tájékoztató feladatokat, illetve azzal is segítik a magyar állampolgárságot igénylőket, hogy ellenőrzik az iratcsomókat, mielőtt azokat benyújtanák a magyar állam hivatalos képviseleteire.
Kárpátalján a magyar történelmi egyházak nem tudnak igazolásokat kiadni a magyar állampolgárságot igénylő híveik számára, mert nem kapták vissza a szovjet hatóságok által a második világháború után elkobzott anyakönyveiket – írta csütörtökön az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság annak járt utána, hogy a történelmi magyar egyházak tudják-e a felmenők magyar állampolgárságát igazoló, az 1920 előtti és az 1938–1944 közötti időszakból származó okiratokkal segíteni azokat a híveiket, akik a jövő év elejétől egyszerűsített eljárás keretében szeretnék felvenni a magyar állampolgárságot. Ezzel kapcsolatban Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a lapnak elmondta: nagyon ritka eset, hogy a gyülekezetekben megmaradtak az anyakönyvek, mert 1944 után, a parókiák elvételekor a legtöbb egyházi iratot elkobozták, s azok állami levéltárakba kerültek. Van egy-két gyülekezet, ahol akad esetleg egy-egy temetési, keresztelési vagy házasságkötési kivonat, de olyan, hogy minden irat megmaradt volna, talán egy sincs – tette hozzá. Bendász Dániel, a görög katolikus egyház beregszászi esperesi kerületének főesperese az újság érdeklődésére közölte: az egyház papjait 1947–1949 között kötelezték, hogy adják le az államnak az egyházi anyakönyveket. Eleinte ezeket az állami anyakönyvi hivatalokban tárolták, de ma már állami levéltárban vannak, s a plébánosok emiatt nem rendelkeznek egykori híveik adataival – mondta, megjegyezve, hogy az igazolást igénylőkre a kutatás hosszú kálváriája várhat. Megyesi László, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki hivatalának titkára arról tájékoztatta a lapot, hogy anyakönyveik többségét annak idején elvették a szovjet hatóságok, így nem tudnak igazolásokat adni, hiszen az iratokat az egyház, Munkács kivételével, azóta sem kapta vissza. |
A Krónika kérdésére Wetzel Tamás ugyanakkor elmondta: Észak-Erdélyben az 1930-as évekig, Dél-Erdélyben az 1920-as évekig kell legalább visszavezetniük családfájukat a magyar állampolgárságot kedvezményes honosítással igénylő polgároknak.
Azonban – hangsúlyozta – az érintetteknek nem szükséges valamennyi felmenőt név szerint felsorolniuk, elég, ha apai vagy anyai ágon egy olyan felmenőt tudnak felmutatni, aki magyar állampolgár volt. A miniszteri biztos hozzáfűzte, nemcsak a korabeli születési anyakönyvi kivonatokat fogadják el, hanem más okiratokat is, így az egyházi igazolások, régi katonakönyvek vagy kárpótlási határozatok, de akár egy 1942-es kolozsvári munkakönyv is alkalmas arra, hogy bizonyítsa a felmenők magyar állampolgárságát.
Gergely Balázs és Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja ugyanakkor egyaránt arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon megjelentek olyan cégek, amelyek készpénz ellenében átvállalják az ügyintézést az állampolgároktól, gyakran arra hivatkozva, hogy ők jó viszonyban vannak az EMNT-vel vagy a magyar kormánnyal.
A kedvezményes honosítás díj- és illetékmentes, akárcsak a hivatalos tájékoztatás, amelyet a magyar külügyminisztérium, a konzulátusok, illetve a demokrácia-központok nyújtanak, szögezték le az illetékesek.
„Semmilyen céggel vagy más csoporttal nem működünk együtt” – szögezte le határozottan Gergely Balázs. Szilágyi Mátyás ugyanakkor közölte: eddig 4000–4200-an regisztráltak és kértek időpontot a kolozsvári főkonzulátustól.
Lapunk kérdésére a főkonzul elmondta, már április első felére vesznek fel előjegyzéseket, jövőre várhatóan megduplázzák a főkonzulátus kapacitását, s a jelenlegi négy ablak helyett nyolc ablaknál zajlik majd az ügyintézés. Jelenleg naponta 40–60-an érdeklődnek személyesen a konzulátuson, a telefonvonalak folyamatosan égnek, a legkitartóbbak azonban hozzájutnak a kívánt tájékoztatáshoz. Mint arról már beszámoltunk, a csíkszeredai konzulátuson eközben nem is adnak már időpontot az érdeklődőknek, mivel június 30-áig már nincs szabad időpontjuk.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A rendkívüli helyzeteket kezelő megyei koordinációs bizottság is összeült, miután kiderült: a vízügyi vállalat több tucatnyi településen, Kolozsvár egyes részein, a Szamosújvár és Dés felé vezető vonalon, illetve a Mezőség egy részén elzárja a csapokat.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.