Mosdóczi Vilmos alelnök, Sorbán Attila Örs alelnök, Mezei János pártelnök, Csomortányi István elnökhelyettes és Toró T. Tibor alelnök az EMSZ kolozsvári sajtótájékoztatóján
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)
Gyakorlatilag hároméves, a valóságban azonban harmincéves folyamat ért véget azzal, hogy hivatalosan is bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ). A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött új politikai alakulat a 2024-es önkormányzati választásokon már jelölteket indít.
2022. november 02., 14:422022. november 02., 14:42
2022. november 02., 15:142022. november 02., 15:14
Hároméves huzavona után lezárult az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzése, az erről szóló bírósági ítélet november elsején vált jogerőssé – jelentette be szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján az új politikai alakulat elnöksége.
A pártként bejegyzett EMSZ-nek új logója is van, az EMNP csillaga közrefogja az MPP fenyőjét, a következő, 2024-es választásokon már ez alatt a jel alatt indítanak jelölteket, hangzott el, ugyanis az EMSZ bejegyzésével mind az MPP, mind az EMNP megszűnt.
Mezei János volt MPP-elnök emlékeztetett, hogy a fúzió nem volt egyszerű, kétszer is neki kellett futni. „Konok elhatározással és kitartással újra nekivágtunk” – mondta arra utalva, hogy a két pár közös közgyűlésének kétszer is dönteni kellett az egyesülésről, miután első alkalommal a bíróság visszautasította azt. Csomortányi István volt EMNP-elnök – aki elnökhelyettesként vesz rész az EMSZ vezetésében – emlékeztetett: a bírák amiatt utasították vissza a kérésüket, mivel a párt magyar neve is szerepelt a hivatalos elnevezésben.
Mezei János szerint az EMSZ célja továbbra is biztosítani a választás szabadságát és fenntartani a demokráciát Erdélyben, hiszen, mint fogalmazott „a versenyből mindig a közösség nyer”. Rámutatott: nehéz idők következnek, amikor rátermett vezetőkre, „erős emberekre” van szükség, hiszen fő céljuk jövőt teremteni Erdélyben. Mint mondta, valamennyi társadalmi kategória tagjait meg szeretnének szólítani, „aki nem közömbös a jövője és léte iránt”.
Az EMNP volt elnöke úgy vélte, a fúzió „az erdélyi magyarságon kívül senkinek nem volt érdeke”, hiszen Bukarest széttartó politikai folyamatokat akar az erdélyi magyar közösségen belül, de szerinte az RMDSZ-nek is hasznosabb volt a korábbi állapot.
Hangsúlyozta: az EMSZ célja mindenki számára elfogadható és támogatható alternatíva lenni, küldetése pedig, hogy ne engedje tovább morzsolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. A „katasztrofális demográfiai mutatók” és az egyre nagyobb politikai érdektelenség közepette az EMSZ révén megvan a lehetőség, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal fejlődő, gyarapodó közösség legyen, vélte.
Mezei János, az új párt elnöke
Fotó: Néppárt press
„Egy a tábor, egy a zászló” – foglalta össze az új helyzetet Sorbán, aki szerint az elmúlt időszakban számos nemzetpolitikai kérdés lett elhanyagolva, ezeket próbálják most „visszafordítani”, illetve felkészülni a két év múlva esedékes választásokra. „Sok munkánk lesz, állunk elébe” – mondta.
Mosdóczi Vilmos szerint az EMSZ bejegyzésével létrejött a lehetőség, hogy az erdélyi magyarság választhasson, így ezután csak rajta fog múlni, mit szeretne.
Toró T. Tibor alelnök nagyobb rálátással elemezte a mostani eredményt, rámutatva, hogy nemcsak a hároméves bejegyzési folyamat, hanem valójában egy harmincéves politikai folyamat vége. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után az RMDSZ-en belül megalakult a Reform Tömörülés, mely a szövetség keretein belül próbálta letenni a pluralizmus alapjait. Így az EMSZ jogelődjének tekinthető, személye mellett Mátis Jenő is tagja volt, aki a most lezárult bírósági bejegyzési folyamatot irányította.
A volt EMNP-s politikus szerint az elmúlt évtized azzal telt, hogy a „bukaresti, dîmbovițai mocsárban egyensúlyozó politikai elittel szemben legyen erdélyi központú párt is”. Rámutatott: ezen folyamat lezárultával kétpólusú lett az erdélyi magyar politika, „ahol világosak az elvek, értékek, álláspontok”, és az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell érvényesíteni a magyar érdekeket.
Csomortányi István a Krónika kérdésére – miszerint a Székelyföldön és a Partiumon kívül az új párt készül-e a szórványban is létrehozni szervezeteket – hangsúlyozta: a szervezetépítés attól kell függjön, hogy mire van igény helyi szinten. Azon reményének adott hangot, hogy a magyar politikai szereplőknek sikerül majd olyan kompromisszumokat kötni, hogy a közösség érdekei érvényesüljenek és a felkészültebb magyar jelölt legyen a nyertes.
A fúzióról két közös küldöttgyűlésen döntött az MPP és EMNP tagsága
Fotó: Veres Nándor
„Innentől kezdve erősebbek leszünk és ezeket a tárgyalásokat is eredményesebben tudjuk lefolytatni” – vetítette előre. A szervezetépítésről elhangzott, ezek a MPP és az EMNP meglévő helyi és megyei szervezeteire épülnek, ezeket „fűzik össze” és mihamarabb megalakulnak, vezetőik pedig legitim, megválasztott vezetők lesznek.
A frissen bejegyzett párt első kongresszusát a 2024-es választások után tartják, akkor áll majd fel az új elnökség is, addig kitart a jelenlegi mandátuma. Ahogy a 2020-ban megválasztott MPP-s és EMNP-s polgármesterek, önkormányzati képviselők mandátuma is, ők ugyanis automatikusan EMSZ-s választottakká válnak.
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett küldöttgyűlést vasárnap Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).
Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői.
A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás