Kétszereplőssé vált az erdélyi magyar politikai préri: bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget

Mosdóczi Vilmos alelnök, Sorbán Attila Örs alelnök, Mezei János pártelnök, Csomortányi István elnökhelyettes és Toró T. Tibor alelnök az EMSZ kolozsvári sajtótájékoztatóján •  Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)

Mosdóczi Vilmos alelnök, Sorbán Attila Örs alelnök, Mezei János pártelnök, Csomortányi István elnökhelyettes és Toró T. Tibor alelnök az EMSZ kolozsvári sajtótájékoztatóján

Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)

Gyakorlatilag hároméves, a valóságban azonban harmincéves folyamat ért véget azzal, hogy hivatalosan is bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ). A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött új politikai alakulat a 2024-es önkormányzati választásokon már jelölteket indít.

Pap Melinda

2022. november 02., 14:422022. november 02., 14:42

2022. november 02., 15:142022. november 02., 15:14

Hároméves huzavona után lezárult az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzése, az erről szóló bírósági ítélet november elsején vált jogerőssé – jelentette be szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján az új politikai alakulat elnöksége.

A két jobboldali erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójára alapfokon augusztus 24-én bólintott rá a bíróság, az egyesülésről szóló döntés november elsején vált véglegessé és visszavonhatatlanná – közölte Mezei János, az új politikai alakulat elnöke.

A pártként bejegyzett EMSZ-nek új logója is van, az EMNP csillaga közrefogja az MPP fenyőjét, a következő, 2024-es választásokon már ez alatt a jel alatt indítanak jelölteket, hangzott el, ugyanis az EMSZ bejegyzésével mind az MPP, mind az EMNP megszűnt.

Mezei János volt MPP-elnök emlékeztetett, hogy a fúzió nem volt egyszerű, kétszer is neki kellett futni. „Konok elhatározással és kitartással újra nekivágtunk” – mondta arra utalva, hogy a két pár közös közgyűlésének kétszer is dönteni kellett az egyesülésről, miután első alkalommal a bíróság visszautasította azt. Csomortányi István volt EMNP-elnök – aki elnökhelyettesként vesz rész az EMSZ vezetésében – emlékeztetett: a bírák amiatt utasították vissza a kérésüket, mivel a párt magyar neve is szerepelt a hivatalos elnevezésben.

Ötfős elnökség

Mezei János szerint az EMSZ célja továbbra is biztosítani a választás szabadságát és fenntartani a demokráciát Erdélyben, hiszen, mint fogalmazott „a versenyből mindig a közösség nyer”. Rámutatott: nehéz idők következnek, amikor rátermett vezetőkre, „erős emberekre” van szükség, hiszen fő céljuk jövőt teremteni Erdélyben. Mint mondta, valamennyi társadalmi kategória tagjait meg szeretnének szólítani, „aki nem közömbös a jövője és léte iránt”.

Csomortányi István elnökhelyettes emlékeztetett, hogy az EMSZ-nek pártszövetségként eddig is megvolt a jogi személyisége, azonban a november elsején véglegessé vált bírósági döntés szerint már csak két magyar politikai alakulat létezik Erdélyben.

Az EMNP volt elnöke úgy vélte, a fúzió „az erdélyi magyarságon kívül senkinek nem volt érdeke”, hiszen Bukarest széttartó politikai folyamatokat akar az erdélyi magyar közösségen belül, de szerinte az RMDSZ-nek is hasznosabb volt a korábbi állapot.

Hangsúlyozta: az EMSZ célja mindenki számára elfogadható és támogatható alternatíva lenni, küldetése pedig, hogy ne engedje tovább morzsolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. A „katasztrofális demográfiai mutatók” és az egyre nagyobb politikai érdektelenség közepette az EMSZ révén megvan a lehetőség, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal fejlődő, gyarapodó közösség legyen, vélte.

Az új politikai alakulatot ötfős elnökség vezeti: Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes mellett Toró T. Tibor (EMNP), Sorbán Attila Örs és Mosdóczi Vilmos (MPP) alelnökök segítik a munkát.

Mezei János, az új párt elnöke •  Fotó: Néppárt press Galéria

Mezei János, az új párt elnöke

Fotó: Néppárt press

„Egy a tábor, egy a zászló” – foglalta össze az új helyzetet Sorbán, aki szerint az elmúlt időszakban számos nemzetpolitikai kérdés lett elhanyagolva, ezeket próbálják most „visszafordítani”, illetve felkészülni a két év múlva esedékes választásokra. „Sok munkánk lesz, állunk elébe” – mondta.

Mosdóczi Vilmos szerint az EMSZ bejegyzésével létrejött a lehetőség, hogy az erdélyi magyarság választhasson, így ezután csak rajta fog múlni, mit szeretne.

Harmincéves folyamat vége

Toró T. Tibor alelnök nagyobb rálátással elemezte a mostani eredményt, rámutatva, hogy nemcsak a hároméves bejegyzési folyamat, hanem valójában egy harmincéves politikai folyamat vége. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után az RMDSZ-en belül megalakult a Reform Tömörülés, mely a szövetség keretein belül próbálta letenni a pluralizmus alapjait. Így az EMSZ jogelődjének tekinthető, személye mellett Mátis Jenő is tagja volt, aki a most lezárult bírósági bejegyzési folyamatot irányította.

Toró T. Tibor szerint 2003 után „az útkeresés időszaka” következett, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) „volt a laboratórium”, az itteni munkának az eredménye az MPP, az EMNP és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is.

A volt EMNP-s politikus szerint az elmúlt évtized azzal telt, hogy a „bukaresti, dîmbovițai mocsárban egyensúlyozó politikai elittel szemben legyen erdélyi központú párt is”. Rámutatott: ezen folyamat lezárultával kétpólusú lett az erdélyi magyar politika, „ahol világosak az elvek, értékek, álláspontok”, és az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell érvényesíteni a magyar érdekeket.

A jelenlévők úgy vélték, az EMSZ bejegyzésével egyesült az autonomista, nemzeti tábor.

Csomortányi István a Krónika kérdésére – miszerint a Székelyföldön és a Partiumon kívül az új párt készül-e a szórványban is létrehozni szervezeteket – hangsúlyozta: a szervezetépítés attól kell függjön, hogy mire van igény helyi szinten. Azon reményének adott hangot, hogy a magyar politikai szereplőknek sikerül majd olyan kompromisszumokat kötni, hogy a közösség érdekei érvényesüljenek és a felkészültebb magyar jelölt legyen a nyertes.

A fúzióról két közös küldöttgyűlésen döntött az MPP és EMNP tagsága •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A fúzióról két közös küldöttgyűlésen döntött az MPP és EMNP tagsága

Fotó: Veres Nándor

Toró T. Tibor szerint az olyan „frontvárosokban”, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely ezentúl is jó lenne egy közös jelölt mögé beállni, és azon reményének adott hangot, hogy a jövőben ez kölcsönös megegyezés alapján történik majd.

„Innentől kezdve erősebbek leszünk és ezeket a tárgyalásokat is eredményesebben tudjuk lefolytatni” – vetítette előre. A szervezetépítésről elhangzott, ezek a MPP és az EMNP meglévő helyi és megyei szervezeteire épülnek, ezeket „fűzik össze” és mihamarabb megalakulnak, vezetőik pedig legitim, megválasztott vezetők lesznek.

A frissen bejegyzett párt első kongresszusát a 2024-es választások után tartják, akkor áll majd fel az új elnökség is, addig kitart a jelenlegi mandátuma. Ahogy a 2020-ban megválasztott MPP-s és EMNP-s polgármesterek, önkormányzati képviselők mandátuma is, ők ugyanis automatikusan EMSZ-s választottakká válnak.

korábban írtuk

Kiáll az egyesülés mellett az EMNP és az MPP, jogi lépéseket tesznek az EMSZ bejegyzéséért
Kiáll az egyesülés mellett az EMNP és az MPP, jogi lépéseket tesznek az EMSZ bejegyzéséért

A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett küldöttgyűlést vasárnap Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).

korábban írtuk

EMSZ-es nekiveselkedés: nulláról kezdi az egyesülési folyamatot a bíróságon az EMNP és az MPP
EMSZ-es nekiveselkedés: nulláról kezdi az egyesülési folyamatot a bíróságon az EMNP és az MPP

Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői.

korábban írtuk

EMSZ: magyar elnevezése miatt utasította el a törvényszék az alakulat bejegyzését
EMSZ: magyar elnevezése miatt utasította el a törvényszék az alakulat bejegyzését

A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.

3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 28., csütörtök

Túlélte a több éves ostromot a magyar oktatás egyik bástyája, újra lesz katolikus iskola Marosvásárhelyen

Aláírta a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum megalapításáról szóló rendeletet Daniel David oktatási miniszter. A döntéssel a magyar iskola több éves kálváriájának végére kerülhet pont.

Túlélte a több éves ostromot a magyar oktatás egyik bástyája, újra lesz katolikus iskola Marosvásárhelyen
2025. augusztus 28., csütörtök

Márton Áron püspökre emlékeznek szülőfalujában

Csíkszentdomokoson 14. alkalommal szerveznek emlékezést és konferenciát a zsidóüldözés és a kommunista diktatúra jogtiprásai ellen egyaránt felszólaló főpap emlékére.

Márton Áron püspökre emlékeznek szülőfalujában
Márton Áron püspökre emlékeznek szülőfalujában
2025. augusztus 28., csütörtök

Márton Áron püspökre emlékeznek szülőfalujában

2025. augusztus 28., csütörtök

Gyereksátor, lelki sátor: várják a közösségeket az immár 26. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra

A Szejkefürdői Unitárius Találkozó az unitárius közösség legnagyobb és legfontosabb éves együttléte, amely hitben és összetartozásban erősíti a közösség tagjait.

Gyereksátor, lelki sátor: várják a közösségeket az immár 26. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra
2025. augusztus 28., csütörtök

Drasztikus változások Szilágy megyében: 18 iskola beolvad, hét igazgató posztja megszűnik

Szilágy megyében 18 iskola olvad be más intézményekbe, megszűnik jogi önállóságuk. Az összevonás következtében hét igazgató is elveszíti a tisztségét.

Drasztikus változások Szilágy megyében: 18 iskola beolvad, hét igazgató posztja megszűnik
2025. augusztus 28., csütörtök

Százezer lej bírságot fizetett egy nagyváradi cég a felületes könyvelésért

A könyvelési papírokban szereplő, de a valóságban hiányzó faáru miatt több mint százezer lej büntetést fizetett egy nagyváradi cég. Az összeg nagyobb részét a nem létező áru értékének elkobzása teszi ki.

Százezer lej bírságot fizetett egy nagyváradi cég a felületes könyvelésért
2025. augusztus 28., csütörtök

Erdélyben tart előadásokat Rakonczay Gábor 75 nap az óceánon címmel

75 nap az óceánon címmel a kincses városban tart előadást szeptember 5-én Rakonczay Gábor. Szeptember 6-án Csíkszeredában, 9-én pedig Udvarhelyen is meghallgathatja a közönség.

Erdélyben tart előadásokat Rakonczay Gábor 75 nap az óceánon címmel
2025. augusztus 28., csütörtök

Ösztöndíjpályázat mezőgazdasággal kapcsolatos tanulmányokat folytató diákoknak

A Pro Agricultura Egyesület az Országos Magyar Diákszövetséggel közösen ösztöndíjpályázatot hirdet a 2025–26-os tanévben.

Ösztöndíjpályázat mezőgazdasággal kapcsolatos tanulmányokat folytató diákoknak
2025. augusztus 28., csütörtök

Visszabontják a vadonatúj ferdekábeles híd egyes elemeit, hogy 1500 tonnával csökkentsék a súlyát

A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.

Visszabontják a vadonatúj ferdekábeles híd egyes elemeit, hogy 1500 tonnával csökkentsék a súlyát
2025. augusztus 27., szerda

Egymillió euróból restaurálták a Temes megyei Csák középkori tornyát

Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.

Egymillió euróból restaurálták a Temes megyei Csák középkori tornyát
2025. augusztus 27., szerda

Erdélyi szálláshely is bekerült a Michelin Guide-ba

Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.

Erdélyi szálláshely is bekerült a Michelin Guide-ba