Kétszereplőssé vált az erdélyi magyar politikai préri: bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget

Kétszereplőssé vált az erdélyi magyar politikai préri: bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget

Mosdóczi Vilmos alelnök, Sorbán Attila Örs alelnök, Mezei János pártelnök, Csomortányi István elnökhelyettes és Toró T. Tibor alelnök az EMSZ kolozsvári sajtótájékoztatóján

Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ)

Gyakorlatilag hároméves, a valóságban azonban harmincéves folyamat ért véget azzal, hogy hivatalosan is bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ). A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött új politikai alakulat a 2024-es önkormányzati választásokon már jelölteket indít.

Pap Melinda

2022. november 02., 14:422022. november 02., 14:42

2022. november 02., 15:142022. november 02., 15:14

Hároméves huzavona után lezárult az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzése, az erről szóló bírósági ítélet november elsején vált jogerőssé – jelentette be szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján az új politikai alakulat elnöksége.

A két jobboldali erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójára alapfokon augusztus 24-én bólintott rá a bíróság, az egyesülésről szóló döntés november elsején vált véglegessé és visszavonhatatlanná – közölte Mezei János, az új politikai alakulat elnöke.

A pártként bejegyzett EMSZ-nek új logója is van, az EMNP csillaga közrefogja az MPP fenyőjét, a következő, 2024-es választásokon már ez alatt a jel alatt indítanak jelölteket, hangzott el, ugyanis az EMSZ bejegyzésével mind az MPP, mind az EMNP megszűnt.

Mezei János volt MPP-elnök emlékeztetett, hogy a fúzió nem volt egyszerű, kétszer is neki kellett futni. „Konok elhatározással és kitartással újra nekivágtunk” – mondta arra utalva, hogy a két pár közös közgyűlésének kétszer is dönteni kellett az egyesülésről, miután első alkalommal a bíróság visszautasította azt. Csomortányi István volt EMNP-elnök – aki elnökhelyettesként vesz rész az EMSZ vezetésében – emlékeztetett: a bírák amiatt utasították vissza a kérésüket, mivel a párt magyar neve is szerepelt a hivatalos elnevezésben.

Ötfős elnökség

Mezei János szerint az EMSZ célja továbbra is biztosítani a választás szabadságát és fenntartani a demokráciát Erdélyben, hiszen, mint fogalmazott „a versenyből mindig a közösség nyer”. Rámutatott: nehéz idők következnek, amikor rátermett vezetőkre, „erős emberekre” van szükség, hiszen fő céljuk jövőt teremteni Erdélyben. Mint mondta, valamennyi társadalmi kategória tagjait meg szeretnének szólítani, „aki nem közömbös a jövője és léte iránt”.

Csomortányi István elnökhelyettes emlékeztetett, hogy az EMSZ-nek pártszövetségként eddig is megvolt a jogi személyisége, azonban a november elsején véglegessé vált bírósági döntés szerint már csak két magyar politikai alakulat létezik Erdélyben.

Az EMNP volt elnöke úgy vélte, a fúzió „az erdélyi magyarságon kívül senkinek nem volt érdeke”, hiszen Bukarest széttartó politikai folyamatokat akar az erdélyi magyar közösségen belül, de szerinte az RMDSZ-nek is hasznosabb volt a korábbi állapot.

Hangsúlyozta: az EMSZ célja mindenki számára elfogadható és támogatható alternatíva lenni, küldetése pedig, hogy ne engedje tovább morzsolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. A „katasztrofális demográfiai mutatók” és az egyre nagyobb politikai érdektelenség közepette az EMSZ révén megvan a lehetőség, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal fejlődő, gyarapodó közösség legyen, vélte.

Az új politikai alakulatot ötfős elnökség vezeti: Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes mellett Toró T. Tibor (EMNP), Sorbán Attila Örs és Mosdóczi Vilmos (MPP) alelnökök segítik a munkát.

Galéria

Mezei János, az új párt elnöke

Fotó: Néppárt press

„Egy a tábor, egy a zászló” – foglalta össze az új helyzetet Sorbán, aki szerint az elmúlt időszakban számos nemzetpolitikai kérdés lett elhanyagolva, ezeket próbálják most „visszafordítani”, illetve felkészülni a két év múlva esedékes választásokra. „Sok munkánk lesz, állunk elébe” – mondta.

Mosdóczi Vilmos szerint az EMSZ bejegyzésével létrejött a lehetőség, hogy az erdélyi magyarság választhasson, így ezután csak rajta fog múlni, mit szeretne.

Harmincéves folyamat vége

Toró T. Tibor alelnök nagyobb rálátással elemezte a mostani eredményt, rámutatva, hogy nemcsak a hároméves bejegyzési folyamat, hanem valójában egy harmincéves politikai folyamat vége. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után az RMDSZ-en belül megalakult a Reform Tömörülés, mely a szövetség keretein belül próbálta letenni a pluralizmus alapjait. Így az EMSZ jogelődjének tekinthető, személye mellett Mátis Jenő is tagja volt, aki a most lezárult bírósági bejegyzési folyamatot irányította.

Toró T. Tibor szerint 2003 után „az útkeresés időszaka” következett, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) „volt a laboratórium”, az itteni munkának az eredménye az MPP, az EMNP és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is.

A volt EMNP-s politikus szerint az elmúlt évtized azzal telt, hogy a „bukaresti, dîmbovițai mocsárban egyensúlyozó politikai elittel szemben legyen erdélyi központú párt is”. Rámutatott: ezen folyamat lezárultával kétpólusú lett az erdélyi magyar politika, „ahol világosak az elvek, értékek, álláspontok”, és az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell érvényesíteni a magyar érdekeket.

A jelenlévők úgy vélték, az EMSZ bejegyzésével egyesült az autonomista, nemzeti tábor.

Csomortányi István a Krónika kérdésére – miszerint a Székelyföldön és a Partiumon kívül az új párt készül-e a szórványban is létrehozni szervezeteket – hangsúlyozta: a szervezetépítés attól kell függjön, hogy mire van igény helyi szinten. Azon reményének adott hangot, hogy a magyar politikai szereplőknek sikerül majd olyan kompromisszumokat kötni, hogy a közösség érdekei érvényesüljenek és a felkészültebb magyar jelölt legyen a nyertes.

Galéria

A fúzióról két közös küldöttgyűlésen döntött az MPP és EMNP tagsága

Fotó: Veres Nándor

Toró T. Tibor szerint az olyan „frontvárosokban”, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely ezentúl is jó lenne egy közös jelölt mögé beállni, és azon reményének adott hangot, hogy a jövőben ez kölcsönös megegyezés alapján történik majd.

„Innentől kezdve erősebbek leszünk és ezeket a tárgyalásokat is eredményesebben tudjuk lefolytatni” – vetítette előre. A szervezetépítésről elhangzott, ezek a MPP és az EMNP meglévő helyi és megyei szervezeteire épülnek, ezeket „fűzik össze” és mihamarabb megalakulnak, vezetőik pedig legitim, megválasztott vezetők lesznek.

A frissen bejegyzett párt első kongresszusát a 2024-es választások után tartják, akkor áll majd fel az új elnökség is, addig kitart a jelenlegi mandátuma. Ahogy a 2020-ban megválasztott MPP-s és EMNP-s polgármesterek, önkormányzati képviselők mandátuma is, ők ugyanis automatikusan EMSZ-s választottakká válnak.

korábban írtuk

Kiáll az egyesülés mellett az EMNP és az MPP, jogi lépéseket tesznek az EMSZ bejegyzéséért
Kiáll az egyesülés mellett az EMNP és az MPP, jogi lépéseket tesznek az EMSZ bejegyzéséért

A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett küldöttgyűlést vasárnap Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).

korábban írtuk

EMSZ-es nekiveselkedés: nulláról kezdi az egyesülési folyamatot a bíróságon az EMNP és az MPP
EMSZ-es nekiveselkedés: nulláról kezdi az egyesülési folyamatot a bíróságon az EMNP és az MPP

Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői.

korábban írtuk

EMSZ: magyar elnevezése miatt utasította el a törvényszék az alakulat bejegyzését
EMSZ: magyar elnevezése miatt utasította el a törvényszék az alakulat bejegyzését

A bukaresti törvényszék azzal indokolta az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítását, mert annak hivatalos megnevezésében a „magyar” elnevezés is szerepel – közölte vasárnap a politikai alakulat.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 10., hétfő

Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron, Aradon minden maradhat a régiben, Brassóban visszatérhet Scripcaru

Emil Bocnak szavazott bizalmat egy újabb polgármesteri mandátumhoz a kolozsvári választópolgárok 46 százaléka, a függetlenként versenybe szálló Sabin Sărmaș a második a voksok 32 százalékával.

Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron, Aradon minden maradhat a régiben, Brassóban visszatérhet Scripcaru
2024. június 10., hétfő

FRISSÍTVE – Visszahódította Székelyudvarhelyt az RMDSZ, Kereskényi és Soós is bejelentette győzelmét

Jelentős fölénnyel Szakács-Paál István, az RMDSZ jelöltje nyerte meg a polgármester-választást Székelyudvarhelyen a vasárnap rendezett helyhatósági választáson. Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor bejelentette győzelmét, Marosvásárhely Soós Zoltán jól áll.

FRISSÍTVE – Visszahódította Székelyudvarhelyt az RMDSZ, Kereskényi  és Soós is bejelentette győzelmét
2024. június 09., vasárnap

Kelemen: átléphette a küszöböt, túlvan a legnehezebb kampányon az RMDSZ

Nagyon szép kerek számot jósolnak az exit-poll-felmérések az RMDSZ-nek, amely meghaladja az öt százalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az urnazárás után.

Kelemen: átléphette a küszöböt, túlvan a legnehezebb kampányon az RMDSZ
2024. június 09., vasárnap

Veszélybe került az erdélyi magyar EP-képviselet az RMDSZ szerint

Késélen táncol az erdélyi magyarság európai parlamenti képviselete az RMDSZ szóvivője szerint, aki a szövetség kolozsvári elnökségén berendezett eredményváróján nyilatkozott újságíróknak.

Veszélybe került az erdélyi magyar EP-képviselet az RMDSZ szerint
2024. június 09., vasárnap

Hargita megyei személyek ellen indított eljárást a rendőrség választási csalás gyanúja miatt

Büntetőeljárást indított vasárnap a rendőrség választási csalás miatt, miután a gyanú szerint egy szentegyházi szavazókörzetben két, szavazati jogától megfosztott személy is szavazott.

Hargita megyei személyek ellen indított eljárást a rendőrség választási csalás gyanúja miatt
2024. június 09., vasárnap

Csomortányi István arra szavazott, hogy a magyarság visszatérjen Nagyvárad vezetésébe

Vissza kell venni a magyar közösség helyét Nagyvárad vezetésében – fogalmazott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke a szavazása után.

Csomortányi István arra szavazott, hogy a magyarság visszatérjen Nagyvárad vezetésébe
2024. június 09., vasárnap

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték a halállal fenyegetőző brassói jelöltet

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték vasárnap azt a brassói jelöltet, akit hivatalos személy elleni erőszak gyanújával őrizetbe vettek a vasárnapra virradó éjszaka.

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték a halállal fenyegetőző brassói jelöltet
2024. június 09., vasárnap

Őrizetbe vettek egy brassói jelöltet, aki halállal fenyegette az egyik körzeti választási iroda elnökét

Hivatalos személy elleni erőszak gyanújával őrizetbe vették a helyhatósági választásokon induló egyik brassói jelöltet – tájékoztatott a brassói ügyészség.

Őrizetbe vettek egy brassói jelöltet, aki halállal fenyegette az egyik körzeti választási iroda elnökét
2024. június 09., vasárnap

Estére apadt Székelyföld előnye, a magyarlakta megyék közzül a Szilágyság vezet

Vasárnap 20 órakor a romániai részvétel 45,7 százalékos volt a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon.

Estére apadt Székelyföld előnye, a magyarlakta megyék közzül a Szilágyság vezet
2024. június 09., vasárnap

A magyarok ellen uszított a PNL megyei tanácselnök-jelöltje Szatmár megyében

A Szatmár Megyei RMDSZ feljelentést tett annak a magyarellenes uszítást terjesztő üzenetnek a kapcsán, amelyet több szatmári is kapott a választás napján. Az üzenet aláírójaként Adrian Cozma, a PNL megyei tanácselnök-jelöltje van megjelölve.

A magyarok ellen uszított a PNL megyei tanácselnök-jelöltje Szatmár megyében