Képességvizsga: tíz év alatt szinte semmi sem változott, a magyar diákoknak a román nyelv a legnagyobb kihívás

Képünk illusztráció •  Fotó: Árvai Károly/MTI

Képünk illusztráció

Fotó: Árvai Károly/MTI

Tíz év leforgása alatt alig változtak a magyarul tanuló nyolcadik osztályosok képességvizsgájának eredményei az Erdélystat friss elemzése szerint. Ugyanígy állandó maradt az egyenletben az is, hogy románból teljesítenek a leggyengébben. Meglepő viszont, hogy a bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének.

Krónika

2021. november 02., 12:162021. november 02., 12:16

Ha a nyolcadikosok képességvizsgáinak a 2012–2021 között eredményeit vesszük górcső alá, azt láthatjuk, alig van változás, a sikerességi arányok tízéves trendje minimális növekedést mutat, mind a teljes romániai diákpopuláció, mind pedig a magyarul tanulók körében – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye is aláhúzza, ezzel párhuzamosan – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansok a romániai diákpopuláción belül.

A statisztikák szerint országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1 százalék és 79,4 százalék között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0 százalék és 77,1 százalék közöttiek voltak.

A magyarul tanulók hátránya 2014 és 2018 között volt hangsúlyos, az utóbbi három évben a lemaradás kisebb mértékű, sőt a 2021-es sikerességi arányok a magyarul tanulók körében voltak hajszálnyival magasabbak.

korábban írtuk

Képességvizsga: a végleges eredmények szerint a diákok 77 százaléka ért el 5-ös feletti átlagot, 12-vel nőtt a színtízesek száma
Képességvizsga: a végleges eredmények szerint a diákok 77 százaléka ért el 5-ös feletti átlagot, 12-vel nőtt a színtízesek száma

A nyolcadik osztályosok június 22-e és 25-e között megtartott képességivizsgáján résztvevők mintegy 77 százaléka ért el 5-ös feletti átlagot, és 132 tanuló vizsgázott színtízesre – ezt mutatják az idei vizsgasorozat végleges eredményei.

A román nyelv a gyenge láncszem

Az Erdélystat elemzése rámutat, a magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítenek a leggyengébben, kivéve a 2012-es és a 2017-es éveket, amelyekben a matematikából elért sikerességi arány alul múlta a románt. A tízéves trendeket figyelve a magyarul tanulók románvizsga-teljesítménye változatlan, a matematikavizsga sikerességi rátái enyhén javuló tendenciát mutatnak – az országos átlagokhoz mért relatív eltérések esetében.

A matematikaeredményekben az utóbbi két évben egy markánsabb javulás figyelhető meg, kérdés, hogy ez időtálló-e – fogalmaznak az elemzés készítői.

A 2021-es vizsga 77,1 százalékos sikerességi aránya az elmúlt évtized legjobb eredménye a magyarul tanulók körében. Hasonló arányban csak 2015-ben voltak az 5-ösnél nagyobb átlagot elérő diákok a próbákon részt vevők körében. Az idei előkelő teljesítmény a kiemelkedő anyanyelv-, illetve a viszonylag jó matematikaeredményeknek volt köszönhető.

Román nyelv és irodalomból mind a sikerességi arány, mind pedig az osztályzatok tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest – annak ellenére, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak ebből a tárgyból.

A vizsgán elért általánosok tekintetében továbbra is hátrányban maradtak a magyarul tanulók, míg az országos átlag 6,57 volt, a magyar tagozatoké 6,35. Itt az is megfigyelhető, hogy a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak a kiváló eredményeket elérők között, a 8,5-ös átlag felettiek aránya csupán 10,7 százalék, szemben az országos 20,5 százalékkal.

korábban írtuk

Kelemen szerint a magyar nyolcadikosok képességvizsgája azt mutatja, hogy jó irányba halad a reform
Kelemen szerint a magyar nyolcadikosok képességvizsgája azt mutatja, hogy jó irányba halad a reform

A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Meglepetések a megyék rangsorában

A magyar tagozatok 2021-es teljesítményét megyei bontásban vizsgálva az erdélyi statisztikai szolgálat elemzése megállapítja, hogy

a bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének. Itt a románosztályzatok hasonlóak a székelyföldiekhez, viszont az alacsonyabb matematikaeredmények tovább rontják a két megye helyezését.

Az is szembetűnő az elemzők szerint, hogy ezekben a megyékben nagyon alacsony a részvételi arány: Szatmárban a beiratkozók 79, Biharban pedig 82 százaléka jelent meg végül az összes vizsgán.

A két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna sikerességi arányukat tekintve az alsó középmezőnyben találhatók.

Nagyon alacsonyak a románjegyek, Hargitában a matematika- és az anyanyelvosztályzatok átlagosnak tekinthetők, Háromszéken átlag alattiak. Maros megyében enyhén jobbak a románeredmények, másban nincs számottevő eltérés a székelyföldi megyékhez képest.

A jelentősebb magyar diáklétszámmal rendelkező megyék közül Kolozs emelkedik ki,

itt a sikerességi arány 94 százalékos, a román- és a matematikaosztályzatok átlaga 7-es körüli.

A Szilágy megyei magyar tagozatok teljesítménye átlagosnak tekinthető,

románból enyhén jobbak, matematikából enyhén gyengébbek, mint a magyarul tanulók országos átlaga.

A szórványmegyék teljesítménye jelentős eltéréseket mutat.

A legalább tíz magyarul vizsgázó diákkal rendelkezők közül Beszterce-Naszód, Temes, Máramaros és Brassó relatív jól teljesít, Fehér és Arad a középmezőnyben van, Hunyad és Bákó pedig a leggyengébb a sikerességi arányok szerinti rangsorban.

„A települések és az iskolák mérete szerint továbbra is lineáris összefüggés van: míg a nagyobb városok, illetve a nagyobb intézmények eredménye kiemelkedő, addig a kisebb települések alacsony létszámú iskoláiban figyelhető meg a leggyengébb teljesítmény” – összegez az Erdélystat elemzése.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus