Juhászkutyák támadása esetén a kiránduló csak magára számíthat, a hatóságok egymásra mutogatnak

juhászkutyák

Juhászkutyák. Akkor jelentenek veszélyt, ha a pásztor nincs a közelben

Fotó: Oláh-Badi Levente

Kirándulók, kocogók panaszkodnak arra Erdély-szerte, hogy juhászkutyák zavarják meg a nyugalmukat, és sokakat meg is sebesítenek. Január elején a Kolozs megyei Szászfenes egyik dombján kocogó nőre támadtak juhászkutyák egy közeli esztenáról. Az áldozat súlyos sebekkel került a sürgősségire, és feljelentést tett a rendőrségen. A Krónika által megkérdezett szakemberek rámutattak, hogy az állami és önkormányzati szervek minden ilyen esetben egymásra hárítják a felelősséget.

Makkay József

2025. január 14., 14:002025. január 14., 14:00

Évről évre ismétlődnek a juhászkutyák okozta súlyos balesetek, amelyek alkalmanként emberéleteket is követelnek. Míg a korábbi években a falkába verődött, gazdátlan ebek támadásai jelentettek veszélyforrást a nagyvárosok zöldövezeteiben, vagy a külvárosokban kocogó emberek számára – legutóbb Bukarestben vesztette életét kutyatámadás miatt egy fiatal nő –, újabban az elszaporodott nyájőrző pásztorkutyák támadnak emberekre.

Egyre több panasz érkezik kirándulók részéről Erdélyben, hogy a juhnyájak vagy a tehéncsordák mellől elszabadult kutyafalka súlyos fenyegetést jelent a kirándulók számára.

Január elején egy szászfenesi nőt támadtak meg a Kolozsvár alvóvárosa melletti dombon pásztorkutyák. A súlyosan megsebesített áldozat történetét a Jobboldali Alternatíva nevű párt egyik helyi képviselője osztotta meg közösségi oldalán, jelezve, a nő lélekjelenlétének köszönhető, hogy túlélte a rárontó kutyafalka támadását.

A tömbházak fölötti dombon kocogó nőt egy környékbeli juhász kutyái kerítették be. Mint utólag kiderült, a szabadon kószáló ebek több embert is megsebesítettek már, hosszú idő óta félelemben tartják a környékbeli lakókat. A sürgősségire szállított áldozat hosszú időn át gyógyuló sebeket szenvedett a kezein és lábain, és feljelentést tett a helyi rendőrségen.

A szászfenesi áldozat súlyos sebeket szenvedett a kezein és a lábain •  Fotó: Facebook/Adela Mîrza Galéria

A szászfenesi áldozat súlyos sebeket szenvedett a kezein és a lábain

Fotó: Facebook/Adela Mîrza

A helyi önkormányzat felelőssége

A Szászfenes határában ismétlődő ebtámadásokról meg akartuk kérdezni az állatorvos végzettségű Bogdan Pivariu polgármester vezette önkormányzat véleményét is. Albert Zoltán, az ország legnagyobb, 50 ezer lakosú községének RMDSZ-es alpolgármestere azonban nem hallott az ebtámadásokról, az esetről semmiféle információval nem tudott szolgálni.

Sikerült kapcsolatba lépnünk a Kolozs megyei állatvédelmi rendőrség egyik munkatársával, aki neve elhallgatását kérve a hiányos romániai törvényi szabályozást okolta az országszerte kialakult helyzetért. Az állatvédelmi rendőr tájékoztatása szerint a 2001/155-ös és a 2002/55-ös számú sürgősségi kormányrendelet foglalkozik a veszélyes és gazdátlan ebekkel. ,,Minden olyan ebet, amely közterületen tartózkodik felügyelet nélkül, be kellene fogni és állatmenhelyre szállítani. Ez azokra a kutyákra is érvényes, amelyeknek van ugyan gazdájuk, de szabadon kószálnak utcákon, parkokban, erdőn, mezőn.

Idézet
A gond az, hogy ezeket az ebeket nincs ki befogja. De ha be is fognák, nincs hova szállítani, mert a romániai önkormányzatok többsége nem tesz eleget a törvényes előírásoknak, hogy állatmenhelyet tartsanak fenn”

– nyilatkozta portálunknak a szakember.

A kolozsvári rendőr azt is kifogásolta, hogy a törvények nem szabályozzák pontosan a helyi önkormányzatok ezzel kapcsolatos feladatait, így baj esetén mindenki másra hárítja a felelősséget. ,,A rendőrség rendszerint csak akkor indít eljárást ebtámadás miatt, ha súlyos baleset történik, de alig vannak megelőző intézkedések. Ez a különböző állami és önkormányzati szervek közötti együttműködés hiányára vezethető vissza” – mutatott rá portálunknak a neve elhallgatását kérő kolozsvári állatvédelmi rendőr.

juhászkutyák Galéria

Állatmenhely. Sok helyi önkormányzat nem végzi el a feladatát

A megengedettnél több kutyát tartanak a juhászok

Madaras Péter állatorvos, egy kolozsvári állatgyógyászati klinika vezetője a Krónika megkeresésére szintén a törvényes előírások megkerülése okozta problémákról beszélt portálunknak. A szakember szerint törvény írja elő, hogy síkvidéken egy juhnyájat két, dombvidéken három, hegyvidéken pedig négy őrző-védő eb kísérhet. ,,A törvényes előírást a juhászok többsége kijátssza.

Idézet
A nyájjal rendszerint két-három kutya jár, de az esztenán emellett még tartanak egy falkát, és ezek az állatok sokszor szabadon kószálnak a környéken,

miközben a juhász kinn van az állatokkal a legelőn” – mutatott rá portálunknak a kolozsvári állatorvos. Madaras Péter szerint a legnagyobb gond a különböző állami hatóságok közötti együttműködés hiánya, ami újra és újra tragédiákat okoz. A szakember szerint a helyzeten csak a civilek hangjának felerősödésével lehet változtatni: ha minden ilyen esetet jelentenek az emberek, akkor a hatóságok arra kényszerülnek, hogy lépjenek.

A juhos gazda másként látja

Árnyaltabban látja a helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, juhtartó gazda, a székelyföldi megyék juhászaiért felelős falugazdász. A gyergyóditrói szakember szerint a juhnyájakat és a marhacsordákat ma már lehetetlen őrző-védő kutyák nélkül megvédeni a medvétől és a farkastól. ,,A juhászatok számára akkora veszélyt jelentenek a vadak támadásai, hogy kutyák nélkül semmire nem mennénk. A kutya szavatolja a pásztorok és az állatok biztonságát, a villanypásztort simán kijátsszák a vadak. Naponta 2-3 medve is megfordul a nyáj körül, csak a kutyák tudják elűzni őket” – érvel a székelyföldi juhos gazda. Aki a kirándulóknak azt tanácsolja, hogy lehetőleg olyan helyen túrázzanak, ahol a közelben nincsenek esztenák és juhnyájak. Ha mégis kutyával találkoznak, a legjobb védekezés a nyugalom.

Idézet
A kutya elől soha nem szabad elfutni. Ha megőrizzük lelki nyugalmunkat, és hirtelen mozdulatok nélkül, lassan lépkedünk, akkor a juhászkutyák megnyugszanak,

nem bántanak” – jelentette ki a székelyföldi falugazdász.

Bajkó Zoltán szerint a Székelyföldön ritkán hallani ebtámadásról, amikor juhászkutyák bántanának kirándulókat. A közelben levő pásztor minden esetben közbelép. Ehhez viszont olyan állatot kell tartani, amit a juhász idomítani tud, erre legmegfelelőbb fajta a kuvasz.

A Székelyhon nemrég közölt cikke szerint egyébként Székelyföld-szerte egyre kiélezettebb a feszültség, amely az állattartó gazdák és juhászkutya-tulajdonosok, valamint a túrázók, természetjárók és biciklisek között feszül már évek óta. A térségben is észlelhető juhászkutya-problémára december végén Szentegyházán próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői.

korábban írtuk

Amikor a természetjárók és az állattartók ugyanazokon a területeken „osztoznak”
Amikor a természetjárók és az állattartók ugyanazokon a területeken „osztoznak”

A térségünkben egyre kiélezettebbé váló juhászkutya-problémára próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői, akik szombaton Szentegyházán ültek egy asztal köré.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 18., kedd

Az intenzív havazások nagymértékben megnehezítik az erdélyi hegyvidéken élők mindennapjait

Az erdélyi hegyvidéki településeken a mostani télies időjárási viszonyok közepette, a nagy havazások miatt az is előfordulhat, hogy nem tudnak kimenni az emberek a házból; így van ez például a Brassó megyei Fundáta községben.

Az intenzív havazások nagymértékben megnehezítik az erdélyi hegyvidéken élők mindennapjait
2025. február 18., kedd

Kártérítésre kötelezte a bíróság az Átlátszót egy székelyföldi üzletember javára

Kártérítésre kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári bíróság az Átlátszó Erdélyt abban a perben, amelyet Balázs Attila székelyföldi üzletember indított a tényfeltáró portál ellen.

Kártérítésre kötelezte a bíróság az Átlátszót egy székelyföldi üzletember javára
2025. február 18., kedd

Csempészett cigarettát árult az otthonában, ahova a rendőrök is bekopogtak

Külföldről Romániába csempészett, zárjegy nélküli cigarettát árult marosújvári lakásán egy 68 éves férfi, a rendőrök felszámolták a jól menő üzletet.

Csempészett cigarettát árult az otthonában, ahova a rendőrök is bekopogtak
2025. február 18., kedd

Előrejelezhetőek-e a földrengések Erdélyben?

Az utóbbi években Erdélyben is több ízben érezhető földrengésekről tart előadást Kolozsváron Szakács Sándor geológus. Az ismert szakember a földrengések előrejelezhetőségéről is beszél február 27-én 17 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában.
Előrejelezhetőek-e a földrengések Erdélyben?
2025. február 18., kedd

Rendőrségi jótanácsok havas utakon közlekedőknek

A téli időjárás miatt Erdély több részében nehézkesen halad a forgalom. A közlekedésrendészet tanácsokat fogalmazott meg a havas utakon közlekedő sofőrök számára, hogy elkerülhetőek legyenek a balesetek.

Rendőrségi jótanácsok havas utakon közlekedőknek
2025. február 18., kedd

Székelyföldi Bringás Vándortábor: új útvonallal várják a diákokat

Új útvonallal várják a diákokat a 4. Székelyföldi Bringás Vándortáborba, amelynek célja, hogy a résztvevők két keréken fedezzék fel Székelyföld kulturális és természeti kincseit – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Székelyföldi Bringás Vándortábor: új útvonallal várják a diákokat
2025. február 18., kedd

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit

Rendőrök, tűzoltók, hegyimentők és önkéntesek folytatják a február elején eltűntnek nyilvánított székelyudvarhelyi fiatalember keresését – közölte kedden a Hargita megyei rendőrség.

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit
2025. február 18., kedd

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét

Bűnügyi felügyelet alá helyezte a Maros megyei ítélőtábla Barti Tihamért, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, aki ellen korrupció gyanújával folyik kivizsgálás.

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét
2025. február 17., hétfő

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt

A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt
2025. február 17., hétfő

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”

Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”