Jó a bió, de kell a vegyszer is: veszélyben a növényvédelem az agresszív kórokozók miatt

Egyre nehezebb megvédeni a növényeket, terményeket a kórokozóktól és betegségektől – kongatta meg a vészharangot az országos növényvédelmi ipartestület (AIPROM) elnöke. Vasile Iosif a minap arra figyelmeztetett, hogy

egyre kevesebb vegyszer található az európai piacon: a 15-20 éve még ismert és jól bevált növényvédő szereknek már csak 30–40 százaléka érhető el.

Az AIPROM közleménye szerint szakemberek megvizsgálták a jelenleg kapható növényvédő szereket, azok hiányosságait, valamint felbecsülték az emiatt bekövetkezett termelési veszteségeket. Vasile Iosif szerint az elemzések eredményeit eljuttatják a mezőgazdasági minisztériumhoz, egyéb hatóságokhoz, illetve termelői szövetségekhez.

„A projekt célja, hogy felhívjuk a figyelmet a növények veszélyeztetettségére. Mivel az európai piacon egyre kevesebb vegyszer található, nehéz megvédeni a növényeket a kórokozók és betegségek ellen. A többi európai országhoz képest Romániában több az agresszív kártevő. Ilyen például a kukoricabarkó (Tanymecus Dilaticollis), amelyre jelenleg nincs ellenszerünk” – jelezte a szakember.

Az AIPROM képviselői úgy vélik, hogy az innováció és az egészséges termékek biztosíthatják a mezőgazdaság fenntarthatóságát. „A mezőgazdasági termelőkkel együtt az a célunk, hogy elegendő, egészséges és mindenki számára elérhető élelmiszert biztosítsunk a lakosságnak. Ezt csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felkarolni a technológiát, és engedjük, hogy bizonyítsanak a mezőgazdasági innovációk” – szögezte le Vasile Iosif.

A közleményből kiderül, a kalászos gabonafélék mintegy 2,6-2,7 millió hektáron terülnek el. Beérésig körülbelül tíz hónapot töltenek a szántóföldön, és ez idő alatt nagyon sok kórokozónak vannak kitéve: betegségek, gyomok és kártevők veszélyeztetik létüket. Az AIPROM szerint a kórokozók ellen a vegyszerek a leghatásosabbak. A peszticidek használatának visszaesése miatt a mezőgazdasági termelők nem képesek eredményesen megküzdeni a fő kórokozókkal, ami a másodlagos mikróbák tovább fejlődéséhez vezet. A növényvédelmi egyesület szerint

a hosszú távon visszafogott peszticidhasználat növeli a kórokozók vegyszerekkel szembeni ellenállását, így a termelőknek nem marad olyan eszközük, amivel legyőzhetnék őket.

Ez pedig már az elmúlt években is tapasztalt, korábban példátlan kórokozó-támadásokat eredményezhet a mezőgazdaságban.

Fehér Gyula szatmárhegyi agrármérnök egyetért az országos növényvédelmi egyesület megállapításával, miszerint a gazdáknak évről évre nehezebb beszerezni a fenntartható termeléshez szükséges növényvédő szereket. Ugyanakkor a Krónikának elmondta, nem szabad elfelejteni, hogy bár a 15-20 évvel ezelőtt használt peszticidek nagy része már nem lelhető fel a piacon, de ezek hatóanyagai sok mai vegyszerben megtalálhatóak.

Komplex növényvédelmi eljárások folyamán, ahol a mai, bizonytalan időjárási viszonyok mellett kell helytállni, nincs effektív ideje a termelőnek arra, hogy a vegyszerek között vacilláljon. Ezért tartom fontosnak a hatóanyagok olyan szintű ismeretét, amelynek köszönhetően a gazdák biztonságos, egész éves termelést tudnak megvalósítani” – fogalmazott a partiumi agrárszakember.

Ugyanakkor felmerül a kérdés: valóban ennyire aggasztóak-e a vegyszerek visszaszorulásáról tanúskodó adatok annak fényében, hogy ma már egyre többen a biotermesztés fontosságát hangsúlyozzák. Fehér Gyula úgy véli, egyes peszticidek eltűnése a piacról nem vonható párhuzamba a biotermesztés térnyerésével, ugyanis általánosságban az említett növényvédő szerek a vegyszerfelhasználó gazdaságokban jelenthetnek hiányt.

Ugyanakkor az elmúlt években jelentős mennyiségben vontak ki a használatból erős, sokszor toxikus hatású vegyszereket, amelyeket szerves, bió hatóanyagokra cseréltek.

De az is előfordul, hogy a Romániában többé már nem gyártott vegyszert külföldről importálják a kereskedők, így kompenzálva a kiesést.

Rákérdeztünk arra is, mennyire valós az úgymond vegyszer-, illetve biopártiak közötti konfliktus. A szatmárhegyi agrármérnök szerint a vegyszer- és a biopárti gazdaságok nagymértékben elhatárolódnak egymástól abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy mind a két termelési ágazatnak megvan a saját piaca, a saját vásárlói köre, ezért nem jelentenek konkurenciát egymásnak.

Köztudott, hogy a biotermelők általában alacsonyabb terméshozamokkal dolgoznak, de magasabb áron tudnak értékesíteni, ezzel szemben a vegyszerfelhasználó gazdaságok magasabb mennyiségi mutatókkal, de alacsonyabb árkategóriás áruval rendelkeznek” – tette hozzá a szakember.

Arra a kérdésre, hogy melyik irányvonal fog inkább teret hódítani a közeljövőben, úgy fogalmazott: ha az elkövetkező 10 évet nézzük, még maradni fog a hagyományos vegyszeres gazdálkodás, mivel nálunk sajnos az átlagember nem engedheti meg magának a biotermékek magasabb árát, és a termelő sem rendelkezik kellő felszereltséggel és tudással a teljes átálláshoz.

Ehhez szükség mind a termelők, mind a helyi fogyasztók együttműködésére a piaci igények kielégítésének érdekében” – vázolta Fehér Gyula.

Katona Gyula, a növényvédelmi szereket és egyéb mezőgazdasági termékeket forgalmazó Alcedo nagyvállalat képviselője szerint teljesen helytálló az országos ipartestület figyelmeztetése: úgy véli, a probléma egyre nagyobb lesz, mivel az Európai Unió továbbra is csökkenteni akarja a hatóanyagok számát. A biotermesztés térnyerésével kapcsolatosan lapunknak úgy fogalmazott, véleménye szerint nem biztos, hogy minden ilyen termék tényleg egészséges.

– fogalmazott a szatmári agrármérnök. – Másodsorban a biotermék nagyon drága. Nem biztos, hogy mindenki meg tudja engedni magának, hogy 40–50 százalékkal drágább élelmiszert vásároljon magának, hiszen 40–50 százalékkal csökken a termésátlag is a biotermékek esetében, ahol sem műtrágyát, sem növényvédő szereket nem szabad használni.”

Ezzel együtt Katona Gyula nem hiszi, hogy konfliktus lenne a két ágazat között, „hacsak a politika nem gerjeszti, vagy bizonyos érdekek”. „Amúgy a két dolog megfér egymás mellett, kiegészíti egymást, sőt a vegyszerpártiak is úgymond próbálnak minél inkább növényi vagy természetes hatóanyagokat használni, úgyhogy nem hiszem, hogy konfliktus lenne a kettő között” – vélekedett a szakember.

Jelezte ugyanakkor, hogy ha figyelembe vesszük a világ lakosságának a növekedését, és azt, hogy valamennyi lakosnak hozzá kell jutnia élelmiszerhez, a biogazdálkodás nem fogja tudni ezt biztosítani. „Ha minden mezőgazdasági terület átállna biotermesztésre, a Föld jelenlegi lakosságát nem lehetne ellátni élelmiszerrel” – szögezte le Katona Gyula. De szerinte

mindenre lesz megoldás, „mert azért van a tudomány”.

„Reméljük, hogy ez az irány járható lesz, hogy minél kevésbé legyen szennyezés, kevésbé mérgező anyagokat használjunk. Még ha drágább is lesz, de végül is a tudomány megoldást találhat erre, ha megfelelően van finanszírozva az ez irányú kutatás is” – összegzett a növényvédelmi szakember.