A kereszténydemokrata politikus hosszasan méltatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely szerinte kiemelkedik a magyar kormány projektjei közül, nem csak Erdély, hanem Magyarország és a többi nemzetrész számára is megtartó erőt jelent. „A Sapientia elismert és integráns része a Kárpát-medencei felsőoktatásnak, az összmagyar szellemi életnek, kijár neki a jogos elismerés Romániában is, ugyanakkor jelen van a nemzetközi tudományos életben is. Meghatározó intézmény a magyar megmaradás szempontjából” – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes, hozzátéve: a felsőoktatási intézményben az a „zseniális”, hogy nem elefántcsonttoronyként működik, hanem versenyképes tudást nyújt, ami megélhetést jelent az erdélyi magyar fiatalok, az egész közösség számára.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök betakarítási ünnephez hasonlította a felújított épület átadását, aláhúzva: igazságtalanság történt, amikor a múlt század negyvenes éveiben elkobozták a katolikus státustól. Úgy vélte, miközben az adományozók (a magyar kormány) támogatásukért cserébe nem kérnek semmit, minden ajándéknak hálára kell buzdítania a magyar közösséget. Az egyházi elöljáró szerint az épület és annak rendeltetése erősíti az erdélyi magyar közösséget szülőföldjén való megmaradásában, ugyanakkor azt kívánta, Sapientia–EMTE és az Erdélyi Hagyományok Háza „az idők végezetéig használhassa”, és a cégtáblát ne kelljen se lecserélni, se lefesteni többé.

„A Sapientiának hittel teli, ambiciózus törekvései vannak, fundamentumára nem csak egyetemet, hanem országot is lehet építeni” – állapította meg a rektor, hozzátéve: az intézmény igazi indikátorait a padokban ülő hallgatók minőségi oktatása jelentik.

Az RMDSZ elnöke a kétezres években az egyházak javára beindult restitúciós folyamat folytatásának, szimbolikus térfoglalásnak nevezte az épület visszaszerzését, üdvözölve, hogy évekkel ezelőtt – szándékaival ellentétben – végül nem az OTP Bank romániai fiókja vásárolta meg a Központi Szállót, hiszen akkor most a Transilvania Bank tulajdonába kerülne. „Az épített örökség nemzeti identitásunk, kultúránk része, ugyanúgy, ahogy a nyelv, a néptánc megőrzése is. Lassan-lassan olyan épületek kerülnek vissza a magyar közösség birtokába Kolozsvár Főterén, amiről azt hittük, örökre elveszítettük. Mi a merjünk kicsik lenni életfilozófia ellentétét választjuk azzal, hogy erős közösséget építünk” – hangoztatta a politikus.

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében fontosnak nevezte, hogy a „nagy globális szószban” ne veszítsük el identitásunkat. „Nem hagyhatjuk, hogy a globális pusztításban odavesszen az erdélyi kultúra, a népzene” – hangoztatta Kelemen László, aki szerint a Sapientia néptánc szaka és a Hagyományok Háza irodája támogató, erősítő egységet alkot. Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja egészen onnan indulva vázolta az épület felújításának folyamatát, amikor még a Melody éttermében még látszottak a vendégeknek felszolgált reggeli nyomai, és felemelő pillanatnak nevezte, amikor az ingatlan Magyar utcai részének homlokzatáról lebontották az állványokat, és láthatóvá vált a felfestett kétnyelvű felirat: Központi Szálloda. Hotel Central.

Az ünnepség részvevői megcsodálhatták többek között a Sapientia Kolozsvári Kara táncművészet szaka hallgatóinak előadását, ami széki négyest, legényest is magában foglalt. Továbbá fellépett Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész és bandája és a kolozsvári Tokos zenekar.