A szabályozás szerint egy hónapig nem kap támogatást az a diák, aki egy hónap alatt tíznél több igazolatlan hiányzást halmoz fel, az összeg folyósítását pedig három hónapra függesztik fel, amennyiben a tanuló olyan súlyos fegyelmi vétséget követ el, ami hetesnél kisebb magaviseleti jegyet eredményez.

Szintén három hónapos megvonás jár húsznál több igazolatlan hiányzás, illetve egy tantárgyból az órák húsz százalékáról való igazolatlan távolmaradás miatt. Negyvennél több hiányzás felgyűltével teljes félévre megvonhatják a juttatást, az osztályismétlő diákok pedig egyáltalán nem részesülhetnek ösztöndíjban.

A pénz sem elég motiváció

Kovászna megyében 81 tanuló veszítette el a támogatást, ez az összegre jogosult 1194 fiatal mintegy 7 százaléka – tudtuk meg Kiss Imre főtanfelügyelőtől, aki szerint számukra már a pénz sem elég motiváció arra, hogy rendszeresen látogassák az órákat. Az ösztöndíj biztosításával egyébként az illetékesek abban reménykednek, hogy azoknak a vidéki fiataloknak jelent valós segítséget és ösztönzést, akik anyagi nehézségeik miatt nyolcadik osztály után abbahagynák a tanulást és inkább szüleik vagy a szomszédok gazdaságában segítenének.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség egyébként a helyi vállalkozókat tömörítő szövetséggel is tárgyal annak érdekében, hogy az üzletemberek is ajánljanak fel ösztöndíjat, illetve biztosítsanak munkahelyet a fiataloknak az iskola elvégzése után. Kiss Imre úgy véli: a valamely szakmát alaposan kitanuló végzősök jobban boldogulnak, mint akik gimnáziumot végeznek, de nem folytatják egyetemen a tanulmányaikat.

Szóbeli figyelmeztetést is kapnak a diákok

Jóval több, összesen 216 szakiskolástól vonták meg a támogatást Hargita megyében a 2015/2016-os tanév első félévében, míg Csíkszeredában kilencven diák esett el meghatározott ideig a támogatástól – tudtuk meg a megyei tanfelügyelőségtől. Szén János, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója lapunknak elmondta: amennyiben egy diák jelentős számú hiányzást halmozott fel, előbb szóbeli figyelmeztetésben részesül, hogy elveszítheti a neki járó ösztöndíjat. „Ennek ellenére vannak, akik bizonyos okok miatt nem tudnak órára járni, így inkább vállalják, hogy elveszítik a pénzbeli juttatást. Ez sok tanulónak anyagi gondot okoz, mert nem mindegy, hogy 200 lejjel kevesebb vagy több a család jövedelme\" – fogalmazott az igazgató.

A Kós Károly-szakközépiskolában az első félévben húsz tanulótól vonták meg az ösztöndíjat. Huszonnégy diák esett el a havi 200 lejtől a Venczel József Szakközépiskolában, amelynek igazgatója, Bálint Gabriella arról számolt be, hogy a hiányzások visszaszorítása érdekében gyakran beszélgetnek a gyerekekkel, szükség esetén pedig a szülőket is behívják. „Vannak olyan tanulók, akiknek családjában nagyon számítana a 200 lej. Ezek a gyerekek nem mérik fel kellő komolysággal, hogy ez mit jelent\" – vélekedett az iskolavezető. Hozzátette: a tanárok és az osztályfőnökök is nagyon szigorúan veszik a hiányzások számontartását, ezért azokat mindig következetesen ellenőrzik.

A Székely Károly Szakközépiskolában 46 esetben vonták meg a diákoktól az ösztöndíjat – közölte Tankó István igazgató. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a jelenség kapcsán úgy fogalmazott: sok esetben nagyon jól elférne az illető diák családjánál az a 200 lej, mégis számos tanuló van, aki nem jár rendszeresen órákra. „Nem kimondottan azt kérik tőlük az ösztöndíjért cserében, hogy kiválóan tanuljanak, csak annyit, hogy rendszeresen járjanak iskolába\" – fejtette ki a főtanfelügyelő, aki szerint a támogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években nőtt a szakoktatást választó fiatalok aránya.

Nem jellemző a hiányzás Kolozsváron

Ezzel szemben nem jellemző az igazolatlan hiányzások felhalmozása a kincses városban: Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója a Krónikának arról számolt be, hogy náluk a két év alatt összesen mindössze kétszer fordult elő, hogy a szakképzésre járó diáktól megvonták ösztöndíjának folyósítását. „Hiányzások sajnos előfordulnak, de nem sok – ha egy gyerek nem jön be az iskolába, azonnal szólunk a szülőknek\" – magyarázta. Székely szerint segítésükre van, hogy a gyerekek egy része, mintegy negyven gimnazista és szakiskolás kollégiumban lakik, így őket könnyebb ellenőrizni, de a kolozsvári lakhelyű diákokon is rajtuk tartják a szemüket, az osztályfőnökök szólnak a szülőnek, ha bármi gond van.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség egyébként nem kéri el rendszeresen a tanintézetekről a hiányzásokra vonatkozó összesítéseket, ha bármilyen gond van, azt az iskolák írásban jelentik – tudtuk meg Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől. Elmondása szerint sem a református kollégium, sem a magyar nyelvű szakoktatást is biztosító Transilvania Szállítástechnikai Kollégium nem számolt még be komolyabb problémákról.

Török hallott arról, hogy román tagozaton előfordult az ösztöndíj felfüggesztése, de magyar tannyelvű osztályban eddig egyetlen esetről tud, az érintett diáklány pedig abba is hagyta a tanulmányait. „A diákoknak egyébként is érdekük, hogy járjanak iskolába, hiszen ha a szakmai gyakorlatukat ügyesen végzik a partnercégeknél, onnan is kaphatnak egy kis pluszzsebpénzt\" – magyarázta Török Zoltán. Hozzátette: ez azért is hasznos, mert a tanulók tisztában vannak azzal, hogyha elég igyekvők, a hároméves szakiskola után már megvan a munkahelyük is.

A tanfelügyelőség egyébként még a beiskolázási tervek összeállítása előtt egyeztet a helyi cégekkel arról, hogy pontosan milyen jellegű munkaerőre van szükségük, és ennek ismeretében hirdetik meg a különböző szakképzéseket.