Itt élünk, így élünk – A márciusban kezdődő népszámláláson való részvételre buzdít az RMDSZ

A témában pénteken Kolozsváron tartott sajtóbeszélgetésen az RMDSZ elnöke rámutatott: a tízévente tartott legnagyobb statisztikai esemény az idei esztendő egyik legnagyobb kihívása a romániai magyarság számára. És nem csak, hiszen 2011 óta egész Közép-Kelet-Európában népességfogyás észlelhető, ami egyrészt a természetes demográfiai folyamatok (több elhalálozás, kevesebb születés), másrészt az elvándorlás eredménye.

Az elmúlt tíz évben 500 000 fős lehetett a természetes népességfogyás, és legkevesebb 1 000 000 személy vándorolhatott ki Romániából

– ismertette a becsült adatokat Kelemen Hunor, aki szerint évente egy Szatmárnémeti vagy Nagybánya nagyságú város lakosságával (100 000–110 000 fő) leszünk kevesebben. A negatív demográfiai folyamatokat az is jelzi, hogy évente mintegy 30 000-rel kevesebb a beiskolázások száma, mutatott rá.

Az RMDSZ elnöke szerint a hivatalosan március 14-én kezdődő népszámlálásnak pragmatikus és szimbolikus tétje is van. Előbbi a kormányzati munkát érinti, hiszen ezen számok alapján osztják le a kormányzati támogatásokat a megyéknek, településeknek.

A jelképes tét pedig megmutatni, „mennyien élünk Romániában magyarok, hogy egy életképes közösség vagyunk, meg tudjuk szervezni magunkat”

– fogalmazott. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ a cenzussal kapcsolatos törvényhozási folyamatba is bekapcsolódott, így sikerült elérni, hogy az elmúlt 30 évben először használhatjuk az anyanyelvünket a digitális önkitöltés során, és ha magyar a számlálóbiztos, a személyes lekérdezés alkalmával is.

– fogalmazta meg a célt Kelemen Hunor, arra biztatva mindenkit, hogy vegyen részt az egyébként kötelező cenzuson és vállalja meg bátran az etnikai, nyelvi, vallási identitását. Hangsúlyozta, a részvétel közösségi és nemzeti ügy, össztársadalmi feladat, ezért az egyházakat és civil szervezeteket, magyar önkormányzatokat is bevonják a munkába, és minél több önkéntes jelentkezését várják, akik főleg az önkitöltési folyamatot segíthetik.

Az RMDSZ elnöke szerint ugyanis utóbbi a legbiztosabb módja annak, hogy a legfontosabb kérdésekre adott válaszok a helyén legyenek. Hangsúlyozta, a most közölt adatok alapját képezik a következő tíz évben a nyelvi jogok biztosításának.

A Krónika kérdésére az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az idei cenzuson a nemzetiségnél nem szerepelnek alkategóriák, a regionális identitások is magyarnak minősülnek.

– jelentette ki. Hozzátette, szép dolog ápolni a regionális identitást, de véleménye szerint ezt nem a népszámláláson kell demonstrálni. Mint elhangzott, az idei népszámláláson csak a magyar kategória szerepel, ellentétben a 2011-es cenzussal, amikor 1665 „székelyt” és 1133 „ungur”-t regisztráltak a számlálóbiztosok.

Horváth Anna ügyvezető alelnök, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője az eddigi munkáról beszélve elmondta, hogy az ősz folyamán megalakult a 20 megyei munkacsoport, jelenleg a településfelelősök megtalálása zajlik.

Románia 1239 településén lesz ilyen megbízott, ennyi helységben él 50 magyarnál több. Ezek között mintegy 450 kiemelt település, ahol amiatt, hogy nem magyar vezetésű az önkormányzat, felerősödik az egyházak, civilek szerepe.

Az RMDSZ alelnöke szerint a szövetség 250 000–300 000 külföldön élő romániai magyart is megpróbál elérni mozgósító üzeneteivel, azokat, akik 2021. december 1. előtt legtöbb 12 hónappal mentek el az országból, vagy az ezt követő egy évben haza szándékoznak telepedni. Ők szintén regisztrálhatnak a romániai cenzuson.

2021. december 1. ugyanis az idei népszámlálás referencia-időpontja, hívta fel a figyelmet Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke, a kérdések az akkori állapotokra vonatkoznak. Így az azóta született személyek még nem kerülnek be az adatbázisba, az azután elhunytak viszont igen.

Az idei összeírás egyébként hosszabb, mint az előzőek: március 14-étől július 17-éig tart. Az intézményi adatbázisok összevetése után március 14-én veszi kezdetét az önkitöltés szakasza,

ami lehet egyéni (otthon, a saját számítógépen történő), illetve összeírópontos, az önkormányzatok ugyanis külön irodákat is létrehoznak a célra, ahol önkéntesek segítik a digitális ismeretekkel kevésbé rendelkezőket.

A digitális önkitöltés után május 16-án veszi kezdetét a hagyományos összeírás, amikor számlálóbiztosok keresik fel az önkitöltést nem vállaló lakosokat, és a személyes lekérdezés alapján kapott válaszokat táblagépen viszik be az Országos Statisztikai Intézet (INS) rendszerébe.

Magyarul tudó kérdezőbiztos esetén magyar nyelvű válaszadásra is van lehetőség, illetve azokon a településeken, ahol 20 százaléknál magasabb a magyarság számaránya, magyar mintakérdőív is lesz, de a hivatalos kommunikációban is lesz magyar nyelvű tájékoztatás.

Mivel az adatfelvétel digitális alapú, az eredmények is hamar meglesznek, ezt követi az ellenőrzés, melynek során azoknak az adatait, akiket valamilyen okból nem kérdeztek le, a hivatalos adatbázisokból emelik be a rendszerbe. Ez a módszer károsan érintheti a magyarokat, ugyanis ez esetben az etnikai-kulturális mutatók (nemzetiség, anyanyelv, vallási hovatartozás) nem jelennek meg.

A cenzus végleges eredményeit 2023 decemberében ismertetik.

Barna Gergő elismerte, hogy a tavaly tartott próbanépszámlálás döcögős volt, és arra számítanak, hogy élesben sem lesz sokkal jobb, ezért is tartják kiemelten fontosnak a tájékoztatást. Mint mondta,

a kérdőív hosszú és bonyolult: bár kivettek kérdéseket, legalább húsz percbe telik a kitöltése, nem könnyű feladat, vélhetően csak a fiatal, városi, diplomás rétegnek nem jelent majd kihívást.

Aki az önkitöltést választja, az regisztrál a hivatalos honlapon (Recensamantromania.ro), majd az e-mail-címére megkapja a linket, amivel beléphet a kérdőívbe. Ez négy részből áll: a lakásra, háztartásra vonatkozó kérdésekből, illetve a személyes kérdőívekből, melyek végén vannak az etnikai, felekezeti hovatartozásra, anyanyelvre vonatkozó kérdések. Aki nem tölti ki teljesen, el sem jut idáig, mondta.

A szociológus szerint míg a 2011-es népszámláláson 91 százalékos volt a válaszadási ráta, előfordulhat, hogy az idei cenzuson kisebb lesz. Ha pedig 90% alá csökken, akkor megeshet, hogy a magyarok száma nem éri el az egymilliót.

(Ha sok személy adatait emelik be a hivatalos adatbázisokból, soknál nem szerepel majd a nemzetiség, anyanyelv, felekezeti hovatartozás). A szociológus szerint az erdélyi magyarság számarányát 1,1–1,3 millióra becsülik. Elhangzott, az RMDSZ nyitott, befogadó kampánnyal készül, melynek során a szórványbelieket és a vegyesházasságban élőket is külön megszólítja, illetve a külföldön élőknek is megfogalmaz üzeneteket.

Barna Gergő a premiernek számító önkitöltés előnyei közé sorolta, hogy ezzel a fiatal városi réteg mellett a külföldön élőket is könnyebben el lehet érni, ugyanakkor nagy veszély, hogy Románia lakosságának zöme nem rendelkezik az ehhez szükséges digitális kompetenciákkal.

Becslések szerint 12–15 százalék képes segítség nélkül kitölteni, ezért is számítanak a fiatal önkéntesek segítségére, akik majd az idősebbeknek, családtagjaiknak, szomszédaiknak is segítenek.

Mint elhangzott, mindenkinek azon a lakcímen kell bejelentkeznie, ahol életvitelszerűen él, és egyetlen személy egyszer, a személyi számával regisztrálhat, így nem fordulhat elő az, hogy valakit az állandó lakhelyén, illetve az ideiglenes címén is regisztrálnak.

Az RMDSZ tájékoztató kampánya a Népszámlálás.ro honlapon követhető.

Jövő évre halasztották a 2021. évi romániai népszámlálást

A koronavírus-járvány miatt jövő évre halasztották Romániában a 2021. évi népszámlálás megrendezését, az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány.