Bálint György darabonként bontotta le, majd építette újjá a faszerkezetű malmot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ipartörténeti múzeumot és közösségi teret hozott létre a nagyvarjasi Borzák-malom jelenlegi tulajdonosa, Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök. Az apósa által alapított egykori parasztmalmot a rendszerváltás után visszaigényelte, a kommunizmus idején meghurcolt kisiparosok iránti tisztelet jeléül pedig egyfajta múzeummá alakította. Évente vendégül látja a környék magyar értelmiségeit, gyerekeket hív meg az egyébként működőképes, faszerkezetű malomba, hogy a molnár mesterséget bemutassa az érdeklődőknek. Mindezt saját zsebből teszi, nem áll mögötte semmilyen intézményi háttér.
2024. június 19., 09:562024. június 19., 09:56
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom. A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát, néhai Borzák Istvánt az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték.
A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosoknak, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára.
A Borzák nevet a falun kívül is ismerték
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Néhai Borzák István ezermester hírében állt, a búzaőrlés, a lisztkészítés folyamata pedig egyenesen a szenvedélye volt, így született meg a saját tervei alapján a malom – mesélte Bálint György, Borzák István veje. „A malom az 1940-es évek elején épült és 1949-ig működött. A második világháborút átvészelte, s mivel kiskapacitású parasztmalomként tartották nyilván, nem államosították. De ’49-ben az akkori hatóságok kieszelték, hogy mégis el kell venni tőle, és azt fogták a tulajdonosra, hogy nem fizetett adót. Persze ez koholt vád volt. Miután a fogadott ügyvéd bebizonyította, hogy nem igaz, ráfogták, hogy »magyarkodott«, és egyszerűen kizavarták! Apósomat elvitték három év kényszermunkára, anyósom meg két kisgyerekkel el kellett költözzön a faluból, nehogy fölgyújtsák a malmot. Egyik napról a másikra a tehetős család – mert olajprésük és a környéken elsőként rizsföldjük is volt – nincstelenné lett” – foglalta össze elérzékenyülve a család meghurcolásának történetét Gyuri bácsi.
A lisztes zsákok ma is „készen állnak”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Így került állami tulajdonba a malom, amit a kollektivizálás után raktárként használták. Az 1989-es rendszerváltást követően, 1990-ben Bálint György elindította a visszaszolgáltatási procedúrát. „Nagyon sokat jártam utána, és az állam, amelyet a nagyiratosi önkormányzat képviselt, több ízben is fellebbezett a nekünk kedvező ítéletek ellen, de a Temesvári Táblabíróság végül is jogerősen úgy döntött, hogy visszakaphatjuk. Egy romhalmaz volt, szemétteleppel az udvaron, mert az összes berendezést elvitték – idézte fel a körülményeket. – Akkor két évre elmentem Németországba dolgozni, de csak azért, hogy megszerezzek egy hasonló, 1960-as évekbeli berendezést. Fölfedeztem egy németországi újsághirdetésben, hogy eladó, és hétvégenként mentem, lebontottam darabonként, majd hazahoztam, és másfél év alatt újra felszereltük a malmot, két éven belül pedig elindult. Hogy apósom, aki megérte, mit érzett akkor, mikor újraindult, csak ő tudná megmondani...”
Aradról, Temesvárról sőt Resicabányáról is jártak oda a pékségek lisztért. „Az idős Borzák fia és az unokája működtették, mert ő már öreg volt, én meg csak kívülről menedzseltem, úgymond – mesélte Bálint György. – Ez ugye, régi technológia, s egy idő után nem tudtuk tartani a lépést a modern, automatizált malmokkal, meg a hatósági engedélyeket is egyre nehezebben adták ki. Akkor úgy döntöttük, hogy leállunk, majd lassan megérlelődött bennem a gondolat, hogy múzeumot alakítsunk ki benne. Arra gondoltam, hogy ezeknek az embereknek, akiket meghurcoltak, emléket kell állítani, ez adott erőt. A feleségem emléke is ideköt, tehát ez a tulajdon csak Borzák néven maradhat fenn. A fiatalok azt akarták, hogy eladjuk, de én azt mondtam, hogy teljesítem az öreg kívánságát, s amíg élek, nem adjuk el, most pedig mindenki azt mondja, helyes döntés volt.”
Látogatók a malomban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2018 óta hagyománnyá váltak a nyári találkozók a kistérség közéleti személyiségeivel, hagyományőrzőkkel, az épített és szellemi örökséget ápolókkal a Borzák-malomban. Mindenkit családjával együtt vár a házigazda, a résztvevő gyerekek számára a kikapcsolódás, a szórakozás mellett a molnármesterséggel való ismerkedési lehetőséget is kínál Bálint György.
„A gyerekek fedezzék fel és szeressék meg újra a barkácsolást. Itt van vasfűrész, satu, kézzel működő fúrógép, sőt egy több mint 150 éves esztergapadunk, ami működőképes. Apósom azt mondta: nem szaladunk minden csavarért a boltba, hanem megesztergáljuk. Helyben megcsináltunk mindent. Szeretném, hogy a fiatalok ismerjék meg a régmúlt időket, megpróbálom a gyerekeket kihozni, hogy érezzék jól magukat, egy kis sportterem is van az olajprés helyén, az udvaron focizni is lehet. Jöhetnek bármikor, csak szóljanak előre, hogy fogadhassuk őket” – mutatott körbe az egyik ilyen korábbi rendezvényen Gyuri bácsi.
Ipartörténeti különlegességek az udvaron
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A helyi önkormányzat – Nagyvarjas közigazgatásilag Nagyiratoshoz tartozik – anyagilag nem tudta támogatni a kezdeményezést, de az elismerés jeléül Bálint Györgyöt érdemoklevéllel tüntette ki. Az udvaron egy ipartörténeti különlegesség látható: egy aradi gyártmányú kétütemű Jantó-motor, ami a vizet szivattyúzta hajdanán a rizsföldekre. A vendégeket mindig körbe vezeti Gyuri bácsi, a séta a malom „szívében” kezdődik.
Nagyiratos község önkormányzata anyagilag nem tudta támogatni a kezdeményezést, de az elismerés jeléül Bálint Györgyöt érdemoklevéllel tüntette ki
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Innen indítottuk a búza szállítását, ezzel a kétütemű kapcsolóval. Ez villanymotor, de eredetileg egy Lanz-Bulldog dízelmotor működtette, mert akkor még nem volt bevezetve a villanyáram. Ott a mázsa, 1866-ban építették, és ma is működik, 500 mázsát mér. Ha zsákban hozták a búzát, beöntötték ide, a garatba, onnan a felvonó felvitte, ráment egy szelektorra, a pelyvát és a szalmát különválasztotta, aztán fölment egy másik felvonóval, aztán megint lehoztuk, és betettük a pihentetőbe, ahol egy kicsit megnedvesítettük, hogy a héját a hántoló könnyebben leszedhesse. Utána lefolyt a hengerekre, s miután megőrölték, újra felvitték a szitára, utána zsákokba raktuk. A liszt melegen jött, ezért átment egy rendszeren, ami lehűtötte, hogy ne kerüljön úgy a zsákokba, mert akkor szagos lesz. Kétféle lisztet készítettünk, amit aztán lehetett raktározni, szállítani” – mutatta be a több szinten zajló munkafolyamatot.
A nagyvarjai Borzák-malmot a kollektivizálás után raktárként használtak, majd az 1989-es rendszerváltást követően sikerült visszaigényelni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bálint György szerint az volt az értéke a békebeli időknek, hogy a mesterség általában apáról fiúra, majd unokára szállt. „Ez megszűnt már. Nincs szakképzés, nem találni már embert erre a munkára. Most már nagykapacitású, számítógépvezérlésű malmok működnek, amelyekkel nem versenyezhetünk. De hát ez a természetes, a fejlődés, a haladás, így van rendjén. Csak sajnos a malomipar, a molnármesterség ilyen formában teljesen kihal” – sajnálkozott a malommúzeum alapítója.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
szóljon hozzá!