Ipartörténeti múzeum és közösségépítés a nagyvarjasi Borzák-malomban

Ipartörténeti múzeum és közösségépítés a nagyvarjasi Borzák-malomban

Bálint György darabonként bontotta le, majd építette újjá a faszerkezetű malmot

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Ipartörténeti múzeumot és közösségi teret hozott létre a nagyvarjasi Borzák-malom jelenlegi tulajdonosa, Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök. Az apósa által alapított egykori parasztmalmot a rendszerváltás után visszaigényelte, a kommunizmus idején meghurcolt kisiparosok iránti tisztelet jeléül pedig egyfajta múzeummá alakította. Évente vendégül látja a környék magyar értelmiségeit, gyerekeket hív meg az egyébként működőképes, faszerkezetű malomba, hogy a molnár mesterséget bemutassa az érdeklődőknek. Mindezt saját zsebből teszi, nem áll mögötte semmilyen intézményi háttér.

Pataky Lehel Zsolt

2024. június 19., 09:562024. június 19., 09:56

Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom. A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát, néhai Borzák Istvánt az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték.

Persze az 1940-50-es évek technológiája nem tarthatta a lépést a modern kor vívmányaival, így több mint tíz év után bezárt a malom, melynek a lisztjét a megyehatáron túlra is vitték.

A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosoknak, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára.

Galéria

A Borzák nevet a falun kívül is ismerték

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A kommunisták széthordták, az örökösök darabonként építették újjá

Néhai Borzák István ezermester hírében állt, a búzaőrlés, a lisztkészítés folyamata pedig egyenesen a szenvedélye volt, így született meg a saját tervei alapján a malom – mesélte Bálint György, Borzák István veje. „A malom az 1940-es évek elején épült és 1949-ig működött. A második világháborút átvészelte, s mivel kiskapacitású parasztmalomként tartották nyilván, nem államosították. De ’49-ben az akkori hatóságok kieszelték, hogy mégis el kell venni tőle, és azt fogták a tulajdonosra, hogy nem fizetett adót. Persze ez koholt vád volt. Miután a fogadott ügyvéd bebizonyította, hogy nem igaz, ráfogták, hogy »magyarkodott«, és egyszerűen kizavarták! Apósomat elvitték három év kényszermunkára, anyósom meg két kisgyerekkel el kellett költözzön a faluból, nehogy fölgyújtsák a malmot. Egyik napról a másikra a tehetős család – mert olajprésük és a környéken elsőként rizsföldjük is volt – nincstelenné lett” – foglalta össze elérzékenyülve a család meghurcolásának történetét Gyuri bácsi.

Galéria

A lisztes zsákok ma is „készen állnak”

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Így került állami tulajdonba a malom, amit a kollektivizálás után raktárként használták. Az 1989-es rendszerváltást követően, 1990-ben Bálint György elindította a visszaszolgáltatási procedúrát. „Nagyon sokat jártam utána, és az állam, amelyet a nagyiratosi önkormányzat képviselt, több ízben is fellebbezett a nekünk kedvező ítéletek ellen, de a Temesvári Táblabíróság végül is jogerősen úgy döntött, hogy visszakaphatjuk. Egy romhalmaz volt, szemétteleppel az udvaron, mert az összes berendezést elvitték – idézte fel a körülményeket. – Akkor két évre elmentem Németországba dolgozni, de csak azért, hogy megszerezzek egy hasonló, 1960-as évekbeli berendezést. Fölfedeztem egy németországi újsághirdetésben, hogy eladó, és hétvégenként mentem, lebontottam darabonként, majd hazahoztam, és másfél év alatt újra felszereltük a malmot, két éven belül pedig elindult. Hogy apósom, aki megérte, mit érzett akkor, mikor újraindult, csak ő tudná megmondani...”

A malom azt követően 12 évig működött, s a szomszédos falvakat is kiszolgálta. Ezer kilogramm búzát őrölt óránként, ezért meg kellett várni, hogy összegyűljön annyi, hogy elindíthassák.

Aradról, Temesvárról sőt Resicabányáról is jártak oda a pékségek lisztért. „Az idős Borzák fia és az unokája működtették, mert ő már öreg volt, én meg csak kívülről menedzseltem, úgymond – mesélte Bálint György. – Ez ugye, régi technológia, s egy idő után nem tudtuk tartani a lépést a modern, automatizált malmokkal, meg a hatósági engedélyeket is egyre nehezebben adták ki. Akkor úgy döntöttük, hogy leállunk, majd lassan megérlelődött bennem a gondolat, hogy múzeumot alakítsunk ki benne. Arra gondoltam, hogy ezeknek az embereknek, akiket meghurcoltak, emléket kell állítani, ez adott erőt. A feleségem emléke is ideköt, tehát ez a tulajdon csak Borzák néven maradhat fenn. A fiatalok azt akarták, hogy eladjuk, de én azt mondtam, hogy teljesítem az öreg kívánságát, s amíg élek, nem adjuk el, most pedig mindenki azt mondja, helyes döntés volt.”

Galéria

Látogatók a malomban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A közösségi élet kovásza a malom

2018 óta hagyománnyá váltak a nyári találkozók a kistérség közéleti személyiségeivel, hagyományőrzőkkel, az épített és szellemi örökséget ápolókkal a Borzák-malomban. Mindenkit családjával együtt vár a házigazda, a résztvevő gyerekek számára a kikapcsolódás, a szórakozás mellett a molnármesterséggel való ismerkedési lehetőséget is kínál Bálint György.

„A gyerekek fedezzék fel és szeressék meg újra a barkácsolást. Itt van vasfűrész, satu, kézzel működő fúrógép, sőt egy több mint 150 éves esztergapadunk, ami működőképes. Apósom azt mondta: nem szaladunk minden csavarért a boltba, hanem megesztergáljuk. Helyben megcsináltunk mindent. Szeretném, hogy a fiatalok ismerjék meg a régmúlt időket, megpróbálom a gyerekeket kihozni, hogy érezzék jól magukat, egy kis sportterem is van az olajprés helyén, az udvaron focizni is lehet. Jöhetnek bármikor, csak szóljanak előre, hogy fogadhassuk őket” – mutatott körbe az egyik ilyen korábbi rendezvényen Gyuri bácsi.

Galéria

Ipartörténeti különlegességek az udvaron

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Mindezt önerőből valósítja meg, intézményi háttér nincs mögötte, és a látogatóknak sem kerül semmibe a használat.

A helyi önkormányzat – Nagyvarjas közigazgatásilag Nagyiratoshoz tartozik – anyagilag nem tudta támogatni a kezdeményezést, de az elismerés jeléül Bálint Györgyöt érdemoklevéllel tüntette ki. Az udvaron egy ipartörténeti különlegesség látható: egy aradi gyártmányú kétütemű Jantó-motor, ami a vizet szivattyúzta hajdanán a rizsföldekre. A vendégeket mindig körbe vezeti Gyuri bácsi, a séta a malom „szívében” kezdődik.

Galéria

Nagyiratos község önkormányzata anyagilag nem tudta támogatni a kezdeményezést, de az elismerés jeléül Bálint Györgyöt érdemoklevéllel tüntette ki

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Innen indítottuk a búza szállítását, ezzel a kétütemű kapcsolóval. Ez villanymotor, de eredetileg egy Lanz-Bulldog dízelmotor működtette, mert akkor még nem volt bevezetve a villanyáram. Ott a mázsa, 1866-ban építették, és ma is működik, 500 mázsát mér. Ha zsákban hozták a búzát, beöntötték ide, a garatba, onnan a felvonó felvitte, ráment egy szelektorra, a pelyvát és a szalmát különválasztotta, aztán fölment egy másik felvonóval, aztán megint lehoztuk, és betettük a pihentetőbe, ahol egy kicsit megnedvesítettük, hogy a héját a hántoló könnyebben leszedhesse. Utána lefolyt a hengerekre, s miután megőrölték, újra felvitték a szitára, utána zsákokba raktuk. A liszt melegen jött, ezért átment egy rendszeren, ami lehűtötte, hogy ne kerüljön úgy a zsákokba, mert akkor szagos lesz. Kétféle lisztet készítettünk, amit aztán lehetett raktározni, szállítani” – mutatta be a több szinten zajló munkafolyamatot.

Galéria

A nagyvarjai Borzák-malmot a kollektivizálás után raktárként használtak, majd az 1989-es rendszerváltást követően sikerült visszaigényelni

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Bálint György szerint az volt az értéke a békebeli időknek, hogy a mesterség általában apáról fiúra, majd unokára szállt. „Ez megszűnt már. Nincs szakképzés, nem találni már embert erre a munkára. Most már nagykapacitású, számítógépvezérlésű malmok működnek, amelyekkel nem versenyezhetünk. De hát ez a természetes, a fejlődés, a haladás, így van rendjén. Csak sajnos a malomipar, a molnármesterség ilyen formában teljesen kihal” – sajnálkozott a malommúzeum alapítója.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 20., szombat

Őslénykár: porrá égett egy jókora dinoszaurusz a barcarozsnyói dinóparkban

Teljesen kiégett egy nagyméretű dinoszauruszmodell szombaton késő délután a barcarozsnyói dinóparkban.

Őslénykár: porrá égett egy jókora dinoszaurusz a barcarozsnyói dinóparkban
2024. július 20., szombat

Viharos idők: felhőszakadásokra, erős szélre figyelmeztetnek a meteorológusok, jégeső is lehet

Esőre és viharokra figyelmeztető narancssárga és sárga, vagyis másod- és elsőfokú riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) összesen 21 megyére.

Viharos idők: felhőszakadásokra, erős szélre figyelmeztetnek a meteorológusok, jégeső is lehet
2024. július 19., péntek

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon

Az elmúlt öt nap során négy személy meghalt Arad megyében a kánikula miatt – közölték pénteken a megyei sürgősségi kórház képviselői.

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon
2024. július 19., péntek

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között

A kánikulára való tekintettel a Clubulcopiilor.ro portál górcső alá vette Románia 15 legjobb strandját, fürdőhelyét, amely a legtöbb értékelést kapta a látogatók részéről.

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között
2024. július 19., péntek

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt

A jobb közúti összeköttetés biztosítása érdekében új utat fog építeni Nagyvárad agglomerációjában a Bihar megyei önkormányzat és a megyeszékhely polgármesteri hivatala – tájékoztatott pénteken a megyei közgyűlés sajtóosztálya.

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt
2024. július 19., péntek

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték

Lopások sorozatára irányítja rá a figyelmet az Arad, Temes, Krassó-Szörány, Hunyad és részben Fehér megyében a főutakat és autópályákat kezelő Temesvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték
2024. július 19., péntek

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett

Újabb kánikulára figyelmeztető riasztásokat adtak ki pénteken a meteorológusok a Bánság, Erdély, Moldva, Dobrudzsa, a Partium, Olténia és Munténia különböző térségeire.

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett
2024. július 19., péntek

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében

Áramütés miatt meghalt csütörtök este egy távközlési vállalat egy alkalmazottja, aki az Arad megyei Aradkövi településen egy villanyoszlopon dolgozott.

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében
2024. július 18., csütörtök

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált

Ideiglenes helyszínen, a Sepsi Arénában tartják augusztus 29. és 31. között a Sepsi Tabakó Fesztivált az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált
2024. július 18., csütörtök

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal

Csütörtök este sikerült eloltani a Brassó megyei az Alsóucsa (Ucea de Jos) község területén kitört erdőtüzet.

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal