Várni, csak várni. A kártyarendszer kaotikus állapotokat okozott az egészségügyben, ami négy év elteltével sem változott
Fotó: Pál Árpád
Valóban ismét használhatók az egészségbiztosítási kártyák, ám az informatikai rendszer még messze nem tökéletes. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kellene vállalnia a felelősséget az esetleges újabb meghibásodásokért, és nem az orvosokat kellene terhelni az utólagos adatbevitellel.
2019. augusztus 08., 10:272019. augusztus 08., 10:27
2019. augusztus 08., 10:292019. augusztus 08., 10:29
Újra működik az elektronikus egészségbiztosítási kártyák országos számítógépes rendszere – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Kedden délután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szűkszavú közleményben tájékoztatott, hogy ismét üzembe helyezték az egészségbiztosítási kártyák számítógépes rendszerét. Arról is beszámoltak, hogy a rendszer szervizelésére megkötendő szerződés aláírásáig egy, az egészségügyi rendszer szakembereiből álló csoport felügyeli az informatikai hálózat működését.
A CNAS július 10-én jelentette be, hogy leállt az informatikai rendszer, ám az orvosok, gyógyszerészek szerint valójában csak akkor „ismerték be”, hiszen a rendszer július elejétől használhatatlan volt, de gyakorlatilag az év eleje óta folyamatosan akadozott.
Alapjáraton működik a rendszer, bár a 21. században elvárható szinttől még messze állunk – mondta el a Krónikának Szabó Péter. A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke kifejtette, előfordul, hogy egy receptet villámgyorsan érvényesítenek, ám a következőnél már kiírja a program, hogy „Kérem, várjon”. Ilyenkor persze várnak – mondta a kamara elnöke. Hozzátette,
Kedden még akadozott, szerdán már jobban működött, kérdés, hogy ez meddig fog tartani – fogalmazott megkeresésünkre Szabó Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Hozzátette, szerdán az orvosok képviselői Bukarestben egyeztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, azt kérve, hogy az informatikai rendszer lefagyásakor vállalják a következményeket. Más európai országokban is működik informatikai rendszer az egészségügyi ellátásban, ott is előfordulnak néha meghibásodások, ám olyankor a szolgáltatók offline dolgoznak tovább, az adatokat utólag a rendszer működtetője vezeti be – részletezte az orvos.
Kártyavetés. A folyamatos rendszerhiba rengeteg fejfájást okozott
Fotó: Barabás Ákos
Rámutatott, az utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös, az egészségügy reformjáról szóló törvényben világosan az áll, hogy az egészségbiztosítási pénztár kötelessége és feladata az informatikai rendszer adminisztrálása. „Ha mulasztás vagy hozzá nem értés miatt, bármilyen okból a rendszer leáll, ennek következményeit a biztosítási pénztárnak kellene viselnie.
Ha az orvos nem teszi ezt meg, akkor a munkáért éjszakai műszakban fizetnie kell valakit. Mindenképpen a mi zsebünk, a mi időnk bánja” – szögezte le Szabó Soós Klára. Szerinte ha a leállások következményei az egészségbiztosítási pénztárt terhelnék, akkor jobban figyelne, hogy milyen szervert, programot vásárol, és azt hogyan működteti, vagyis „jobban csipkedné magát”.
Mindezt olyan körülmények között, hogy nem az orvos hibája, ha leáll a rendszer, és ezt nem is tudja kijavítani” – vázolta a hargitai szövetség elnöke. Hangsúlyozta, egy egészségügyi ellátó rendszer nem válhat egy rossz informatikai hálózat kiszolgáltatottjává.
Az egészségügyi kártyák használatát három éve, 2015 májusában tették kötelezővé, az új rendszer pedig már az első pillanattól kaotikus állapotokat okozott az ágazatban. Szakemberek már az első naptól arra panaszkodtak, hogy a rendszer nem működik megfelelően, gyakran akadozik, ez pedig jelentősen nehezíti és lassítja a munkát. Az elmúlt évek során a rendszer számtalan alkalommal leállt – ilyenkor a háziorvosoknak jellemzően több időt kellett fordítaniuk az adatok utólagos pótlására, mint pácienseik vizsgálatára és kezelésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!