Ingatag lábakon áll az egészségügyi kártyavár: ismét működik az informatikai rendszer, de sok még a megoldanivaló

Bíró Blanka 2019. augusztus 08., 10:27 utolsó módosítás: 2019. augusztus 08., 10:29

Valóban ismét használhatók az egészségbiztosítási kártyák, ám az informatikai rendszer még messze nem tökéletes. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kellene vállalnia a felelősséget az esetleges újabb meghibásodásokért, és nem az orvosokat kellene terhelni az utólagos adatbevitellel.

Várni, csak várni. A kártyarendszer kaotikus állapotokat okozott az egészségügyben, ami négy év elteltével sem változott Fotó: Pál Árpád

Újra működik az elektronikus egészségbiztosítási kártyák országos számítógépes rendszere – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek.

Az orvosoknak és betegeknek egyaránt rengeteg fejfájást okozó rendszer néha most is lelassul, ám az érintettek már annak is örülnek, hogy nem áll le órákra.

Kedden délután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szűkszavú közleményben tájékoztatott, hogy ismét üzembe helyezték az egészségbiztosítási kártyák számítógépes rendszerét. Arról is beszámoltak, hogy a rendszer szervizelésére megkötendő szerződés aláírásáig egy, az egészségügyi rendszer szakembereiből álló csoport felügyeli az informatikai hálózat működését.

A gondok miatt bocsánatot kért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemrég kinevezett új elnöke, Vasile Ciurchea, aki szerint megbeszéléseket folytatnak az egészségügyi szakmai szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy csökkentsék a bürokráciát az egészségügyben, ami az orvostevékenység minőségi javulásához is hozzájárulhat.

A CNAS július 10-én jelentette be, hogy leállt az informatikai rendszer, ám az orvosok, gyógyszerészek szerint valójában csak akkor „ismerték be”, hiszen a rendszer július elejétől használhatatlan volt, de gyakorlatilag az év eleje óta folyamatosan akadozott.

Még messze az elvárt szint

Alapjáraton működik a rendszer, bár a 21. században elvárható szinttől még messze állunk – mondta el a Krónikának Szabó Péter. A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke kifejtette, előfordul, hogy egy receptet villámgyorsan érvényesítenek, ám a következőnél már kiírja a program, hogy „Kérem, várjon”. Ilyenkor persze várnak – mondta a kamara elnöke. Hozzátette,

a lényeg, hogy nem áll le órákra a hálózat, bár egyelőre visszafogottan örülnek, nem tudják, meddig tart a viszonylagos működőképesség.

Orvosok: a működtető vállalja a felelősséget!

Kedden még akadozott, szerdán már jobban működött, kérdés, hogy ez meddig fog tartani – fogalmazott megkeresésünkre Szabó Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Hozzátette, szerdán az orvosok képviselői Bukarestben egyeztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, azt kérve, hogy az informatikai rendszer lefagyásakor vállalják a következményeket. Más európai országokban is működik informatikai rendszer az egészségügyi ellátásban, ott is előfordulnak néha meghibásodások, ám olyankor a szolgáltatók offline dolgoznak tovább, az adatokat utólag a rendszer működtetője vezeti be – részletezte az orvos.

Kártyavetés. A folyamatos rendszerhiba rengeteg fejfájást okozott Fotó: Barabás Ákos

Rámutatott, az utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös, az egészségügy reformjáról szóló törvényben világosan az áll, hogy az egészségbiztosítási pénztár kötelessége és feladata az informatikai rendszer adminisztrálása. „Ha mulasztás vagy hozzá nem értés miatt, bármilyen okból a rendszer leáll, ennek következményeit a biztosítási pénztárnak kellene viselnie.

Jelenleg azonban minden felelősséget áthárítanak a szolgáltatókra, az orvosokra. Mi kell szabadidőnkben, éjszaka lessük, hogy működik-e a hálózat, és bevezessük az adatokat.

Ha az orvos nem teszi ezt meg, akkor a munkáért éjszakai műszakban fizetnie kell valakit. Mindenképpen a mi zsebünk, a mi időnk bánja” – szögezte le Szabó Soós Klára. Szerinte ha a leállások következményei az egészségbiztosítási pénztárt terhelnék, akkor jobban figyelne, hogy milyen szervert, programot vásárol, és azt hogyan működteti, vagyis „jobban csipkedné magát”.

Törvénytelen, tisztességtelen és hatalmas szemtelenség, hogy az alapellátásban dolgozó orvosokra olyan szerződést kényszerítenek rá, miszerint ha záros határidőn belül nem vezetik be az adatokat a rendszerbe, megbírságolhatják őket.

Mindezt olyan körülmények között, hogy nem az orvos hibája, ha leáll a rendszer, és ezt nem is tudja kijavítani” – vázolta a hargitai szövetség elnöke. Hangsúlyozta, egy egészségügyi ellátó rendszer nem válhat egy rossz informatikai hálózat kiszolgáltatottjává.

Az egészségügyi kártyák használatát három éve, 2015 májusában tették kötelezővé, az új rendszer pedig már az első pillanattól kaotikus állapotokat okozott az ágazatban. Szakemberek már az első naptól arra panaszkodtak, hogy a rendszer nem működik megfelelően, gyakran akadozik, ez pedig jelentősen nehezíti és lassítja a munkát. Az elmúlt évek során a rendszer számtalan alkalommal leállt – ilyenkor a háziorvosoknak jellemzően több időt kellett fordítaniuk az adatok utólagos pótlására, mint pácienseik vizsgálatára és kezelésére.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat