Húsvét Isten kegyelméből

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Közeledik az ünnep. Nem akármilyen ünnep ez, hiszen a húsvéti történet a keresztyénség alappillére. Mégis sokszor elsiklunk az ünnep lényege mellett, és nem marad más, mint a nyuszik, a piros tojás és a locsolkodás.

Gazda Árpád

2007. április 06., 00:002007. április 06., 00:00

Az ünnep szekularizálódásávalaz emlékekből kitörlődik az ünnep jelentése,lényege és több évezredre visszanyúlótörténete is. A keresztény ember húsvéttáján több igehirdetést is meghallgat azünnepről, de nem valószínű, hogy történetiáttekintéssel is találkozik. Még mielőttelérkeznénk az ünnephez, és megélnénkannak lényegét a családokban, közösségekben,hadd lássuk, hogy az évezredek során hogyanalakult a húsvét.

Páska és kovásztalankenyér

Először is az ószövetségihagyományokra kell tekintenünk, hiszen ott találhatjukmeg a húsvét előképét a páska ésa kovásztalan kenyerek ünnepében. A hagyományokszerint a páska ünnepét Isten rendelte el, hogyemlékeztesse népét az egyiptomi fogságbólvaló szabadulásra, és megparancsolta, hogy ez azünnep legyen „rendtartás gyanánt, magadnak ésfiaidnak mindörökre” (Ex.12,24). A páskaeredetileg a nomád pásztorok ünnepe volt, éstavasszal, a téli szálláshely elhagyásaelőtt tartották. Ez a költözés egymeghatározott időpontban kezdődött (valószínűlega tavaszi holdtölte éjszakáján). Apáskaünnep jelentése az idők soránmegváltozott. Valószínűleg Mózesidejében épült be a Jahve vallásába,amikor nevét arra vonatkoztatták, hogy Jahvemegkönyörült az izraelitákon, amikor azegyiptomiakat büntette. Így a páska Istenkegyelmét hirdető ünneppé vált, arratanítva az embereket, hogy imádják ésdicsőítsék Jahvét szabadításáértés rémületes ítéletéértis. Az ősi nomád pásztorünnepet az izraelitákúgy alakították történelmi ünneppé,hogy a démoni elemet kizárták, és azesemény középpontjába Jahve került(Ex. 12,23). Az egyiptomi kivonulással kapcsolatos történelmihagyományokkal kapcsolták össze az ünnepet,és így a megváltástörténetrészévé vált.
Míg a páska félnomáderedetű, a kovásztalan kenyerek ünnepe a mezőgazdaságiszférából származik – hátterüktehát nagyon eltér egymástól. Ezen azünnepen lapos, kovásztalan kenyeret – maccotot kellettenni (Ex. 23,15, 34,18). A maccot frissen pörkölt magvakatjelent. Az ünnep eredetileg abból állhatott, hogya földművesek összegyűltek a szentélyekben azárpaaratás idején, hogy együtt örüljeneka termésnek. Minden kovászos eledel tiltott volt azért,hogy az új termést ne kavarják össze azelőző év termésével. Ehhez a rítushozvalószínűleg az istenségnek bemutatottáldozatok és hálaadó szertartásokis kapcsolódtak A kovásztalan kenyerek ünnepétIzráel a bennszülött kánaánilakosságtól vette át, azonban ezt amezőgazdasági ünnepet több vonatkozásábanis átalakították, és Jahve feléirányították. A termésért valóhála egyedül Õt illeti.

Hálaadó örvendezés

Az Újszövetségbenkülönös jelentősége van az utolsópáskavacsorának, amit Jézus kereszthalálaelőtt költött el tanítványaival. Ekkorszerezte és rendelte el az úrvacsorát. A húsvéta Jézus Krisztus feltámadása feletti hálaadóörvendezés alkalma. Krisztus feltámadásánaknapját, a hét első napját már azőskeresztény egyházban örvendezve megünnepelték.Ennek alapja a jól ismert bibliai történet, amikoraz asszonyok és a tanítványok a hét elsőnapján felfedezik az üres sírt. Magyar elnevezésearra a középkori szokásra vezethető vissza, hogya megelőző, húshagyókeddel kezdődő negyvennaposböjt után ezen a napon lehetett először hústenni. A 2–3. századig vagy talán még későbbis Jézus szenvedésének és halálánakünnepe a keresztény páska volt, amelynek tartalmaa gyász és a szomorúság, ellentétbena húsvét ünnepével, amelyet nem neveztekpáskának, és tartalma az örvendezésvolt. A niceai zsinat (325) határozta meg a húsvétidőpontját úgy, hogy az a tavaszi napegyenlőségutáni első holdtöltét követő vasárnaplegyen. A húsvétot megelőző virágvasárnappalkezdődő hetet a 4. századtól nagyhétneknevezték. Nagycsütörtököt már azóegyházban az úrvacsora szereztetéseünnepeként ülték meg. Ezt követte anagypéntek, ami a gyász és a szomorúságünnepe. Majd vasárnap, a feltámadás napjánelérkezett az örvendezés ideje, azé azörvendezésé, amely a feltámadott JézusKrisztusra emlékeztet bennünket.

Gödri Alpár Béla

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány