Horváth Anna a népszámlálás eredményeiről, további kihívásairól: „még nem dőlhetünk hátra”

– A Népszámlálás.ro adatai szerint az erdélyi magyarok több mint fele töltötte ki eddig online a népszámlálási kérdőívet. A jelenlegi adatok szerint milyen az arány az erdélyi megyékben?

– A hét erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező megye közül mindegyik az országos 52,3%-os átlagon felüli teljesítménnyel rendelkezik. A 42 megye rangsorában Hargita (67,5%) a második, Kovászna (64,2%) a harmadik, Bihar (61,3%) a negyedik, Kolozs (61,1%) az ötödik, Maros (59,4%) a hetedik, Szilágy (56,4%) a tizenegyedik és Szatmár (55,7%) a tizennegyedik.

– Mennyire látható a magyar részvétel a szórványban, milyen eredmények születtek?

– Mivel csak a validált regisztrálások számairól van adatunk megyei és települési bontásban, minél kisebb egy adott megyében, településen a magyarság aránya, annál nehezebb a magyarok részvételének a becslése. A magyar részvételre vonatkozó, jelenleg országosan 750 000 körülire becsült szám a Partium és a szórványmegyék nagy arányban magyarlakta településeinek részvételéből kiinduló becslés.

Viszont, ettől még el lehet és el kell mondani, hogy a magyarok részvétele a szórványmegyékben is átlagon felüli.

– Kiemelt cél volt a kampány kezdetén a vegyes házasságban élők, származók megszólítása, számukra román nyelvű kampány is indult. Mennyire sikerült megszólítani őket? Hát a külföldön élő, dolgozó erdélyi magyarokat?

– Sem a vegyes házasságban, sem a külföldön élők megszólításának hatékonyságára, vagyis részvételére vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre, így becslésekbe sem lehet bocsátkozni a hivatalos előzetes adatok közlése előtt. Ezekre a leghamarabb 2022 végén számíthatunk.

– Ez, sajnos, reális veszély. Ezért kérünk mindenkit, minden lehetséges csatornán arra, hogy ellenőrizze a Dovrec.insse.ro felületen regisztrációja érvényesítését. Akinek nem jelzi ki a rendszer az érvényesítést, az péntek éjjelig még újra regisztrálhat.

– Az önkitöltős szakasz meghosszabbítása miatt lerövidült a hagyományos lekérdezés szakasza. Ez mennyire jelent veszélyt azokon a magyarlakta településeken, ahol keveseknek sikerült online kitölteni a kérdőívet?

– Értelemszerűen az alulszámlálás veszélye nagy minden olyan településen, amelyen a részvétel az országos átlag alatt van. A magyarok vezette településeken ez a veszély feszített tempójú munkával és a regisztrációs számok alakulásának szigorú követésével csökkenthető. Máshol sokkal nehezebb lesz, hiszen a második szakaszban erősen megcsappan az eszköztárunk.

Ezért továbbra is azt üzenjük mindenkinek – még van rá bő 24 óránk – hogy: „Itt a vége, töltsd ki végre!”

– Mely megyékben, településeken van még pótolnivaló, és miként tudja, próbálja elősegíteni a lekérdezést az RMDSZ?

– A szórvány és a Partium kisebb és nagyobb városaiban bőven lesz dolgunk a második szakaszban is. Az RMDSZ ezeken a helyeken a magyar számlálóbiztosok munkáját, valamint az első szakaszból kimaradtak megszámlálását kell ösztönözze, ahol erre lehetőség nyílik.

– Mivel júniusban már kezdődik a szabadságolások időszaka, mekkora a kockázata annak, hogy például a nagyvárosokban nem sikerül mindenkit lekérdezni?

– A nagyvárosokban a legnagyobb ennek a kockázata, hiszen látható, hogy nincs elég számlálóbiztos, és a nehéz terepmunka a meglévők egy részét is el fogja tántorítani.

Leginkább Aradon, Besztercén, Brassóban, Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Zilahon tartok a magyarok alulszámlálásától.

Itt kell jól kitalálni, hogy miként érjük el, és hogyan segítsük azokat a magyarokat, akiket az első szakaszban – minden erőfeszítésünk ellenére – sem sikerült, akikhez bármilyen okból nem kopog be a számlálóbiztos. Illetve hogyan tudatosítsuk annak a fontosságát, hogy ellenőrizzük le a bennünket regisztráló személy munkáját, az etnikumunkra, vallásunkra vonatkozó adatok helyes rögzítését a táblagépen.

– Mit tegyen az, aki nem töltötte ki online a kérdőívet, és a lekérdezés szakaszában nem jelentkezik nála a számlálóbiztos?

– Egyelőre nem tudjuk, hogyan lesz megszervezve a második szakasz. Az viszont elképzelhető, hogy június első hete az átállás szervezésével fog eltelni. Ezt követően lehet várni arra, hogy a számlálóbiztos felkeres az otthonunkban, időpontot egyeztet velünk.

Mi mindenkit arra fogunk ösztönözni, hogy amennyiben erre június végéig nem kerül sor, jelezzék ezt az RMDSZ-irodánál, a helyi egyházi képviselőknél, hogy megpróbáljuk orvosolni a helyzetet.

– Hargita és Kovászna megye kiemelkedően jó teljesítménye, illetve a Partium és a szórványmegyék magyarlakta településeinek jóval az országos átlag feletti eredményei, egyértelműen a népszámlálási kampány, az RMDSZ elöljáróinak, egyházi, civil partnereinknek a közös sikerét jelzik.

– Számításaik szerint meghaladja-e az egymilliót az erdélyi magyarság száma?

– A népszámlálás tétje, hogy a megszámolt, vagyis regisztrált magyarok száma haladja meg az egymilliót, hiszen bármennyien is vagyunk, a következő tíz esztendőben ez lesz a hivatalosan elfogadott hivatkozási alap.

Bár ma bizakodóbban tekintünk ennek a célnak a teljesítésére, távolról sem dőlhetünk még hátra.

Hiszen, ha a 10–15 százaléknyi érvénytelenített regisztrációt levonjuk a becsült 750 000-es részvételünkből, a második szakaszban a romániai magyarság még több mint egyharmadát kell korrekt módon regisztrálni. Ez pedig semmivel sem lesz kisebb kihívás, mint amellyel az első szakaszban szembesültünk.

{K1}