Hivatalosan is látványosság lett Nagyvárad belvárosa, még több turistát vonzhat

Rendhagyó módon, több mint 150 ezer lakossal rendelkező nagyvárosként lépett elő országos jelentőségű idegenforgalmi helyszínné Nagyvárad. A bihari megyeszékhely az első nagyváros az országban, melyet üdülőteleppé nyilvánítottak, így már hivatalosan is versenytársává válik a közeli Félixfürdőnek és Püspökfürdőnek.

A gazdasági minisztérium csütörtökön fogadta el az új országos és helyi jelentőségű idegenforgalmi helyszínekről szóló határozatot, mely szerint

Nagyvárad belvárosa mellett a Szatmár megyei Tasnádot és a Krassó-Szörény megyei Sebesrom (Turnu Ruieni) községet is országos jelentőségű turisztikai célponttá avanzsálta.

A helyi jelentőségű idegenforgalmi helyszínek listájára Erdélyből a Kolozs megyei Zsuk, a Szatmár megyei Vámfalu (Vama), a Máramaros megyei Miszmogyorós (Tăuţii Măgherăuş) került fel, és ennek köszönhetően megnövekedett esélyekkel pályázhatnak támogatásra regionális projektek keretében.

A minisztérium közleményében rámutatott, az új minősítés nemcsak a települések vezetői számára tesz több uniós forrást elérhetővé, a helyi vállalkozóknak is több támogatási lehetőség áll majd rendelkezésükre, például szálláshelyek létrehozására. Ezt hangsúlyozta Mihai Jurca, a Nagyvárad és a régió népszerűsítését ellátó egyesület (APTOR) igazgatója is, emlékeztetve, hogy a váradi városvezetés még tavaly kérte a minisztériumtól az előterjesztést.

„A városvezetés már eurómilliókat fektetett be a városközpont épített örökségének a helyreállításába, mind helyi, mind kormányzati, mind pedig európai uniós forrásokból” – emlékeztetett Jurca, aki szerint most újabb lehetőségek nyílnak 

előttük, de a helyi vállalkozók előtt is.

Rámutatott: az üdülőtelep státus a történelmi belvárosra terjed ki: a római katolikus püspöki palotától és a Kanonok-sortól kezdődik, része a Főutca (Republicii), a Sebes-Körös partja, a vár és a teljes belvárosi rész egészen a Nymphaea akvaparkig, a Bunyitay-ligetet és a Kálvária-dombot is beleértve. Másik irányba a Nagyváradi Egyetem, az állatkert és a Rhédey-kert környéke is beletartozik egészen az Őssi-strandig, ahol újabb élményfürdőt készül kialakítani a városvezetés.

Az előterjesztés kapcsán Jurca korábban arra is rámutatott, hogy az országos idegenforgalmi helyszínné való nyilvánítás újabb

népszerűsítési lehetőségeket is hordoz magában, hiszen 50 másik országos jelentőségű turisztikai célpont mellett Nagyvárad is bekerül a kormány promóciós kampányaiba, kiadványaiba.

Az országos turisztikai célponttá nyilvánítás régi álma Ilie Bolojan polgármesternek, aki első körben ezt úgy próbálta elérni, hogy népszavazást kezdeményezett arról, hogy a két szomszédos üdülőtelepet, a Félixfürdőt és Püspökfürdőt magában foglaló Váradszentmártont a megyeszékhelyhez csatolják.

Két sikertelen referendum után az elöljáró kénytelen volt más stratégiát választani, és Nagyváradot üdülőteleppé alakítani, konkurenciát teremtve ezzel a főleg gyógykezelések miatt látogatott közeli fürdőhelyeknek.

Ennek érdekében pár éve a városi strand és az egykori Ady-központ helyén zömében uniós forrásokból biztosított 20 millió eurós beruházással létrehozták a Nymphaea akvaparkot, mely kétségtelenül az önkormányzat legjövedelmezőbb üzlete lett. Már első évben 4,8 millió lejes (1,04 millió euró) profitot termelt, amit 2018-ban szinte sikerült megduplázni. A közterület-fenntartó vállalat igazgatója, Liviu Andrica által idén februárban ismertetett adatok szerint

a szabadidős létesítmény tavaly már 2,1 millió euró, azaz 10 millió lejnyi profitot termelt, ami 24 százalékkal több az egy évvel korábbi nyereségnél.

Az illetékesek szerint a Nymphaea akvapark beváltotta a hozzá fűzött reményeket: turistákat vonz a Körös-parti városba, akik előszeretettel látogatnak meg más idegenforgalmi létesítményeket, vendéglátóipari egységeket is. Így nem csoda, hogy újabb élményfürdőt terveznek: a többnyire nyugdíjasok által használt Őssi strandot bővítenék ki wellness- és SPA-részleggel.

Elárasztják a látogatók a nagyváradi akvaparkot, mi is kipróbáltuk

Hároméves fennállása óta csúcsra hág a népszerűsége a nagyváradi akvaparknak: a téli ünnepek ideje alatt több mint 17 ezer személy látogatott el az élményfürdőbe. Máramarostól Temesvárig, Kolozsvártól Sinaiáig az ország minden zugából érkeznek ide fürdőzők – mi is kipróbáltuk.

A vízi paradicsom jelleg mellett a nagyváradi városvezetés a szecessziós épített örökséggel is turistákat vonzana a Körös-parti városba, ezt a célt szolgálta többek között az önkormányzat által elindított és már több éve zajló homlokzatfelújítási projekt, melynek keretében „új ruhát” öltöttek a lepukkant belvárosi paloták, bérházak.

A látogatókra gondolva hoztak létre több új múzeumot is a városban: a várban működő városi múzeumot, a Teleki (Primăriei) utcai zsinagógában berendezett, a zsidó közösségnek emléket állító múzeumot, illetve a Darvas–La Roche-házban kialakított szecessziós múzeumot,

melynek épp a végéhez közeledik a felújítása, szintén uniós támogatással.

„Kivirágzik” a Darvas-La Roche-ház: tízmillió lejes fejlesztéssel újul meg a váradi szecessziós múzeum

Elkezdődnek hétfőn a nagyváradi szecessziós múzeum, a Darvas-La Roche-ház restaurálási munkálatai, az alkalomból a tízmillió lejes beruházás keretében megújuló századfordulós ingatlan a hétvégén ingyen látogatható.

Elsősorban a turistáknak szánják a város szabadkőműves múltját feldolgozó múzeumot is, melynek szintén EU-s forrásokból már folyamatban van a kialakítása, illetve a teljes belvárost behálózó gyalogosövezetet.

A Nagyváradot elárasztó látogatókra gondolva egyre több belvárosi utca alakul át sétálóutcává, hogy legyen hol sétálniuk, teraszozniuk és lehetőleg minél több pénzt elkölteniük az egyébként egyre nagyobb számban érkező turistáknak.