Sok-sok híd, amely valamennyiünket összeköt: elrajtolt a 13. Kolozsvári Magyar Napok

A zsúfolásig megtelt nézőtéren jelen voltak a kincses város és a megye közintézményeinek magyar képviselői és vezetői, egyházi főméltóságok, a magyar napokat támogató vállalkozók és számos más meghívott. A magyar kormány részéről Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője vett részt a nyitógálán. A közönség Szerelmünk, Kalotaszeg címmel a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar vendégelőadását láthatta.

Megnyitó beszédében Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a koronavírus-járvány elmúlt két esztendejében megtapasztalt negatív hatásokról szólva elmondta, a pandémia nagyok sok rendevényt juttatott parkolópályára. A Kolozsvári Magyar Napokat mégis megtartották 2020-ban és 2021-ben is a hatályos korlátozások szigorú betartásával.

– fogalmazott a főszervező.

Az idei rendezvényről szólva elmondta: a magyar napok mintegy 450 programja egy-egy hídnak számít, amelyen átkelve közelebb kerülhetünk egymáshoz, a kultúránkhoz és azokhoz, akik még talán nem ismernek bennünket, kolozsvári magyarokat. Szerinte a kapcsolatteremtést, a kultúra iránti igényt a korlátozásoktól való félelem sem tudta kiölni a kolozsvári magyarságból.

A szomszédunkban zajló háborúról Gergely Balázs azt mondta, újra megtörtént az, amelynek kapcsán csak reménykedtünk, hogy soha nem következik be. ,,Nem csak mindennapi életünk, hanem felépített hídjaink is törékenyek. A biztonságos világ szempillantás alatt megváltozhat körülöttünk. Ezért is kell törekednünk a meglévő hidak őrzésére. Igazi közösség csak úgy válhat belőlünk, ha összekötjük a folyók menti partokat. Ezért kell vigyáznunk közösségi kincseinkre és kulturális eseményeinkre” – hangsúlyozta a magyar napok főszervezője. Kiemelte:

neveljünk gyerekeinkből is hídépítőket, ahogy hajdanán szüleink, nagyszüleink tették a mi nemzedékeinkkel.

Gergely Balázs köszönetet mondott a szervezőstábnak és a mintegy kétszáz önkéntesnek, a támogatóknak, Magyarország kormányának és a kolozsvári önkormányzatnak, akik nélkül nem jöhetett volna létre a Kolozsvári Magyar Napok 13. kiadása. Megköszönte a rengeteg partnerszervezet, egyházak, iskolák, egyetemek segítségét, akiknek munkáját 60 programhelyszín 450 programja dicséri.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára számba vette Kolozsvár kiemelkedő értékeit, közéjük sorolva a Kolozsvári Magyar Napokat is. Ez nem csak Kolozsvár, hanem egész Erdély, sőt a magyar világ egyik legnagyobb kulturális seregszemléje. Itt lehetőség van az erdélyi, a magyarországi, a Kárpát-medencei magyar kulturális csoportok, együttesek és a magyar művészvilág bemutatkozására.

A Kolozsvári Magyar Napok a Kolozsváron és az Erdélyben élő népeket is egymáshoz közelíti. Kapnak egy kóstolót a magyar világból és a magyar életérzésből” – jelentette ki a budapesti politikus.

Az elmúlt két esztendőről szólva, az államtitkár köszönetet mondott az egészségügyben, a szociális és az egyházi szférában dolgozóknak, akiknek hathatós segítségével sikerült legyőzni a világjárvány legnehezebb időszakát. A biztonság fogalmával kapcsolatban Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy az a világ, amit 2022-ig megszoktunk, nagy veszélyben van a határainkoz közel dúló háború miatt.

A háborúról szólva elmondta, hogy ,,ezekben a percekben is a kárpátaljai magyarság fizikai megmaradásáért küzd. Innen is üzenjük a kárpátaljai magyaroknak, hogy a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a következő évtizedekben is megmaradjanak” – mondotta az államtitkár.

Hangsúlyozta,

bárhol is éljenek magyarok a Kárpát-medencében, a magyar kormány feladatának tekinti, hogy a szülőföldjükön boldogulhassanak.

,,Sokat tettünk az elmúlt 12 évben azért, hogy a nemzeti összetartozás érzése megerősödjön. És ne csak érzés, hanem élmény is legyen! Az élményt olyan rendezvények szolgáltatják, mint a Kolozsvári Magyar Napok” – emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke beszédében szintén kitért az életünket felforgató világjárványra és a közelünkben dúló háborúra, amelyek a közösségünket tartó pilléreket, a stabil pontokat értékelik fel. ,,Az ember természetéből fakadóan keresi a békét, a nyugalmat, a rendet, a harmóniát. Ez az igény hozott bennünket újra össze Kolozsváron, immár 13. alkalommal” – fogalmazott a politikus,

aki a Kolozsvári Magyar Napokat az erdélyi magyarság egyik legfontosabb tartópillérének nevezte.

Toró szerint túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kultúránk újrafelfedezése és birtokbavétele a leghatékonyabb védekezési pont a ránk leselkedő veszélyekkel szemben. ,,Ismét meg kell tanulnunk közösségben lenni, újra meg kell tanulnunk a normalitást. Meg kell teremtenünk a békét azáltal, hogy kíváncsiak vagyunk egymásra. Tudatosítsuk magunkban és mindenkiben, hogy itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk” – fogalmazta meg az idei magyar napokkal kapcsolatos közösségi elvárásokat Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédét azzal kezdte, hogy mindig jó Kolozsváron lenni, ahonnan a legjobban be lehet látni Erdély minden zegzúgát. ,,Erdély olyan, mint egy emberi szervezet. Egy-egy vidék – mint Székelyföld, a Bánság vagy a Partium – a kezei, a lábai és a teste. Amikor a Felekről lefele gurul a kocsi, érezzük a dobogást, hogy Kolozsvár Erdély szíve” – fogalmazott a háromszéki polgármester.

Antal Árpád szerint az erdélyi magyarok kétharmada olyan erdélyi településeken él, amelyet magyar polgármester vezet, ezáltal közösségünk zöme sajátos kis magyar világban éli mindennapjait.

Habár Kolozsvár fél évszázada elveszítette magyar többségét, Marosvásárhely után a második legnagyobb magyar közösség él itt. ,,Kolozsvár évszázadok óta mágnesként vonzza magához Erdély minden csücskéből a fiatalokat. Ezáltal gyakorlatilag mindannyian együtt építjük Kolozsvárt, Erdély fővárosát” – hangoztatta a székelyföldi politikus.

Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint a kolozsvári magyar örömünnep falakat rombol: azokat a falakat, amelyeket az elmúlt száz évben húztak a román és a magyar közösség közé. Ezért szerinte most tisztán látszik, micsoda érték, hogy Kolozsváron magyarok élnek, és közösséggé építik a várost. „Kolozsvárra vigyáznunk kell! Őriznünk kell, mert Erdélyország fővárosa, a mi fővárosunk!” – szögezte le Antal Árpád.