Helyi népszavazáson is döntöttek Pusztinában a magyar misékről

A plébános lapunknak elmondta: csütörtökön levélben tájékoztatta Iosif Păuleț püspököt a felmérés eredményéről, és pénteken telefonon is beszélt az egyházmegye vezetőjével a magyar misék tapasztalatáról. Megjegyezte: a püspök korábbi jóváhagyása kísérleti jellegű volt, és a 2024-es évre vonatkozott. Most a helyi közvélemény-kutatás eredményei ismeretében a püspök ismét az egyházi tanács elé terjeszti a kérdést, amely után közli a döntését. A plébános reményét fejezte ki, hogy 2025-ben is mehet minden tovább.

Elmondta: nem merült fel, hogy heti rendszerességgel tartsák a magyar miséket. Érzése szerint a közösség nem is bírná meg a heti magyar misét. Megemlítette, hogy két évvel ezelőtt a csíksomlyói búcsúra készülő hívek kérték, hogy tartson számukra a zarándoklat előtt magyar misét. Ő pedig egy hirtelen elhatározással azt mondta nekik, ha ennyire akarják, akkor egy hétig naponta tart magyar misét. Erre rögtön visszakoztak. Azt is megjegyezte, hogy az ő erejét is meghaladná, hogy minden héten misét tartson magyarul. Ennek a személyi feltételei egyelőre nem adottak.

korábban írtuk

Csángóföld: megosztó ajándékot hoz a Jézuska a moldvai Pusztinába

December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani.

A csángóföldi plébános úgy vélte: egy viszonylag szűk csoport harcol Pusztinában a magyar misékért, és a Nyisztor Tinka vezette csoport néha „túlfeszíti a húrt”. Megjegyezte: a házszentelések során is felmerült, hogy a hívek szépen énekelnek a magyar miséken, de nem értik meg maradéktalanul a magyar prédikációt. Az ige magyar nyelvű felolvasásával is gond van – tette hozzá. Pusztinában a többség beszéli a csángó nyelvjárást, de írni-olvasni kevesen tudnak magyarul.

„Azt hiszem, hálásaknak kell lennünk, hogy a püspökség engedélyezte a pusztinai magyar misét” – jelentette ki. Azt is hozzátette: a magyar miséket kérő közösségnek jó szemmel kell néznie a püspökség nyitását. Ezt azért is fontosnak tartotta, mert – mint megjegyezte – úgy érzékeli, hogy a püspök is nehéz helyzetben van, mert a papság többsége nem akarja a magyar miséket. A hívek közössége is megosztott a kérdésben. „Azok is az egyházközség hívei, akik kérik, és azok is, akik ellenzik” – magyarázta. Fontosnak tartotta azonban, hogy mindenki meglássa: nincsen ebben semmi rossz. A magyar miséken nem kötelező részt venni. Aki nem akar oda menni, otthon maradhat.

„Amikor találkozóink vannak, a papoknak is elmondom, hogy ez nem kellene, hogy probléma legyen. Minden közösségnek jogában áll a kultúrája, a nyelve megőrzése. Itt Pusztinában mindig kitartottam amellett, hogy még ha nincsen is liturgia, használják az anyanyelvüket a szent gyónásban, az egymás közötti kommunikációban, őrizzék meg a származásuk által meghatározott hagyományaikat. Legutóbb azt mondtam, ha nem tudod, honnan jössz, nem tudod, hová tartasz, elveszett ember vagy a mai világban. Ti tudjátok, hogy honnan jöttetek Moldva eme részébe, akkor hát meg kell tartanotok a nyelveteket, a kultúrátokat, a hagyományaitokat, a népviseleteteket. Ahogy lehet. Sajnos ez a nyitottság nem mindenütt van meg itt Moldvában” – jelentette ki lapunknak Anton Diacu plébános.

A Krónika még karácsonykor kereste meg a pusztinai magyar misékre vonatkozó levélben feltett kérdésekkel a Jászvásári Római Katolikus Püspökséget. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy ha Iosif Păuleț püspök nyáron heti rendszerességű miséket ígért a pusztinai küldöttségnek, és azt is közölte, hogy nem kíván beleszólni a misék időpontjának a kijelölésébe, miért szabta meg mégis, hogy havi egy misét lehet tartani magyarul Pusztinában, és az is a bákói magyar misével egy időben. Arra is rákérdeztünk, hogy milyen módon szolgálja a híveket az, hogy a két moldvai magyar misét egy időben kell tartani, valamint kíváncsiak voltunk, nyitott-e a püspökség arra, hogy más falvakban is engedélyezze a magyar misét, ha ott is igény mutatkozik erre a hívek részéről.

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: örül annak, hogy a három évtizedes harca végre részleges eredményre vezetett, de ugyanakkor aggodalmat is érez amiatt, hogy a püspökség megszabta: egy időben kell tartani a bákói és a pusztinai magyar misét. Ezt azért tartotta rossznak, mert a bákói magyar liturgiában is az általa vezetett pusztinai csoport volt a hangadó.

„Most is azt szeretnék biztosítani, hogy ne sokasodjanak a magyar misék” – értelmezte a helyzetet Nyisztor Tinka. Megjegyezte: soha olyan jó papja nem volt Pusztinának, mint a mostani, de ő is fél a püspökségtől és a paptársaitól. Hozzátette: mindent a helyi feszültségre próbálnak hárítani, véleménye szerint hamisan. Megjegyezte: harminc éve küldözgeti rendszeresen a beadványait Jászvásárba, Bukarestbe és Rómába. Nem tud róla, hogy egyetlen beadvány ment volna bárhová is a magyar misék ellenzői részéről.

Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken. A legtöbb ilyen misének éppen a Nyisztor Tinkáék udvara volt a helyszíne. Ezeket a szertartásokat nem engedték be a Szent István királynak felszentelt egyetlen moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott azonban a jászvásári zsinat, amelyiknek a zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését. Ennek lett a következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte.

2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.

Ahhoz, hogy az egyház megértőbben viszonyuljon a magyar identitásukat mindmáig megőrző csángó hívekhez, Ferenc pápa romániai látogatása, és a jászvásári egyházmegye élén, és a pusztinai plébánián történt személyi változás is kellett. Pár hónappal Ferenc pápa látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak. 2019. augusztus 6-án szentelték püspökké Iosif Păulețet, aki nyitottabbnak bizonyult a csángók kérése iránt. Petru Gherghel korábbi püspök – aki 1978 óta vezette az egyházmegyét – azt az álláspontot képviselte, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.

A jászvásári püspök nem sokkal az előtt ígérte meg a pusztinaiaknak a rendszeres magyar misézést, hogy a kacsikai búcsúra Kovács Gergely gyulafehérvári érseket, a budapesti Szent István-napi ünnepi misére pedig Aurel Perca bukaresti érseket hívták szónoknak.

korábban írtuk

Jóváhagyta a jászvásári püspök a pusztinai rendszeres magyar misét – nem mindenki örül neki

Jóváhagyta Iosif Păuleț jászvásári római katolikus püspök, hogy heti rendszerességgel magyar misét tartsanak a Bákó megyei Pusztina római katolikus templomában – közölte a Krónikával Nyisztor Tinka néprajzkutató.