Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
Mátyás királyról keresztelték el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara Tordai úti épületének auláját. A péntek délutáni névadó ünnepséggel vette kezdetét az immár 26. alkalommal megszervezett Kolozsvári Mátyás Napok.
2018. február 23., 23:392018. február 23., 23:39
2018. február 24., 16:412018. február 24., 16:41
Ugyanakkor ez az esemény volt a nemzetpolitikai államtitkárság által 2018-ra meghirdetett Mátyás-emlékév kezdőakkordja, ahogyan arra Tonk Márton dékán rámutatott. Az eseményt egyébként rendkívül nagy érdeklődés övezte, a névadásra, illetve a díszterem előtt helyet kapó táblák leleplezésére a zsúfolásig megtelt aulában került sor.
Köszöntő beszédében Tonk Márton Orbán János Dénes erdélyi, jelenleg Magyarországon élő költő egyik verséből vett részlettel érvelt a keresztelő fontossága és létjogosultsága mellett. „Ó, annyi minden van nekünk!/Példa okáért: főterünk./A főtéren szobor van,/a lelkünk a szoborban,/alatta ősapáink,/a múlt, a krumpli, és – ó –/a király alatt szép ló." – idézte a dékán.
A dékán hangsúlyozta: Mátyás király immár a Sapientián is otthonra lelt, hazaérkezett oda, ahol a nemzeti közösségápolás a mindennapok része, ahol a szenátus ülésein magyarul hozzák meg a döntéseket, ahol a tanévnyitókat és -zárókat „a Szózattal kezdjük, és nemzeti imánkkal zárjuk". Tonk Márton azt is bejelentette: a Hunyadi Mátyás-díszterem a továbbiakban állandó helyszíne lesz a Kolozsvári Mátyás Napoknak.
Háromnapos kulturális rendezvénysorozat keretében tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron február 23–25. között.
Macalik Arnold, a Mátyás napokat szervező Amaryllis Társaság vezetője, a Tordai úti egyetemépület egyik tervezője beszédében úgy fogalmazott: a keresztelő a hétköznapokat köti össze az ünnepnapokkal.
„Legyen a név tartós fundamentuma az épületnek" – hangsúlyozta Macalik, aki arra is kitért, hogy a tudomány története gyakorlatilag az emberi tévedések története, hiszen a tegnapi ismeretek folyamatosan árnyalódnak, de „nem így Mátyás király igazsága".
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
A magyar kormány képviseletében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szólalt fel az ünnepségen. Potápi kifejtette: Hunyadi Mátyás – „aki Közép-Európa gyermeke volt, és a közép-európai népek királya lett" – 575 évvel ezelőtt „ebből a városból indult el élete útjára, és nemcsak harci sikereivel vagy gazdagságával tűnt ki elődei és kora vezető politikusai közül, hanem azzal is, hogy sokkal messzebbre látott".
„Az, hogy az a szó: magyar, jelent még valamit a világban – szorgalmat, kitartást, műveltséget –, neki is köszönhetjük" – magyarázta. Potápi szerint Mátyás példája mentén túl kell tekintenünk vitáinkon, és közösen kell elkezdenünk munkálkodni Közép-Európa „dicső jövőjéért".
„Egy örökségnek vagyunk a birtokosai, és ez az örökség közös” - jelentette ki Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Mátyás király-emlékév erdélyi programjait ismertető keddi sajtótájékoztatón. Az emlékév tanácsadó testületének tagjai az uralkodó integráló szerepét hangsúlyozt
„A magyar kormány kész arra, hogy továbbra is segítse az erdélyi magyarságot, számíthatnak ránk" – hangsúlyozta továbbá Potápi. Az államtikár arra is kitért: az emlékév keretében Mátyás életének meghatározó helyszínein, köztük Szegeden, Budán és Székesfehérváron is tartanak rendezvényeket, ugyanakkor köszönetet mondott szülővárosának, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódva idén a Kolozsvári Mátyás Napokat és a Kolozsvári Magyar Napokat is az ő emlékének szentelik, így a kincses városból indítják útnak az emlékév erdélyi programjait.
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
A névadó ünnepség a Sapientia oktatója, Lupescu Radu történész előadásával zárult, aki a Mátyás megkoronázásáig vezető kalandos útról mesélt a közönségnek.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!