Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
Mátyás királyról keresztelték el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara Tordai úti épületének auláját. A péntek délutáni névadó ünnepséggel vette kezdetét az immár 26. alkalommal megszervezett Kolozsvári Mátyás Napok.
2018. február 23., 23:392018. február 23., 23:39
2018. február 24., 16:412018. február 24., 16:41
Ugyanakkor ez az esemény volt a nemzetpolitikai államtitkárság által 2018-ra meghirdetett Mátyás-emlékév kezdőakkordja, ahogyan arra Tonk Márton dékán rámutatott. Az eseményt egyébként rendkívül nagy érdeklődés övezte, a névadásra, illetve a díszterem előtt helyet kapó táblák leleplezésére a zsúfolásig megtelt aulában került sor.
Köszöntő beszédében Tonk Márton Orbán János Dénes erdélyi, jelenleg Magyarországon élő költő egyik verséből vett részlettel érvelt a keresztelő fontossága és létjogosultsága mellett. „Ó, annyi minden van nekünk!/Példa okáért: főterünk./A főtéren szobor van,/a lelkünk a szoborban,/alatta ősapáink,/a múlt, a krumpli, és – ó –/a király alatt szép ló." – idézte a dékán.
A dékán hangsúlyozta: Mátyás király immár a Sapientián is otthonra lelt, hazaérkezett oda, ahol a nemzeti közösségápolás a mindennapok része, ahol a szenátus ülésein magyarul hozzák meg a döntéseket, ahol a tanévnyitókat és -zárókat „a Szózattal kezdjük, és nemzeti imánkkal zárjuk". Tonk Márton azt is bejelentette: a Hunyadi Mátyás-díszterem a továbbiakban állandó helyszíne lesz a Kolozsvári Mátyás Napoknak.
Háromnapos kulturális rendezvénysorozat keretében tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron február 23–25. között.
Macalik Arnold, a Mátyás napokat szervező Amaryllis Társaság vezetője, a Tordai úti egyetemépület egyik tervezője beszédében úgy fogalmazott: a keresztelő a hétköznapokat köti össze az ünnepnapokkal.
„Legyen a név tartós fundamentuma az épületnek" – hangsúlyozta Macalik, aki arra is kitért, hogy a tudomány története gyakorlatilag az emberi tévedések története, hiszen a tegnapi ismeretek folyamatosan árnyalódnak, de „nem így Mátyás király igazsága".
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
A magyar kormány képviseletében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szólalt fel az ünnepségen. Potápi kifejtette: Hunyadi Mátyás – „aki Közép-Európa gyermeke volt, és a közép-európai népek királya lett" – 575 évvel ezelőtt „ebből a városból indult el élete útjára, és nemcsak harci sikereivel vagy gazdagságával tűnt ki elődei és kora vezető politikusai közül, hanem azzal is, hogy sokkal messzebbre látott".
„Az, hogy az a szó: magyar, jelent még valamit a világban – szorgalmat, kitartást, műveltséget –, neki is köszönhetjük" – magyarázta. Potápi szerint Mátyás példája mentén túl kell tekintenünk vitáinkon, és közösen kell elkezdenünk munkálkodni Közép-Európa „dicső jövőjéért".
„Egy örökségnek vagyunk a birtokosai, és ez az örökség közös” - jelentette ki Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Mátyás király-emlékév erdélyi programjait ismertető keddi sajtótájékoztatón. Az emlékév tanácsadó testületének tagjai az uralkodó integráló szerepét hangsúlyozt
„A magyar kormány kész arra, hogy továbbra is segítse az erdélyi magyarságot, számíthatnak ránk" – hangsúlyozta továbbá Potápi. Az államtikár arra is kitért: az emlékév keretében Mátyás életének meghatározó helyszínein, köztük Szegeden, Budán és Székesfehérváron is tartanak rendezvényeket, ugyanakkor köszönetet mondott szülővárosának, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódva idén a Kolozsvári Mátyás Napokat és a Kolozsvári Magyar Napokat is az ő emlékének szentelik, így a kincses városból indítják útnak az emlékév erdélyi programjait.
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár Egyesület
A névadó ünnepség a Sapientia oktatója, Lupescu Radu történész előadásával zárult, aki a Mátyás megkoronázásáig vezető kalandos útról mesélt a közönségnek.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!