„Szeretném a tudásomat, tapasztalatomat most már a szül?földemen gyakorlatba ültetni” – indokolja dr. Kerekes Medárd Ferenc pszichiáter-addiktológus, miért döntött úgy, hogy 18 éves magyarországi praxis után hazatelepül, és Hargita megyében vállal munkát. A marosvásárhelyi származású szakorvos egyike azoknak az egészségügyi szakembereknek, akik az elmúlt id?szakban hoszszabb-rövidebb távollét után visszatértek Erdélybe, és a hazai egészségügyi ellátásban folytatják tevékenységüket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán 1986-ban, summa cum laude min?sítéssel diplomázott dr. Kerekes Medárd hároméves segédorvosi gyakorlat után, szakképzés céljából települt ki Magyarországra 1990-ben. Levender László, a magyar addiktológia (a szenvedélybetegségek tudománya) megteremt?je meghívására az Országos Alkohológiai Intézetnél helyezkedett el.
A kilencvenes évek végén a váci kórház pszichiátriai f?osztályát vezette, majd a budapesti drogambulancián dolgozott, 2005-t?l pedig magánpraxist folytatott.
„Nemrég hírét vettem, hogy a tölgyesi kórházban kevés a szakorvos, és állást hirdettek. Mivel 1986-ban éppen ott töltöttem önkéntes nyári gyakorlatomat, a hazatelepedés mellett döntöttem, hiszen ebben az országos hatáskörû intézményben kutatásra is lehetõségem nyílik” – magyarázta a Krónikának az anyag- (kábítószer, alkohol) és magatartás-függõséggel (szerencsejáték, szex) foglalkozó pszichiáter-addiktológus, aki a Magyar–Román Pszichiátriai és Addiktológiai Baráti Társaság megalapítója is. Kerekes Medárdtól megtudtuk: hozzá hasonlóan Magyarországon számos orvos érdeklõdik az erdélyi álláslehetõség iránt, személy szerint pedig arra biztatja kollégáit, hogy a nyugati munkahely helyett a romániait válasszák. „Egyáltalán nem nehezebb megtanulni románul, mint például svédül – állapítja meg a jelenleg a csíkszeredai pszichiátrián „akklimatizálódó”, Tölgyesen augusztus elsején kenyérbe esõ 48 éves szakorvos. – Az Erdélybõl kivándorolt vagy tõsgyökeres magyarországi orvosok Románia iránti érdeklõdése az ottani egészségügyi reform ellentmondásaival magyarázható, hiszen miközben az itteni intézkedések az egészségügyi rendszer felfelé ívelését vetítik elõre, Magyarországon a helyzet fordított. Ott a pszichiáterek körében fokozott a kilátástalanság, hiszen az országos pszichiátriai intézetet is megszüntették.” Dr. Kerekes Medárd – aki hamarosan a kolozsvári orvosi egyetemen védi meg az orvostudományok doktora címét – lapunknak bevallotta: anyagilag is megéri a hazatelepedés.
Akut szakorvoshiány
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Erdélyben és a Székelyföldön fõként magyarországi szakemberekkel kívánják pótolni az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hiányát. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi hatóság vezetõje lapunknak korábban elmondta, több – a székelyföldi betöltetlen állások iránt érdeklõdõ – magyarországi orvossal folytatnak tárgyalásokat, és továbbra is várják az Erdély felé tájékozódó orvosok jelentkezését. A székelyföldi megyében jelentõs munkaerõhiánnyal küzdenek – elsõsorban a Nyugat-Európába irányuló kivándorlás miatt –, hiszen 450-re tehetõ a betöltetlen szakorvosi állások száma. Tar Gyöngyi szerint a romániai munkavállalási kedv a Magyarországon megfeneklett egészségügyi reformnak tulajdonítható, mert sokan veszélyeztetve érzik állásukat, karrierjüket.
Noha 14 év telt el hazatelepedése óta, ugyancsak „visszatérõ” orvosnak számít László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Az RMDSZ-es politikus feleségével együtt 1990-ben költözött át Szolnokra; akkoriban néhány év alatt több ezer romániai orvos választotta a külföldi munkavállalást. „Tizenhárom ügyelet mellett gyerekorvosként havi 14600 forintot kerestem, miközben ugyanennyit elvitt az albérlet. Feleségemmel sokat tanakodtunk a jövõrõl, és mivel falura akkor sem akartunk kiköltözni, ha az ottani állás sokkal jobb fizetéssel kecsegtetett, négy év elteltével a hazatérés mellett döntöttünk” – magyarázta lapunknak az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki visszatérése után gyógyszer- és orvosieszköz-forgalmazásba kezdett, késõbb pedig politikusnak állt. Hozzátette: egykori szolnoki kollégáival azóta is tartja a kapcsolatot, és mindig rácsodálkoznak, hogy ma már milyen jók a megélhetési lehetõségek Erdélyben. Romániában egyébként az elmúlt három évben 84 százalékkal növekedett az orvosok fizetése, igaz, még mindig jóval az európai átlag alatt marad. Jelenleg körülbelül nettó 1500 lej egy két-három éves gyakorlattal rendelkezõ szakorvos alapfizetése, egy fõorvosé eléri a 21 milliót, ehhez hozzájárulnak a különbözõ pótlékok és az ügyeletekért járó díjak. Magánklinikákon ennél magasabbak a bérek.
Fordított munkaerõ-áramlás
A Miskolcon praktizáló, erdélyi származású Jenei Csaba a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: mivel Romániában nemcsak jó fizetést, de szolgálati lakást is ígérnek, hogy visszacsábítsák a magyar orvosokat, több határon túli kollégájával gondolkodik azon, hogy visszatelepül. Ám ezt családjuk miatt legtöbben egyelõre csak részmunkaidõben tudnák megvalósítani. „Az évek óta itt dolgozó erdélyi orvosaink közül többen úgy döntenek, visszamennek Romániába, mert ott javultak a fizetések és a szakmai vizsga megszerzésének feltételei” – erõsítette meg a napilapnak Gervain Mihály, az orosházi kórház igazgató-fõorvosa. Hozzátette: az elmúlt tíz-tizenkét évben a Nyugatra emigráló magyar orvosokat erdélyi szakorvosokkal tudták pótolni, most viszont megfordult a helyzet, és az erdélyi magyar értelmiségiek közül egyre többen döntenek úgy: szülõföldjükön keresik a boldogulást. „A magyar kormánynak észhez kellene térnie, mert egyre több orvos és nõvér hagyja el hazánkat” – hangsúlyozta Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán Kórház igazgatója. Kifejtette: az EU-csatlakozásnak és a reformoknak köszönhetõen Romániában jelenleg több fizetést tudnak adni a nõvéreknek, mint amennyit Magyarországon kereshetnek. Úgy vélekedett, intézményüknek fel kell készülnie arra, hogy a nõvérek egy része hamarosan kivándorol Erdélybe.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének alelnöke szerint volumenében még nem, de tendenciáját tekintve jelentõs a magyar orvosok erdélyi emigrációja. Az orvosok, szakápolók, nõvérek közül sokan tervezik viszszatelepülésüket Romániába, mert ott sokkal dinamikusabb a gazdaság fejlõdése. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: informális úton egyre több helyrõl hallja, hogy az egykor Románia magyarlakta területeirõl az anyaországba települtek közül mind többen mennek vissza szülõföldjükre.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.