Hazahozzák a késelő fiút

Csíkszeredába, egy speciális gyermeknevelési intézetbe kerül az a 12 éves, román állampolgárságú gyergyószentmiklósi gyerek, aki a múlt hét csütörtökön a Blaha Lujza téren combon szúrt egy 15 éves fiút. A budapesti román nagykövetség illetékesei tegnap közölték: a konzuli osztály kiállította a fiú kiutazási engedélyét, és várhatóan ma délben az Ártánd–Bors határátkelõnél átadják a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság egyik szociális munkásának. A székelyföldi G. István tavaly március óta több társával együtt budapesti idõs embereket, hajléktalanokat és fiatalokat fenyegetett, bántalmazott és rabolt ki a Blaha Lujza téren és környékén. A magyar rendõrség több ízben is elfogta, és gyermekvédelmi intézetben helyezte el, ám onnan – mivel ezek nyitottak – mindannyiszor megszökött. A hatályos magyarországi jogszabályok értelmében kora és állampolgársága miatt a gyereket sem bezárni, sem megbüntetni nem lehet. A késeléses incidens óta az anyaországi média nagy teret szentelt az agresszív gyerek esetének, aki nevét senkinek sem árulta el, ezért a budapesti újságírók Krisztiánnak keresztelték. Tonk Gabriellától, a romániai gyermekjogvédelmi hatóság helyettes államtitkárától megtudtuk, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóságot már tavaly értesítette a román rendõrség szervezett bûnözés elleni fõosztálya, hogy G. István szülõk nélkül tartózkodik Magyarországon, ahol bûncselekményekre adta a fejét. A szakhatóság ennek nyomán környezettanulmányt készített a fiú Gyergyószentmiklóson élõ, sokgyermekes családjáról, majd a szülõktõl megkapták a beleegyezést a gyermek hazahozatalára. Különben a kiskorú azonosítása és a repatriálási folyamat azért húzódott el, mivel István hamis címet és nevet adott meg a hatóságoknak, végül ujjlenyomata, fényképek és videofelvételek segítségével derítették ki, hogy kicsoda is valójában. Egyelõre nem tudni biztosan, miként került Magyarországra a gyermek, akinek szülei egyes információk szerint sohasem hagyták el az országot. Lapunk úgy tudja: István szülei a gyermekjogvédelmi szakértõknek azt mondták, a fiú tavaly Besztercén tûnt el, ahol látogatóban voltak valakinél; értesítették a gyermekvédelmi szolgálatot, de fogalmuk sem volt, hogy a fiuk Budapesten tartózkodik. Elmondásuk szerint korábban soha nem szökött el otthonról, komolyabb csínytevést nem követett el.

Interneten dicsekedett a Blaha „réme\"

Az interneten keringõ hírek szerint zsenge kora ellenére István rettegésben tartotta a pesti Blaha Lujza tér lakóit, kedvenc „vadászterülete\" a játszóterek és iskolák környéke volt, áldozatainak többsége pedig a gyerekek közül került ki. A Youtube internetes oldalon közzétett kisfilmen hetykén jelenti ki: apja is veszélyes ember, gyilkosságért volt bebörtönözve. „Szegény család gyermeke, szülei szociális segélybõl és alkalmi munkákból élnek\" – fejtette ki a Krónikának Elekes Zoltán, a csíkszeredai gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetõje, aki azt is elmondta, hogy a nyolc testvérbõl három kiskorú. A gyergyószentmiklósi romák közül Sándor János ráismert a fiúra, és elmondta: Gábor István fiáról van szó. „Találkoztam az apjával, aki közölte, valahogy haza akarná hozni a gyermeket, mert tavaly nyár óta nem látta\" – fejtegette Sándor, aki arra is kitért, hogy a gyereket a televízióból ismerte fel, majd szólt az apjának. Azt viszont cáfolta, hogy az apát gyilkosságért ítélték volna el. „Tudja, hogy van az, naccsága. Nem volt munkája, elkövetett valamit, hát emiatt zárták bé\" – magyarázza Sándor. Az általa megjelölt gyergyószentmiklósi házban viszont senki sem lakik, a szomszédok szerint eladták. A szintén a szomszédság által megjelölt másik ház lakói viszont biztosra állították, hogy Gáborék a téglagyári cigánysoron laknak.

A Téglagyár utcában több roma is tudni vélte, hogy Gábor István családja valóban a mutatott házban lakik. A lapunk munkatársa által megszólított, a szomszédok által Gábor Istvánként bemutatott családfõ azonban kijelentette: õt Kalányosnak hívják. Egyébként a téglagyáriak szokásuktól eltérõen tegnap ellenségesen fogadták az érdeklõdõ újságírót; az udvar mélyérõl vasvillával és fejszével közelítettek, amikor kiderült, fotó is készül a teleprõl. „Ne filmezzen itt, mert feldöntöm\" – acsargott az egyik roma gyerek.

„A romákról tudni kell, hogy nem árulják el egymást\" – magyarázta Jánosi Irén, a városi roma iskola egyik tanítója, hozzátéve: a Magyarországról hazaküldött gyereket nem ismeri, soha nem járt az iskolában, viszont az egyik tanítványa szerint Kismoszkvában lakik a család. A gyergyóiak által Kismoszkvának nevezett városszéli romatelepen sem jártunk több sikerrel, az ottaniak úgy tudják, hogy a Gábor család elköltözött onnan.

Elekes Zoltán gyermekjogvédelmi igazgató lapunknak megerõsítette, hogy a gyermeket egyelõre a kiskorúak integrálását felvállaló csíkszeredai intézményben helyezik el. „Célunk a gyerek integrálása a családba, de elõtte alapos felmérést kell készítenünk róla, és ki kell derítenünk, egyáltalán lehetséges-e ez\" – fejtegette Elekes, aki nem tartja kizártnak, hogy a gyerek esetleg onnan is megszökik, hiszen az intézmény egy rehabilitációs központ, amelynek lakóit nem tartják bezárva.

Megfékeznék a kiskorúak bûnözését

Számos európai országhoz hasonlóan Romániában sem büntethetõ 14 éves koráig az a fiatal, aki bûncselekményt követett el. Az igazságszolgáltatás ilyen esetekben javítóintézetbe utalja az elkövetõt, de a 2004-ben született 272. számú törvény alternatív módszereket is elõirányoz a gyermek társadalmi beilleszkedésének biztosítására. A bíróság például enyhébb büntetés jogcímén a gyermekjogvédelmi hatóság speciális nevelõprogramjának alkalmazását tarthatja járható útnak. Az állam a családokat is bevonja, szükség esetén az adott családot anyagilag is segíti. Árvák esetén sokszor ugyancsak a gyermeket befogadni hajlandó családokra bízza a nevelést, törvényben megszabott feltételek mellett. Rendõrségi adatok szerint az országban 2007 elsõ kilenc hónapjában 3361 bûncselekményt követtek el 14 éven aluli fiatalok (ebbõl 2734 lopási eset), míg a 14 és 18 év közötti kiskorúak által elkövetett bûncselekmények száma 2148 – ebbõl 1386 lopás, 187 rablás, száz pedig testi sértés. Mint lapunkban beszámoltunk, egy héttel ezelõtt Galac megyében egy 12 éves gyermek életveszélyesen megsebesítette egy évvel idõsebb társát, akit internetezés közben támadt vita után késsel hátba szúrt. Tonk Gabriella szerint azonban a galaci példa nem kimondottan releváns a kiskorú bûnözésre. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság helyettes államtitkára a Krónikának elmondta, a jelenségre inkább az jellemzõ, hogy a fiatalok a szervezett bûnözés áldozataivá válnak, és a bûnbandák felnõtt tagjai annak tudatában használják fel törvénytelenségek elkövetésére a kiskorúakat, hogy úgysem vonhatók felelõsségre. „Elsõdleges cél kivonni ezeket a gyermekeket a bûnbandákból, és speciális gyermeknevelési, védelmi intézkedéseket foganatosítani esetükben. Mindez magában foglalhatja azt is, hogy zárt, reintegrálási intézetekben helyezik el a gyermeket, ami mégsem feltételez börtönkörülményeket\" – magyarázta lapunknak a szakértõ. Egyébként az elmúlt idõszakban többen kezdeményezték Romániában, hogy a módosítás elõtt álló büntetõ törvénykönyvben csökkentsék 13 évre a gyermekek felelõsségre vonhatóságának alsó korhatárát. „Véleményem szerint egy tízéves gyermeket nem lehet felelõsségre vonni büntetõjogi szempontból, a kezdeményezés lényege viszont az, hogy a többek között a kiskorúbûnözés megfékezését célzó nevelési intézkedéseket ne csak a 14. életévüket betöltött, hanem a 13 éves kiskorúakra is kiterjesszék\" – jelentette ki Tonk Gabriella államtitkár-helyettes. Egyébként a román és a magyar gyermekvédelmi hatóságok tavaly december óta már dolgoznak egy olyan egyezmény megszövegezésén, amely lehetõvé teszi a másik ország területén, szülei nélkül tartózkodó külföldi gyermekek mihamarabbi hazaszállítását. Így akár néhány nap vagy óra alatt is saját hazájukba kerülhetnének a csellengõk.