Bizalmi szavazás. Bátori Géza: ha az ember megadja a megfelelő tiszteletet, akkor meg is fogja azt kapni
Fotó: Facebook/Batori Geza
Bátori Géza harmincnégy éve áll Bors község szolgálatában annak polgármestereként. Az idei helyhatósági választásokat is a szavazatok több mint 95 százalékával megnyerő Bihar megyei polgármester szerint a három évtizedes bizalom mögött nincsen semmilyen nagy titok, „csak” munka és az emberek iránti tisztelet.
2024. június 28., 10:092024. június 28., 10:09
2024. június 28., 10:182024. június 28., 10:18
Bátori Géza 1990-ben, a rendszerváltás után került a Bihar megyei község, a magyar–román határ menti Bors élére, akkor még kinevezés által (azelőtt villamos-üzemmérnök diplomájával kavicsbányában dolgozott egy kotróhajó karbantartásának felelőseként). Elmondása szerint az első két év nem volt könnyű, hiszen egy furcsa időszak volt, amikor a „régi” törvények már nem voltak érvényesek, de újak még nem léteztek.
„Meg kellett találni azt az egyensúlyt, hogy az embereknek is jó legyen. A gond az volt, hogy nem rendelkeztünk megfelelő infrastruktúrával, nehéz volt bármit is elérni.
De hát küzdeni kell, dolgozni kell. Létre kell hozni egy élhető települést. Én ezt tartom a legfontosabbnak, hogy az emberek szeressenek ott lakni, ne akarjanak elmenni” – fejtette ki Bátori Géza.
Hozzátette: az első két „furcsább” év elteltével számára egyértelművé vált, hogy a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson elindul jelöltként. Azóta újra és újra úgy érezte, hiszen – ahogy mondja: – amíg az emberektől tiszteletet kap, amíg érzi a bizalmukat, addig folytatja.
„Mindig megfelelőn kell viselkedni a polgárokkal, az emberekkel. Nem lehet őket lebecsülni. Ha az ember megadja a megfelelő tiszteletet, akkor meg is fogja azt kapni” – hangsúlyozta.
Bátori Géza azt is elmondta, hogy Bors határtelepülés az átlagosnál nagyobb feladatokat ró a vezetésére, hiszen „gyakorlatilag a falunak még inkább rendben kell lennie”. Másfelől nagy előny az elhelyezkedése, ennek köszönhetnek beruházásokat.
A polgármesteri hivatal
Fotó: Facebook/Bors Község Önkormányzata
A határátkelő státus egyaránt jelent pozitívumokat és negatívumokat is:
A polgármester szerint talán tíz-húsz éve még vonzó volt a fiatalok számára Magyarország, de ma már egyáltalán nem az, nem „cél”, nem akarnak oda kivándorolni.
„Legfeljebb az történik, hogy annyira olcsók a magyarországi telkek, hogy átmennek az emberek lakni, de itt dolgoznak. A gyerekeik ide járnak iskolába, itt élnek közösségi életet. Gyakorlatilag a szomszédos települések, például Biharkeresztes, Ártánd, ahogy mondani szokás: alvó településekké váltak. Nagyon sok állampolgár innen oda jár aludni. Ott nincsenek olyan jelentős beruházások, mint nálunk” – magyarázta.
Erdély több településén is azzal büszkélkedhet a június 9-én megválasztott polgármester, hogy az urnák elé járult szavazók 100 százaléka az ő neve mellé tette a pecsétet.
Bátori Géza arról is beszélt, hogy a településen az elmúlt években nőtt a románok aránya: míg „régen” 97 százalék magyar volt, ma csak 82 százalék.
A különböző felekezetek is jól megférnek egymás mellett. „A közösség nagyrészt református, azon kívül vannak katolikusok és vannak ortodoxok is. Jelen pillanatban négy református templom van, egy katolikus, egy baptista. Volt egy görögkeleti templom, de aztán így vagy úgy átkerült az ortodoxokhoz, és a görögkeletiek jelenleg is építenek egy templomot. Temetőből viszont csak három református temető és egy községi temető van a községben” – sorolta az elöljáró.
Bors községben – amelynek beosztott falvai Biharszentjános, Kisszántó és Nagyszántó – nagyon sok közösségi esemény (is) zajlik, az egyes falvakban külön-külön tartanak falunapokat, illetve minden évben rendeznek községi napokat is, továbbá zajlik káposzta- és csülökfesztivál is. Ezenkívül gyerektáborokat, kézműves foglalkozásokat is szerveznek.
Van bölcsőde, iskola, mindenhol áram, csatornázás, minden, ami szükséges. A közeljövőben épül egy újabb sportcsarnok, illetve egy uszoda is – mesélt megvalósításokról és tervekről a polgármester, aki egyúttal megköszönte a polgárok bizalmát is.
Bors községet 4267-en lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, mintegy 300 fővel többen, mint a korábbi, 2011-es cenzuskor. A lakosság több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű. A Nagyvárad melletti település régi közúti határátkelője mellett immár autópályán is át lehet jutni Magyarországra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!