De hát küzdeni kell, dolgozni kell. Létre kell hozni egy élhető települést. Én ezt tartom a legfontosabbnak, hogy az emberek szeressenek ott lakni, ne akarjanak elmenni” – fejtette ki Bátori Géza.

Hozzátette: az első két „furcsább” év elteltével számára egyértelművé vált, hogy a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson elindul jelöltként. Azóta újra és újra úgy érezte, hiszen – ahogy mondja: – amíg az emberektől tiszteletet kap, amíg érzi a bizalmukat, addig folytatja.

„Mindig megfelelőn kell viselkedni a polgárokkal, az emberekkel. Nem lehet őket lebecsülni. Ha az ember megadja a megfelelő tiszteletet, akkor meg is fogja azt kapni” – hangsúlyozta.

Bátori Géza azt is elmondta, hogy Bors határtelepülés az átlagosnál nagyobb feladatokat ró a vezetésére, hiszen „gyakorlatilag a falunak még inkább rendben kell lennie”. Másfelől nagy előny az elhelyezkedése, ennek köszönhetnek beruházásokat.

A polgármester szerint talán tíz-húsz éve még vonzó volt a fiatalok számára Magyarország, de ma már egyáltalán nem az, nem „cél”, nem akarnak oda kivándorolni.

„Legfeljebb az történik, hogy annyira olcsók a magyarországi telkek, hogy átmennek az emberek lakni, de itt dolgoznak. A gyerekeik ide járnak iskolába, itt élnek közösségi életet. Gyakorlatilag a szomszédos települések, például Biharkeresztes, Ártánd, ahogy mondani szokás: alvó településekké váltak. Nagyon sok állampolgár innen oda jár aludni. Ott nincsenek olyan jelentős beruházások, mint nálunk” – magyarázta.

korábban írtuk

Erdély megannyi településén kihívója sem akad a megválasztott magyar polgármestereknek, sikerükről faggattuk őket

Erdély több településén is azzal büszkélkedhet a június 9-én megválasztott polgármester, hogy az urnák elé járult szavazók 100 százaléka az ő neve mellé tette a pecsétet.

Bátori Géza arról is beszélt, hogy a településen az elmúlt években nőtt a románok aránya: míg „régen” 97 százalék magyar volt, ma csak 82 százalék.

A különböző felekezetek is jól megférnek egymás mellett. „A közösség nagyrészt református, azon kívül vannak katolikusok és vannak ortodoxok is. Jelen pillanatban négy református templom van, egy katolikus, egy baptista. Volt egy görögkeleti templom, de aztán így vagy úgy átkerült az ortodoxokhoz, és a görögkeletiek jelenleg is építenek egy templomot. Temetőből viszont csak három református temető és egy községi temető van a községben” – sorolta az elöljáró.

Bors községben – amelynek beosztott falvai Biharszentjános, Kisszántó és Nagyszántó – nagyon sok közösségi esemény (is) zajlik, az egyes falvakban külön-külön tartanak falunapokat, illetve minden évben rendeznek községi napokat is, továbbá zajlik káposzta- és csülökfesztivál is. Ezenkívül gyerektáborokat, kézműves foglalkozásokat is szerveznek.

Van bölcsőde, iskola, mindenhol áram, csatornázás, minden, ami szükséges. A közeljövőben épül egy újabb sportcsarnok, illetve egy uszoda is – mesélt megvalósításokról és tervekről a polgármester, aki egyúttal megköszönte a polgárok bizalmát is.

Bors községet 4267-en lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, mintegy 300 fővel többen, mint a korábbi, 2011-es cenzuskor. A lakosság több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű. A Nagyvárad melletti település régi közúti határátkelője mellett immár autópályán is át lehet jutni Magyarországra.