Harminc éve szentelték fel a templomot

A mártír papra is emlékeztek Templomot építeni manapság csak pénz meg akarat kérdése, harminc évvel ezelõtt ez viszont korántsem volt ilyen egyszerû – a gyimesbükki katolikus templom felszentelésének harmincéves évfordulóján ezrek vettek részt a Tamás József segédpüspök celebrálta ünnepi szentmisén. A templom különlegessége, hogy azokban az idõkben épült, amikor országszerte tilos volt Istennek hajlékot emelni, Dani Gergely plébános viszont, dacolva a hatóságok fenyegetéseivel, hozzálátott a templomépítéshez. Az építkezési engedélyen csak templomjavítás szerepelt, késõbb, amikor kiderült a munkálatok tulajdonképpeni célja, a plébánosnak számos alkalommal szembe kellett néznie a diktatúra kiszolgálóinak fenyegetéseivel és megfélemlítõ akcióival. A magyar oktatást tiltó rendszer nyomásával dacolva, Dani Gergely a templomban tanította titokban írni-olvasni a gyimesbükki gyermekeket. A diktatúra embereitõl meggyötört plébánost 63 éves korában, a már felépült templomban, szentmise közben érte a halál, Gyimesbükkön ma iskola viseli nevét. Az építkezés alapját a helybeli hívek adománya jelentette, de támogatás érkezett a püspökségrõl és az egyházmegye többi plébániájáról is. A templomszentelés évfordulójára háromnapos ünnepséggel készült az egyházközség, engesztelõ és hálaadó szentségimádással, a rózsafüzér elimádkozásával és a Tatros együttes elõadásával gazdagítva azt a lelki útravalót, amelyet Dani Gergely hagyományozott Gyimesbükkre. Ez alkalommal a Deáky András panziónál kopjafát is avattak, a templom régi orgonáját pedig újra cserélték. Az új orgonát a svájci Kuhn cég készítette 1925-ben, több mint ezer sípja van, és a svájci Egerkingenben szolgáló plébános közbenjárására került Gyimesbükkbe, ahol tegnap délben máris orgonakoncertet tartottak. A régi orgonát a bükki kápolnába viszik majd át. A település a történelmi Magyarország keleti határállomása volt, ma Bákó megyéhez tartozó, magyar többségû nagyközség. ---------------