Fotó: Ilusztráció
A Viorel Rotilă elnök aláírta közlemény kifejti, a kórházak átszervezésére csak az „új tulajdonosok” tudtával kerülhet sor, főleg hogy számos településen a helyi önkormányzat részt vállalt ezek korszerűsítésében. Leszögezi: a kórházak decentralizációja során azt tűzték ki célul, hogy az egészségügyi ellátást a helyi igényekhez alakítsák, ennek ellenére a szaktárca elrendelte az átszervezést. Figyelmeztetnek, emiatt az önkormányzatok és a szakszervezetek számos pert indíthatnak a tárca ellen, amely szerintük visszás helyzetet teremt a hazai egészségügyben.
Az egészségügyi tárca kórházösszevonásra, -bezárásra irányuló rendelete számos településen váltott ki nemtetszést. Tegnap Aranyosgyéresen tiltakozott több mint száz személy az ellen, hogy a minisztérium elrendelte a gyéresi és a tordai kórház összevonását. A tiltakozók – orvosok és betegek – aláírásokat is gyűjtöttek az intézkedés ellen, így próbálva meg jobb belátásra bírni a szaktárcát. Cosmina Biriş, a gyéresi kórház szóvivője elmondta, az összevonás révén az általa képviselt intézmény elveszítené jogi személyiségét, és a tordai kórház kihelyezett részlegévé válna, így a jelenlegi szolgáltatásokat be kellene szüntetni. Mint hangsúlyozta, a kórház a város és a környező falvak 60 ezer lakosát szolgálja ki. Az összevonást Tiberiu Vedean igazgató is „indokolatlannak” nevezte, mint hangsúlyozta, korszerű intézményről van szó, amelynek nincsenek adósságai. Mint mondta, levélben kérik a minisztériumot, változtassa meg álláspontját, s ha ez nem történik meg, további tiltakozó akciókat szerveznek. Az aranyosgyéresi kórháznak 180 alkalmazottja van.
Az egészségügyi minisztérium rendelete szerint az ország 435 kórházából 111-et vonnak össze, míg másik 71-et öregotthonná alakítanak át. A rendelet mind az önkormányza-tok, mind a kórházi személyzet ellenkezésébe ütközött, az elmúlt napokban több erdélyi településen – a Maros megyei Nagysármáson, a Hunyad megyei Hátszegen, a Szeben megyei Szentágotán – szerveztek tüntetéseket a kórházak bezárása, átszervezése ellen. A terv kapcsán nagyon sok beadvány, kérés érkezett az egészségügyi minisztériumhoz, amelyek alapján újraelemzik a kórházátalakítások ügyét – jelentette ki Cseke Attila egészségügyi miniszter, aki tegnap ismertette a szenátus PDL-frakciójával az intézkedést. Az RMDSZ-es tárcavezető hangsúlyozta, továbbra is szükségesnek tartják az átszervezést. A beadványokat látva az embernek az a benyomása támadhat, hogy a romániai kórházak mindegyike remekül működik, holott a miniszter szerint számos olyan kórház van, amely nem működik jól, a betegek nincsenek megfelelően ellátva. Azonban megígérte, újraelemzik minden egyes kórház helyzetét.
A háziorvosoknak is több erőfeszítést kellene tenniük azért, hogy az orvosi ellátás folyamatosabb legyen – jelentette ki a Krónika kérdésére Rácz Éva, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsadója annak kapcsán, hogy a doktorok megtagadták a szerződés megkötését az Országos Egészségbiztosító Pénztárral (CNAS). Mint mondta, valószínű, hogy a háziorvosok bevételei is azért csökkentek az utóbbi időben, mert kevesebb beteget láttak el a kelleténél – a fizetések csökkenése volt ugyanis az egyik kifogásolt pont a szerződésben. Elmagyarázta: két évvel ezelőtt az orvosok jövedelmének 90 százalékát a „per capita” bérrendszer alapján kapott pénz tette ki, ami azt jelenti, hogy mindössze tízszázaléknyit szereztek meg azzal, hogy betegeket láttak el, a többit azért kapták, mert hosszú listáik voltak a hozzájuk tartozó páciensekről. Mára ez az arány 70-30 százalék, és a minisztérium azt szeretné, ha idén elérné a fele-fele arányt. Mindemellett azért is csökkenhetett a háziorvosok bevétele az elmúlt években, mert 2007-ben és 2008-ban a lakosság egészségi állapotát felmérő országos kampány miatt jóval több szolgáltatást végeztek, így bevételeik is jócskán megnövekedtek. Az egészségügyi minisztérium reméli, nem fajul odáig a helyzet, mint tavaly, amikor a keretszerződéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt a háziorvosok két hétig nem látták el a betegeket |
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A rendkívüli helyzeteket kezelő megyei koordinációs bizottság is összeült, miután kiderült: a vízügyi vállalat több tucatnyi településen, Kolozsvár egyes részein, a Szamosújvár és Dés felé vezető vonalon, illetve a Mezőség egy részén elzárja a csapokat.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.