Hajdani fényében pompázik a marosugrai Haller-kastély

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A tulajdonos számításai szerint egy, legfeljebb két hónap múlva nyitja meg a vendégek előtt kapuit Erdély első, 1989 után visszaszolgáltatott, magánosított és teljes egészében restaurált kastélya. A marosvásárhelyi Fóris Csaba és családja azok után döntött a Hallerek örökségének megvásárlásáról és rendbetételéről, miután jó pár szilvesztert töltött különböző magyarországi kastélyszállókban. Elsősorban anyaországiakra és nyugatiakra alapoznak, de mint hangoztatják, rendkívül fontosnak tartják, hogy a kastély a helyiek számára is látogatható legyen.

Szucher Ervin

2011. február 04., 09:532011. február 04., 09:53

Ha az idegen az E60-as főút mentén, Marosvásárhely és Radnót között valamelyik faluban a Haller-birtokról és -kastélyról érdeklődik, tíz megkérdezettből 8-9 Kerelőszentpálra irányítja. Az útbaigazítók többsége sajnálkozva adja a tanácsot. Menjenek, de már szinte nincs is mit látniuk – nyugtázzák szomorúan. Valóban az egyemeletes, elrendezésében és tömegkompozíciójában a nyugati barokk kastélyok formáját és elrendezését felidéző épület már igen leromlott állapotban található. A ’90-es évek elején még létező tetőszerkezetét teljesen szétlopkodták, ajtóit, ablakait eltüzelték, falai málladoznak, helyenként omladoznak.

A környékbeliek számára ez volt „az igazi Haller-kastély”, mivel ez volt a régebbi, a nagyobb, az értékesebb. Nem utolsósorban azért is vésődött oly mélyen a köztudatba, mert 1949 tavaszáig ez az épület szolgált az úri család rezidenciájaként. A szentpáli kastély mellett az alig öt kilométerrel odébb fekvő másik, szintén a Hallerek tulajdonát képező marosugrai kastély a maga szolidságával mindig is valahogy a háttérbe szorult. Mára viszont ez pompázik régi fényében. Egy marosvásárhelyi vállalkozó megvásárolta és jelentős befektetéssel restauráltatta, s egy-két hónapon belül Erdély első kastélyszállóját készül megnyitni itt.

Újévi fogadalom

Minden az újévi koccintásokkal és fogadalmakkal kezdődött. Fóris Csaba és felesége több ízben is magyarországi kastélyszállókban szilveszterezett, és a házaspárban akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy jó lenne Erdély pusztulásra ítélt építészeti örökségéből egy ingatlant megmenteni. „Nagyon megtetszett az anyaországi kastélyszállók különleges hangulata. Miután legalább ötször-hatszor ilyen helyen búcsúztattuk az óévet, eldöntöttük, megpróbálunk egy hasonló szállodát létesíteni. Annál is inkább, mivel Erdélyben még egyetlen kastélyszálló sem működik. Csombordról, a híres bortermő vidékről származó feleségemet a hatalmas pince kihasználásának gondolatával nyertem meg. Két lányom pedig idegenforgalmat tanult az egyetemen, így minden adott volt egy kastélyvásárra” – idézi fel a néhány évvel ezelőtti kezdetet a családfő.

Maros megye különösképpen bő kínálatából azért esett a választás éppen a marosugrai Haller-kastélyra, mert tisztázott volt tulajdonjoga, és már nem működött benne egyetlen állami intézmény sem. 2007-ben ütötték nyélbe az adásvételt. Valamikor óvoda, iskola, kollégium működött itt, utoljára a gázvállalat használt két termet. Az is sokat nyomott a latban, hogy a család egy tisztességes árat szabott. „Az volt a családtagok egyetlen kikötése, hogy még abban az évben kezdjük el a felújítást, és javítsuk meg a tetőszerkezetet. Mivel ezt megtettük, ők is tartották a szavukat és engedtek a vételárból” – mondja Fóris Csaba. A tulajdonos azonban nem említ összeget, mert, mint szomorúan nyugtázza, a kastély mellé így is sok irigyet gyűjtött. Annyit elárul: az állagmegőrzés és a renoválás lényegesen több pénzt emésztett fel, mint az adásvétel összege. Az uniós pályázatból elnyert, de jóval az állagmegőrzési munkálatok elkezdése után érkező 200 ezer eurós összeg cseppnek bizonyult a kiadások tengerében. „Nem mondom meg, hogy mennyibe került, csak annyit árulok el, hogy minden megtakarított pénzem ráment, arról nem is beszélve, hogy mind a saját, mind a lányaink lakását kénytelenek voltunk a bankkölcsön fejében elzálogosítani” – fogalmazta meg a kiadásokra vonatkozó válaszát a középkorú férfi.

Ez nem üzlet, inkább áldozat

Keresztes Géza marosvásárhelyi műépítész és társa, Csákány Dezső építészmérnök a tanúi annak, hogy mennyi újabb és újabb kiadással járó kellemetlen meglepetést tartogathat a tulajdonosának egy efféle, teljesen elhanyagolt állapotban lévő ingatlan. „Az épület rendkívül megsínylette, hogy az utóbbi fél évszázadban semmiféle karbantartási munkálatot nem végeztek rajta. Talán mondanom sem kell, hogy – mint minden erdélyi visszaszolgáltatott és nem lakott kastély esetében – mindenestől hiányoztak a nyílászárók. Ezenkívül ami mozdítható volt, mind eltűnt. A szétfagyott tetőcserepek miatt befolyt a víz, áztak a falak, omladozott a vakolat. Szigetelés híján a pincébe a talajvíz szivárgott be, olyannyira, hogy derékig ért. És a kommunista rendszer alatt végzett szakszerűtlen beavatkozásokról, vakolásról, térelválasztásról még nem is esett szó. Ráadásul statikai gondok is adódtak, az alap megsüllyedt, a falak megrepedtek, ezért a felújítást komoly állagmegőrzés, azt meg konszolidációs munkálatok előzték meg” – sorolja Keresztes Géza. A szakember lajstromát Fóris Csaba kisebbik lánya, Réka toldja meg, mondván, annak ellenére, hogy a kollégium legalább egy évtizede megszűnt, a törött tányéroktól és megrozsdázott evőeszközöktől a rothadt krumpliig sok mindent kellett eltakarítaniuk az épületből.

A Fóris család és Portik Ferenc (középen) elégedett a jól végzett munkával

„A munkálatok során mi is sokat tanultunk. Nem is csoda, hiszen Romániában nem sok kastélyt újítottak fel eddig” – látja be Portik Ferenc cégvezető. Amint Keresztes Géza is mondja, a munkálatokat ellenőrző művelődési minisztérium illetékesei számára kellemes meglepetést jelentettek az új tulajdonos erőfeszítései, különösképpen az, hogy a legapróbb utasításig betartotta a szakemberek által készített és a szaktárca által láttamozott tervet. „Fórisék nem egyszerű vállalkozók, akik nemsokára megnyitnak egy szállodát. Ők komoly áldozatot hoztak, megmentve Erdély egyik kastélyát” – méltányolja Fóris Csaba és családja igyekezetét a műépítész. Kérdésünkre, hogy az elmúlt két év alatt hányszor bánta meg, hogy éppen kastélyt vásárolt, és nem új épület felhúzásába kezdett, a családfő meglepő választ ad: „Soha. Pedig nagyon sokszor kerültem előre nem látott, rendkívül nehéz helyzetbe.”

Hagyomány és korszerűség találkozása

Bár klasszicizáló barokkos kiképzése és egykori impozáns elhelyezése miatt kastélynak számít, az ugrai épület inkább a nagyméretű udvarházakra hasonlít – vélekedik Keresztes Gyula műépítész a Kastélyok és udvarházak című szakkönyvében. Nem csak kisebb, jóval egyszerűbb is, mint a szomszéd falu, Kerelőszentpál másik Haller-kastélya. Építési ideje a 18. századra tehető. Az ablakok és a földszinti félköríves árkádívek egyszerű keretezéssel, finom ízléssel készültek. Árkádíves, több mint harminc méter hosszú homlokzatával az épület a Maros felé néz. Mivel a túlsó frontja is hasonlóan szép és értékes, az új tulajdonos úgy döntött, hogy az előtte kialakított kerttel és bekötőúttal azt is „exponálja”. Ha az eddigiek mellé még sikerül felvásárolnia egy-két telket, akkor a főbejáratot is innen alakítja ki, ugyanis közvetlenül az E60-as nemzetközi útról jóval egyszerűbb a kastély megközelítése, mint a falu kis utcáiból.

Az új tulajdonosnak úgy sikerült egy korszerű, tizenöt tágas szobát, mintegy 30–34 férőhelyes szállót kialakítania, hogy közben megőrizte az épület patinás jellegét. Ahogy belépünk a boltíves árkád alatt, majd a kastély kapuján, mintha a 19. századba cseppennénk. Az emeleti, egykori könyvtár falairól a család néhai tagjai, gróf Dániel Zsófia és IV. Haller Gábor hatalmas portréi tekintenek ránk. Bár annak tűnnek, nem eredeti festmények. Autentikus viszont az a zongora, amelynek hangja valamikor a szentpáli kastély vendégeit kápráztatta. Az értékes darabot, akárcsak a bálteremnek is beillő ebédlő kredencét, valamint az előtér foteljait régiségkereskedőktől sikerült beszerezni. „A többi, korhűnek tűnő bútor Egyiptomból származik. Mi hajlandóak lennénk felvásárolni a falubeliektől mindazt, amit egykor a szentpáli vagy ugrai kastélyokból hordtak szét, csak hát a legtöbben elutasítóan viszonyulnak kérésünkhöz” – állítja Fóris Csaba felesége, Fóris Erzsébet Katalin. A családtagok az ószerre is kijárnak egy-egy kisebb régi tárgyat beszerezni.

A grófnő már nem láthatta

A Fóris család igyekezetének a nemes család leszármazottai is örülnek. Az utóbbi hónapokban több, Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő Haller is felkereste ősei kastélyát. Egyedül Haller Ilonának nem adatott meg, hogy ismét régi pompájában láthassa a marosugrai birtokot. A hosszú ideje ágyhoz kötött grófnő néhány hete, 86 esztendős korában hunyt el marosvásárhelyi tömbházlakásában. „A feleségem már nem láthatta az ugrai kastélyt. Pedig mennyire örült annak, hogy a szentpáli és az ugrai közül, ha nem is a szebbiket, nem is a nagyobbikat, de legalább az egyiket sikerül megmenteni!” – áradozik a grófnő hitvese, Harmath Ferenc. Noha mindkét falut mindössze húsz-huszonöt kilométer választja el Marosvásárhelytől, az utóbbi fél évszázadban a grófnő egyszer sem érezte lelkileg annyira erősnek magát, hogy visszalátogasson oda, ahonnan a kommunisták 1949. március 2-án elűzték őt és családját. A kastélyok visszaszerzését, majd a kerelőszentpáli elajándékozását és a marosugrai eladását is a férje bonyolította. Míg Harmath Ferencnek valósággal sír a lelke, hogy a gyulafehérvári érsekségnek adományozott szentpáli U alaprajzú barokk kastély maholnap összedől, a 92 éves özvegy férfi azt is méltányolja, hogy az ugrai birtok új tulajdonosa továbbra is Haller-kastélyként szeretné megőrizni a köztudatban az impozáns épületet.

Fóris Csabáék nemsokára márványtáblát helyeznek a bejárathoz, az előcsarnok falára pedig kiakasztják a Hallerek családfáját. Ha minden jól megy, már kora tavasszal megnyitják a szállót a vendégek előtt. Elsősorban anyaországiakra és nyugatiakra alapoznak, de mint hangoztatják, rendkívül fontosnak tartják, hogy a kastély a helyiek számára is látogatható legyen. Afféle kulturális központként szeretnék működtetni, ahol a képzőművészeti kiállításoktól a kamarazenekarok fellépéséig, a borkóstolóktól a különböző rangos bálokig a környék minél több lakójának bemutathatnák Erdély építészeti örökségének eme kis részét. Érdeklődésünkre, hogy saccolása szerint mikorra térülhet meg tetemes befektetése, az 52 éves vállalkozó csak annyit mond: „Azt én nem érem meg.” De mindez Fóris Csaba szerint nem is lényeges.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 08., csütörtök

Sokkoló kisfilm világít rá újra a George Simion vezette AUR magyarellenességére

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.

Sokkoló kisfilm világít rá újra a George Simion vezette AUR magyarellenességére
2025. május 08., csütörtök

Vasúti munkálatok miatt dugók várhatók az egyik forgalmas dél-erdélyi útszakaszon

Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.

Vasúti munkálatok miatt dugók várhatók az egyik forgalmas dél-erdélyi útszakaszon
2025. május 08., csütörtök

Vészhelyzet: két hétig biztosan nem látogatható a parajdi sóbánya

A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.

Vészhelyzet: két hétig biztosan nem látogatható a parajdi sóbánya
2025. május 08., csütörtök

Kutyafalka támadt egy férfira és kislányára Szászfenesen

Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.

Kutyafalka támadt egy férfira és kislányára Szászfenesen
2025. május 08., csütörtök

Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia

Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).

Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia
2025. május 08., csütörtök

Kelemen Hunor a Krónikának: Simion magyargyűlöletből táplálkozik, Nicușor Dan sosem volt ellenséges a magyarokkal

Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.

Kelemen Hunor a Krónikának: Simion magyargyűlöletből táplálkozik, Nicușor Dan sosem volt ellenséges a magyarokkal
2025. május 08., csütörtök

Beindult az élet a nagyváradi repülőtér cargo-termináljában

A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.

Beindult az élet a nagyváradi repülőtér cargo-termináljában
2025. május 08., csütörtök

Kutyagyilkosság miatt keres a rendőrség egy férfit

Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.

Kutyagyilkosság miatt keres a rendőrség egy férfit
2025. május 08., csütörtök

Parajdi sóbánya: éjjel-nappal dolgoznak a beszivárgott víz eltávolításán

A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.

Parajdi sóbánya: éjjel-nappal dolgoznak a beszivárgott víz eltávolításán
2025. május 08., csütörtök

Öt ukránt kellett megmenteni a máramarosi hegyekben, egy hatodikat még keresnek

Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.

Öt ukránt kellett megmenteni a máramarosi hegyekben, egy hatodikat még keresnek