Ha magyarok vagyunk, miért nem beszélünk magyarul? – vitát nyitnak az anyanyelvhasználatról

Csata Zsombor a K+ közösségi térben tartott előadást •  Fotó: Bethlendi Tamás

Csata Zsombor a K+ közösségi térben tartott előadást

Fotó: Bethlendi Tamás

Az erdélyi magyar közösségen is múlik a magyar nyelv nyilvános használata – mondja ki az anyanyelvhasználat tárgyában született vitairat. Az YZ Intézet és az Igen, tessék! Egyesület vitát kezdeményez a témában és elköteleződésre szólítja mindazokat a társadalmi szereplőket, akiknek morális felelősségük van e téren.

Pap Melinda

2019. november 14., 17:582019. november 14., 17:58

2019. november 14., 18:212019. november 14., 18:21

Mennyire másként nézne ki Kolozsvár belvárosa, ha például a magyar történelmi egyházak megkövetelnék bérlőiktől – hiszen megtehetnék –, hogy többnyelvű feliratokat használjanak. Sokszor nem a román többségen, hanem a magyar közösségen múlik a magyar nyelv nyilvános használata – hívta fel a figyelmet Bethlendi András kisebbségjogász az anyanyelvhasználati vitairat kolozsvári bemutatóján.

A Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről című dokumentumot a Többnyelvű Kolozsvár. A gazdasági anyanyelvhasználat ára című előadássorozat keretében ismertették, melyet szerdán, A magyar nyelv napján szervezett a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Igen, tessék! Egyesület. Talpas Botond felvezetőjében elmondta:

a vitairatot valamennyi érintett szereplőnek elküldik, ehhez a magyar közösség partnerségét kérik.

A román közegre nem tér ki, csak arról szól, hogy mi, magyarok mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a magyar nyelv nyilvános használatának ügyét előrébb vigyük.

Kolozsvár lehetne a normalitás példája

Azon túl, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséggel rendelkezik,

Kolozsvárnak amiatt is meghatározó szerepe van, hogy itt szocializálódik az erdélyi magyar és román értelmiség java.

Ezért is fontos, hogy egy normális képet lássanak a többnyelvűség, anyanyelvhasználat terén. Azonban előfordul, hogy az erdélyi magyarság akkor is lemond anyanyelvének használatáról, amikor a román fél nem tiltja. Holott ha maximálisan kihasználná a lehetőségeket, az a magyar nyelv társadalmi felértékelődéséhez vezetne. Ebben pedig az olyan szimbolikus gesztusok is számítanak, mint a közszereplők magyar nyelvű nyilvános felszólásai.

Az YZ intézet szakemberei összeírták azon szereplők listáját, akik tehetnének, sőt morális felelősségük tenni a magyar anyanyelvhasználat érdekében,

továbbá mindazokat a jogi személyeket, melyek a magyar közösségnek köszönhetik fennállásukat. „Ide sorolható például a Kolozsvári Magyar Opera vagy az RMDSZ, amely nem létezne, ha nem lenne magyar közösség” – állapította meg Bethlendi. Így minden ott dolgozó magyar vezetőnek, alkalmazottnak morális felelőssége használni anyanyelvét, és számon is kérhető rajta.

Talpas Botond szerint minden szereplőhöz eljuttatják a vitairatot •  Fotó: Bethlendi Tamás Galéria

Talpas Botond szerint minden szereplőhöz eljuttatják a vitairatot

Fotó: Bethlendi Tamás

Akárcsak a megyei és helyi önkormányzatok, az ezeknek alárendelt intézmények, a magyar intézmények vezetőin és dolgozóin.

Vagy a multikulturalitás fellegvárának beállított Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőin, oktatóin,

hiszen korábban szenátusi határozat született ugyan a román, magyar és német nyelv egyenrangú használatáról, de csak a magyar tagozat által is használt termeken szerepel magyar felirat.

Hol a magyar felirat a magyar tulajdonon?

Bethlendi András szerint

felelősséggel tartoznak a magyar történelmi egyházak elöljárói is, hiszen ha megkövetelnék bérlőiktől a többnyelvű feliratozást, „az egész belváros nyelvi tájképe megváltozna”.

A szolgáltatóiparban dolgozó magyar cégtulajdonosok, civil szervezetek, magyar médiaorgánumok szintén felelősségre vonhatók, de finanszírozóként a Communitas Alapítvány és a magyar kormány is számon kérhető, hisz úgy támogatnak rendezvényeket, hogy nem követelik meg a magyar nyelv használatát. A magyar közösség tagjainak szintén megvan a felelőssége az anyanyelvhasználatban, ráadásul ők azok, akik ezt számon kérhetik vezetőiken.

A kezdeményezők azt szeretnék, ha társadalmi vita alakulna ki a vitairat kapcsán, ezért a felsorolt valamennyi szereplőnek eljuttatják a dokumentumot.

Bethlendi András a közönség körében •  Fotó: Bethlendi Tamás Galéria

Bethlendi András a közönség körében

Fotó: Bethlendi Tamás

A címzetteknek vállalások formájában (a Nyelvi Chartához hasonló rendszerben) el kellene kötelezniük magukat, hogy mivel tudnak hozzájárulni a magyar nyelv nyilvános használatának előremozdításához. A kezdeményezők felügyelnék is ezt, a monitoring bizottságba kolozsvári, erdélyi és magyarországi szakembereket is meghívnának.

„Legalább annyit érjünk el, amennyiben senki nem korlátoz minket” – fogalmazta meg a célt Bethlendi András.

Magyar cégbe magyar munkaerőt?

Az egészestés előadássorozat első felszólalójaként Csata Zsombor szociológus, a BBTE oktatója arról beszélt, hogy a gazdasági élet szereplőit mennyire befolyásolja a nyelv, az etnicitás. A szakember

egy friss kutatás alapján illusztrálta az erdélyi gazdasági etnocentrizmust, azt, hogy a magyarok szívesebben vásárolnak magyar cégtől, alkalmaznak magyar munkaerőt.

Ennek akár negatív anyagi vonzata is lehet, ugyanis felmérések bizonyítják, hogy minél több a magyar alkalmazott egy cégnél, minél homogénebb a magyar közeg, annál alacsonyabbak a bérek. „A magyaroknak a munkahelyen betöltött aránya negatív hatást gyakorol a jövedelmekre” – vonta le a következtetést Csata Zsombor, aki szerint a különbség 300-400 lej is lehet.

Csata Zsombor tovább fejlesztené kutatását •  Fotó: Bethlendi Tamás Galéria

Csata Zsombor tovább fejlesztené kutatását

Fotó: Bethlendi Tamás

Igaz, a jelenlegi munkaerőhiány nem kedvez a gazdasági etnocentrizmusnak, jelentkezők hiányában a magyar cégvezetők kénytelenek román munkaerőt is alkalmazni.

A románok ellenben nehezen tolerálják, ha kollégáik „magyarul átüvöltenek a fejük felett”, zavarja őket, ha a kávé mellett magyarul zajlik a diskurálás. Nem szívesen jön román alkalmazott olyan környezetbe, ahol csak magyarok dolgoznak – ismertette a 400 alkalmazott megkérdezésén alapuló kutatás újabb következtetését a szociológus.

Vegyesházasság és örökös tolmácsszerep

Csata Zsombor szerint az etnocentrizmus a gazdasági tranzakciók terén is érvényesül, a székelyföldi termelők például alig hirdetnek románul, nem szánják portékájukat külső piacra, holott ott drágábban eladhatnák. Márpedig

az egyik akadálya annak, hogy a magyarok nem lépik át az etnikai határokat, az az, hogy nem tudnak románul.

A kétnyelvűségnek a magyar cégek esetében is elvárásnak kellene lennie, a jogvédő szervezetek pedig a románokat tehetnék érzékenyebbé a problémára. A két közösség között a vegyesházasságból származók töltik be a hídszerepet, akik önkéntelenül felvállalták az örökös tolmácsolást. „Ahelyett, hogy ezt megbecsülnénk, elítéljük, asszimilációval vádoljuk őket, holott hasznos társadalmi integrátorok” – mutatott rá a kolozsvári szociológus.

Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a magyar–szlovák határ menti turisztikai üzletek nyelvi tájképzése kapcsán arról beszélt, hogy a többnyelvűség jót tesz az üzletnek. Az est zárásaként kolozsvári magyar cégek képviselői számoltak be arról, miként érvényesül a többnyelvűség vállalkozásaikban.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

„Ránk számíthatsz!” mottóval zajlik, erős nemzetközi részvételt ígér az idei Tusványos

„Ránk számíthatsz!” az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

„Ránk számíthatsz!” mottóval zajlik, erős nemzetközi részvételt ígér az idei Tusványos
2025. július 09., szerda

A Maros megyei rendőrség öt nap után reagált egy romák közötti szászrégeni tömegverekedésre

Két szászrégeni banda tagjai verekedtek össze szombaton a szászrégeni strandon. Az eseményről nem számolt be a Maros megyei rendőr-főkapitányság, ám miután egy helyi román lap részletesen írt a történtekről, kedden több személyt őrizetbe vettek.

A Maros megyei rendőrség öt nap után reagált egy romák közötti szászrégeni tömegverekedésre
2025. július 09., szerda

Több száz rendőr folytat hajtóvadászatot a barátnőjét felgyújtó férfi ellen a Mezőségen

Mintegy 400 rendőr és csendőr keresi a 37 éves Emil Gânj Maros megyei férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta a házat barátnőjére, aki a tűzvészben életét vesztette. A férfi felkutatása egész éjjel folytatódott.

Több száz rendőr folytat hajtóvadászatot a barátnőjét felgyújtó férfi ellen a Mezőségen
2025. július 09., szerda

Ételmérgezés gyanújával került kórházba egy diáktábor több mint egy tucat lakója

Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.

Ételmérgezés gyanújával került kórházba egy diáktábor több mint egy tucat lakója
2025. július 09., szerda

Ízletes paradicsom, paprika, uborka – Egy sikeres kalotaszegi zöldségesfarm története (VIDEÓ)

A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.

Ízletes paradicsom, paprika, uborka – Egy sikeres kalotaszegi zöldségesfarm története (VIDEÓ)
2025. július 08., kedd

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök

Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.

Megvétózta a reptéri igazgatótanács tagjainak illetményemelését a megyei tanácselnök
2025. július 08., kedd

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás

A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.

Erdély-szerte károkat okozott a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak

Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Hosszú bűnlajstroma van a házát az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak
2025. július 08., kedd

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”

A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”
2025. július 08., kedd

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség

Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség