Ha magyarok vagyunk, miért nem beszélünk magyarul? – vitát nyitnak az anyanyelvhasználatról

Pap Melinda 2019. november 14., 17:58 utolsó módosítás: 2019. november 14., 18:21

Az erdélyi magyar közösségen is múlik a magyar nyelv nyilvános használata – mondja ki az anyanyelvhasználat tárgyában született vitairat. Az YZ Intézet és az Igen, tessék! Egyesület vitát kezdeményez a témában és elköteleződésre szólítja mindazokat a társadalmi szereplőket, akiknek morális felelősségük van e téren.

Csata Zsombor a K+ közösségi térben tartott előadást Fotó: Bethlendi Tamás

Mennyire másként nézne ki Kolozsvár belvárosa, ha például a magyar történelmi egyházak megkövetelnék bérlőiktől – hiszen megtehetnék –, hogy többnyelvű feliratokat használjanak. Sokszor nem a román többségen, hanem a magyar közösségen múlik a magyar nyelv nyilvános használata – hívta fel a figyelmet Bethlendi András kisebbségjogász az anyanyelvhasználati vitairat kolozsvári bemutatóján.

A Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről című dokumentumot a Többnyelvű Kolozsvár. A gazdasági anyanyelvhasználat ára című előadássorozat keretében ismertették, melyet szerdán, A magyar nyelv napján szervezett a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Igen, tessék! Egyesület. Talpas Botond felvezetőjében elmondta:

a vitairatot valamennyi érintett szereplőnek elküldik, ehhez a magyar közösség partnerségét kérik.

A román közegre nem tér ki, csak arról szól, hogy mi, magyarok mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a magyar nyelv nyilvános használatának ügyét előrébb vigyük.

Kolozsvár lehetne a normalitás példája

Azon túl, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséggel rendelkezik,

Kolozsvárnak amiatt is meghatározó szerepe van, hogy itt szocializálódik az erdélyi magyar és román értelmiség java.

Ezért is fontos, hogy egy normális képet lássanak a többnyelvűség, anyanyelvhasználat terén. Azonban előfordul, hogy az erdélyi magyarság akkor is lemond anyanyelvének használatáról, amikor a román fél nem tiltja. Holott ha maximálisan kihasználná a lehetőségeket, az a magyar nyelv társadalmi felértékelődéséhez vezetne. Ebben pedig az olyan szimbolikus gesztusok is számítanak, mint a közszereplők magyar nyelvű nyilvános felszólásai.

Az YZ intézet szakemberei összeírták azon szereplők listáját, akik tehetnének, sőt morális felelősségük tenni a magyar anyanyelvhasználat érdekében,

továbbá mindazokat a jogi személyeket, melyek a magyar közösségnek köszönhetik fennállásukat. „Ide sorolható például a Kolozsvári Magyar Opera vagy az RMDSZ, amely nem létezne, ha nem lenne magyar közösség” – állapította meg Bethlendi. Így minden ott dolgozó magyar vezetőnek, alkalmazottnak morális felelőssége használni anyanyelvét, és számon is kérhető rajta.

Talpas Botond szerint minden szereplőhöz eljuttatják a vitairatot Fotó: Bethlendi Tamás

Akárcsak a megyei és helyi önkormányzatok, az ezeknek alárendelt intézmények, a magyar intézmények vezetőin és dolgozóin.

Vagy a multikulturalitás fellegvárának beállított Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőin, oktatóin,

hiszen korábban szenátusi határozat született ugyan a román, magyar és német nyelv egyenrangú használatáról, de csak a magyar tagozat által is használt termeken szerepel magyar felirat.

Hol a magyar felirat a magyar tulajdonon?

Bethlendi András szerint

felelősséggel tartoznak a magyar történelmi egyházak elöljárói is, hiszen ha megkövetelnék bérlőiktől a többnyelvű feliratozást, „az egész belváros nyelvi tájképe megváltozna”.

A szolgáltatóiparban dolgozó magyar cégtulajdonosok, civil szervezetek, magyar médiaorgánumok szintén felelősségre vonhatók, de finanszírozóként a Communitas Alapítvány és a magyar kormány is számon kérhető, hisz úgy támogatnak rendezvényeket, hogy nem követelik meg a magyar nyelv használatát. A magyar közösség tagjainak szintén megvan a felelőssége az anyanyelvhasználatban, ráadásul ők azok, akik ezt számon kérhetik vezetőiken.

A kezdeményezők azt szeretnék, ha társadalmi vita alakulna ki a vitairat kapcsán, ezért a felsorolt valamennyi szereplőnek eljuttatják a dokumentumot.

Bethlendi András a közönség körében Fotó: Bethlendi Tamás

A címzetteknek vállalások formájában (a Nyelvi Chartához hasonló rendszerben) el kellene kötelezniük magukat, hogy mivel tudnak hozzájárulni a magyar nyelv nyilvános használatának előremozdításához. A kezdeményezők felügyelnék is ezt, a monitoring bizottságba kolozsvári, erdélyi és magyarországi szakembereket is meghívnának.

„Legalább annyit érjünk el, amennyiben senki nem korlátoz minket” – fogalmazta meg a célt Bethlendi András.

Magyar cégbe magyar munkaerőt?

Az egészestés előadássorozat első felszólalójaként Csata Zsombor szociológus, a BBTE oktatója arról beszélt, hogy a gazdasági élet szereplőit mennyire befolyásolja a nyelv, az etnicitás. A szakember

egy friss kutatás alapján illusztrálta az erdélyi gazdasági etnocentrizmust, azt, hogy a magyarok szívesebben vásárolnak magyar cégtől, alkalmaznak magyar munkaerőt.

Ennek akár negatív anyagi vonzata is lehet, ugyanis felmérések bizonyítják, hogy minél több a magyar alkalmazott egy cégnél, minél homogénebb a magyar közeg, annál alacsonyabbak a bérek. „A magyaroknak a munkahelyen betöltött aránya negatív hatást gyakorol a jövedelmekre” – vonta le a következtetést Csata Zsombor, aki szerint a különbség 300-400 lej is lehet.

Csata Zsombor tovább fejlesztené kutatását Fotó: Bethlendi Tamás

Igaz, a jelenlegi munkaerőhiány nem kedvez a gazdasági etnocentrizmusnak, jelentkezők hiányában a magyar cégvezetők kénytelenek román munkaerőt is alkalmazni.

A románok ellenben nehezen tolerálják, ha kollégáik „magyarul átüvöltenek a fejük felett”, zavarja őket, ha a kávé mellett magyarul zajlik a diskurálás. Nem szívesen jön román alkalmazott olyan környezetbe, ahol csak magyarok dolgoznak – ismertette a 400 alkalmazott megkérdezésén alapuló kutatás újabb következtetését a szociológus.

Vegyesházasság és örökös tolmácsszerep

Csata Zsombor szerint az etnocentrizmus a gazdasági tranzakciók terén is érvényesül, a székelyföldi termelők például alig hirdetnek románul, nem szánják portékájukat külső piacra, holott ott drágábban eladhatnák. Márpedig

az egyik akadálya annak, hogy a magyarok nem lépik át az etnikai határokat, az az, hogy nem tudnak románul.

A kétnyelvűségnek a magyar cégek esetében is elvárásnak kellene lennie, a jogvédő szervezetek pedig a románokat tehetnék érzékenyebbé a problémára. A két közösség között a vegyesházasságból származók töltik be a hídszerepet, akik önkéntelenül felvállalták az örökös tolmácsolást. „Ahelyett, hogy ezt megbecsülnénk, elítéljük, asszimilációval vádoljuk őket, holott hasznos társadalmi integrátorok” – mutatott rá a kolozsvári szociológus.

Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a magyar–szlovák határ menti turisztikai üzletek nyelvi tájképzése kapcsán arról beszélt, hogy a többnyelvűség jót tesz az üzletnek. Az est zárásaként kolozsvári magyar cégek képviselői számoltak be arról, miként érvényesül a többnyelvűség vállalkozásaikban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat