Télen-nyáron működik az almalevet előállító gyümölcsprés
Fotó: Orbán Orsolya
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 évvel ezelőtt még utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott a gyümölcsfeldolgozásba. Videós riportsorozatunk újabb állomáshelyén az egyre több gazda számára alternatívaként kínálkozó élelmiszer-feldolgozás kihívásait jártuk körbe.
2025. április 09., 08:022025. április 09., 08:02
2025. április 09., 08:562025. április 09., 08:56
Sok erdélyi gazda keresi az értékesítési lehetőségeket a romániai piaci viszonyok között. Egyre többen rájönnek, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása, élelmiszerként történő értékesítése kifizetődőbb, mint amikor a gazda nyersanyagot ad el. A feldolgozott tej, zöldség, gyümölcs, gabona és sok más termék révén a haszon nagyobb része a termelő zsebében marad, így a gazdálkodás kifizetődővé válik. Az utóbbi időben megszaporodtak a pozitív példák, ami fogódzót jelent az értékesítési nehézségekkel küzdő gazdák számára.
Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk e heti részében ilyen meggondolásból látogattunk el Szamosújvárra, Miklósi András külvárosi portájára, ahol
Miklós András nem bánta meg, hogy belevágott a gazdálkodásba
Fotó: Orbán Orsolya
A Miklósi András által 15 évvel ezelőtt létrehozott, gyümölcsöt és olajos magvakat feldolgozó kisvállalkozása – sok más sikertörténethez hasonlóan – egy jó tippel indult. A közgazdásznak tanult férfi korábban utazási irodát működtetett, amely elsősorban repülőjegyeket forgalmazott utazni vágyók számára. A fordulatot a repülőtársaságok jegyértékesítési rendszerének gyors változása hozta el, amikor az otthoni számítógépről könnyen repülőjegyet lehetett vásárolni, így az utazási irodák szolgáltatása háttérbe szorult.
,,2010 nyarán a kolozsvári agrártudományi egyetemre mentem egy professzornak átadni megrendelt utazási számláját, amikor az irodájában egyik ismerősöm a homoktövisről szóló könyvet forgatott. Elkezdtünk róla beszélgetni, és szakértőként meggyőzött, milyen remek potenciált jelent a bogyós gyógynövény termesztése és hasznosítása” – ismertette az életét gyökeresen megváltoztató ötletet vendéglátónk.
A szülői örökségként jelentős mezőgazdasági területtel rendelkező Miklós család a közeli Szépkenyerűszentmártonban látott hozzá a gyógynövénycserje telepítéséhez.
Miklósi András semmit nem akart a véletlenre bízni, ezért ismét belevágott a tanulásba. Nagyot lendített a vállalkozásán, hogy 15 évvel ezelőtt frissiben elnyert egy 25 ezer eurós, fiatal gazdáknak kiírt pályázatot, amivel megfinanszírozta a telepítés költségeit. Vendéglátónk szerint nem volt idegen tőle a mezőgazdaság, hiszen szülei és nagyszülei gazdaemberek voltak, édesapja ma is gyümölcstermesztő farmjuk és a kisüzem alapembere.
A gyümölcs a mosóba kerül, onnan futószalag szállítja a présbe
Fotó: Orbán Orsolya
Az elején friss gyümölcsöt és szaporítóanyagot értékesítettek, de rájöttek, hogy ez nem járható út, így esett a választás a feldolgozásra. Megvásárolták az első gyümölcsprést, és elkezdődött a kísérletezés: előbb homoktövist dolgoztak fel, aztán folyamatosan bővült a választék. Idővel az alma lett az alap, aminek levét különböző keverékekben forgalmazzák. A saját gyümölcsösükben megtermelt léalma mellé az évek során egyre nagyobb mennyiséget vásároltak környékbeli termelőktől.
Napraforgómagból készül a friss olaj
Fotó: Orbán Orsolya
A régi helyett új gyümölcsprés-gépsor került a kisüzembe, ami félautomatizált rendszerben végzi a gyümölcs mosását, préselését, hőkezelését (tartósítását) és a palackozást. A tartósítószerek és adalékanyagok nélkül előállított termék nem gyakori a romániai piacon. Magasabb az ára, mint a vegyszerekkel és cukorral feltuningolt árué, másrészt a műanyag palackokba zárt termékről jól látszik, hogy valódi rostos készítmény, azaz nem átlátszó, átszűrt, mint a legtöbb ipari gyümölcslé. Miklósi András szerint termékeik olyanok, mintha otthon préselnénk ki gyümölcsszorítóval a friss gyümölcsöt.
hogy minél nagyobb szeletet tudjanak kihasítani a piacból: a szamosújvári kisüzemben tiszta gyümölcslé kerül a palackokba, az ízesítést pedig nem enzimek, cukrok és más ,,élelmiszerpótló” ízfokozók adják, hanem különféle arányban kevert gyümölcslevek. Van tiszta alma, de az alaplének számító almát homoktövissel, bodzával, áfonyával, ribiszkével és egyéb gyümölcslével keverik, jelenleg kilencféle termékük van piacon. Vendéglátónk szerint mindig a kereslet dönti el, milyen gyümölcslékeverékből készül nagyobb mennyiség, mire van piaci igény.
,,Hűtőházat építettünk, hogy a friss bogyós gyümölcsöket lefagyasszuk, így igény szerint lehessen az év bármely szakában kipréselni. Ezek nagy befektetések, de ha nem fejlesztettünk volna, akkor nem lehetett volna megmaradni a piacon” – magyarázza az üzemvezető, aki megmutatja a gyümölcsfeldolgozás valamennyi fázisát, továbbá a raktározott nyersanyagot, a palackozott késztermékek tárolására kialakított helyiségeket.
A hidegen préselt napraforgóolaj iránt egyre nagyobb a kereslet az egészséges étkezést kedvelők körében
Fotó: Orbán Orsolya
Miklósi Andrást közgazdasági végzettsége hozzásegítette ahhoz, hogy jobban eligazodjon a piacon: érdemben tudott tárgyalni az üzletláncok képviselőivel, hiszen vállalkozásának sikere elsősorban azon múlott, hogy termékeivel be tud-e kerülni a kereskedelmi láncokba. A LaNăsal márkanév alatt forgalmazott gyümölcsleveik egy román és egy multinacionális üzletlánc Kolozs, Szilágy, Máramaros és Fehér megyei üzletein keresztül kerültek forgalomba, ennyit engedett meg a gyártókapacitásuk. Emellett kisebb üzletekbe is eljutnak Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Nagyszebenbe és Temesvárra.
a 2,5 decis, a 1, 2, illetve a 3 literes kiszerelésű gyümölcsleveikre folyamatosan van igény. Ha meg akarják őrizni szerződéseiket, a rendeléseket mindig ki kell elégíteni.
,,A kistermelők többsége azért nem tud labdába rúgni ezen a piacon, mert nincs megfelelő gyártókapacitásuk. Mi kis cégként is elértük az óránkénti 350 literes préskapacitást: ezt a mennyiséget bármikor le tudjuk gyártani. A gépek időszakosan működnek, de a megrendelés függvényében bármikor képesek vagyunk termelni. Ez az egyik alapfeltétel, hogy egy kis- vagy közepes termelő áruja bekerülhessen a kereskedelmi körforgásba” – mutat rá az élelmiszer-feldolgozás és -forgalmazás kulcskérdésére a vállalkozó.
A másik feltétel az állandó minőség garantálása, hogy a vásárló elégedett legyen. Miklósi András elismeri, hogy nehéz talpon maradni egy olyan piacon, ahol rengetegen kínálnak olcsó és gyenge minőségű termékeket, viszont az egészséges táplálkozás iránti igény növekedésével felértékelődtek a jó minőségű nyersanyagokból, adalékanyagok nélkül készített élelmiszerek.
Szamosújvári gyümölcslevek különböző kiszerelésben
Fotó: Orbán Orsolya
A Szépkenyerűszentmárton, valamint a szintén Kolozs megyéhez tartozó Noszoly határában elterülő 38 hektáros farm felhozatala ma már kevesebb, mint a felét adja az összes feldolgozott gyümölcsnek és zöldségnek, így egyre több terményt vásárolnak környékbeli gazdáktól. A beszélgetés során az is kiderül, hogy a bevételek jelentős részét folyamatosan vissza kell forgatniuk: új szállító járműveket, erőgépeket, mezőgazdasági gépeket, vagy új berendezést kell időről időre vásárolni. Idén tavasszal több hektáros új almaültetvény telepítésén dolgoznak, de egyelőre kérdéses, hogyan oldják meg a csemeték nyári öntözését. Bekavart a cégnek a napraforgóolaj államilag elrendelt árszabályozása is: korábban ez volt vállalkozásuk egyik fontos bevétele, de az árplafon miatt a nyereség minimálisra csökkent.
csökken a vásárlóerő. A piacon való megmaradáshoz nagyon kemény munkával kell alkalmazkodni” – mutat rá a romániai élelmiszer-ágazat nehéz helyzetére Miklósi András.
A gondok ellenére vendéglátónk optimista. Nem bánta meg, hogy a korábbi ,,irodás” munkáját a mezőgazdaságra váltotta, és a traktor nyergében, a kisüzemi gépek mellett, vagy az áruszállító teherjárművek sofőrjeként azt végzi, amire éppen szükség van. Családi vállalkozásként működő cége jórészt csak a mezőgazdasági munkákra keres bedolgozókat, a feldolgozás a családtagok ,,felségterülete” maradt. Mint sokan mások, ő is abban reménykedik, hogy szebb idők is jönnek a romániai mezőgazdaságra.
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.
Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.
Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.
Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.
A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.
Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!