Győzött a hívek hite, ma már az egyház is engedélyez ájtatosságot a Mária-jelenések helyszínén

egyház

A tornyai Mária-kápolna a kúttal

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében egy kis libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az egykori Csanád vármegyei, ma Arad megyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára, a jelenések helyén fakadt forrás vizének pedig csodatevő erőt tulajdonítanak. Hitük győzedelmeskedett, az egyház végül engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál.

Pataky Lehel Zsolt

2024. október 16., 08:002024. október 16., 08:00

A magyar határ menti falu szélén, a közigazgatási központ, Pécska felé vezető műút bal oldalán található az egykori állami gazdaság gépállomása. Ma egy agrárvállalkozás működik ott, amit Tóth Attila a bátyjával közösen vezet, és amelynek a területén kapott helyet a Kalypsoland kutyaiskola és ebhotel, Attila saját vállalkozása. A porta napközben nyitva áll, ugyanis

ezen a helyen történtek a legenda szerint a Mária-jelenések, ahol aztán forrás fakadt, az utókor pedig a tisztelet és hála jeléül egy kápolnát emelt ott; bárki bemehet fohászkodni vagy a kútból vizet meríteni.

A kis lak felújítása, állandó karbantartása a Tóth családot dicséri, de Attila szerényen elhárítja az elismerő szavakat, mondván, hogy néhai nagybátyjáé az érdem, és a névrokon Tóth Andráshoz irányít, amikor a kápolna és a Mária-kút történetéről kérdezem.

egyház Galéria

Nyitva a porta, az útról látszik a kis kápolna

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A nyugdíjas gépész, aki közel harminc évet dolgozott az állami gazdaságban és a helyi egyháztanács tagja volt, gazdag dokumentációt őriz a Mária-jelenésekről. Említenek nyolcat és tizenhármat is, de Tóth András hatot tart igaznak.

„Ennyi dokumentált, illetve ennyiről hallottunk az idősektől” – mondta, miközben elővett egy foszladozó, Szűz Máriáról szóló ájtatos énekeket tartalmazó imakönyvet, illetve az Ullár István által lejegyzett Tornyai Ének eredeti kiadását.

„Ez a tornyai nyolcéves kislány előtt megjelent égi jelenetről írt verse, a tornyai nép elbeszélése szerint. Bizonyítja ez a kis könyv, hogy komolyan foglalkoztak annak idején a Mária-jelenéssel” – jegyezte meg a házigazda.

1896-ban a pünkösdöt követő pénteken az úgynevezett papok földjén Dusik Örzsike (Erzsike) előtt megjelent a Szűzanya – tartják a helyiek.

Kéthetenként újabb jelenések következtek, s ezeken mind nagyobb tömeg vett részt, az ötödik-hatok alkalommal már öt-hatezren.

Idézet
Nagy visszhangja volt. Több ezren zarándokoltak ide. Azon a területen, ahol van a farm, elől volt egy három hektáros legelő, ott történt a jelenés. A lovaskocsik oda voltak beállva, hozták a szénát, ennivalót, itt voltak napokig az emberek. Így ment egy bizonyos ideig, de az 1930-as években, vagy még az előtt, letiltotta az egyház, mondván, hogy nem is történt meg, és manipulálás volt az egész” – magyarázta Tóth András.

Az Aradi Közlöny is írt a jelenésekről. „Szegény özvegy ötgyermekes édesanya Kisvarjason, Arad megyében, Dusik Pálné Almási Anna nyolcéves kislánya, ki 1896. április havában örökbe adatott Tornyára. Neve Örzsike, kevés beszédű, nem hiábavaló, mert akik csak ismerik, azt erősítik” – olvasható a kislány jellemzése a korabeli beszámolókban.

egyház Galéria

A Dusik Örzsikéről és édesanyjáról készült fotográfia reprodukciója

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A jelenés helyén keletkezett egy kis forrás, utána az emberek kutat ástak, került egy festmény is – ez bent látható a kápolnában –, amihez sokan hordtak virágot. A kút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak. „Vannak emberek, akik írásba adták, hogy mennyi vizet mire használtak, és miben segített nekik” – folytatta Tóth András.

Idézet
A kommunista időkben, mikor a mezőgazdasági egység ide került s ide hoztuk a gépeket, az igazgató – nem mondok nevet – azt mondta nekem, hogy a kerített kutat tüntessük el, mert zavarja a gépek mozgását. Mondtam, én nem bontom le, de szólok az embereimnek, s aki úgy gondolja, tüntesse el. Természetesen senki nem mert hozzányúlni. Úgyhogy ott maradt, és azután már nem piszkáltak ezzel” – mesélte.

Az egyházmegye vezetősége már 1897-ben tárgyalásra vitte az ügyet, a kislányt Battonyán a bíróság is meghallgatta, végül püspöki dekrétum született, amely a híveknek és a papoknak is tiltotta a zarándoklatok, liturgia megtartását a Mária-kútnál. Erre hivatkozva utasította el a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség az 1990-es évek elején a helyi közösség kérését, ami a Mária-kútnál tartott ájtatosságok megszervezésére vonatkozott. Pedig az 1989-es rendszerváltást követően abban reménykedtek a tornyaiak, hogy végre szabadon tiszteleghetnek a Szűzanya előtt a Mária-jelenések helyszínén.

egyház Galéria

Tóth András gazdag dokumentációval rendelkezik a tornyai Mária-jelenések legendájáról. Háttérben a felesége, Ágnes

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Az 1990-es évek környékén ide helyezték Balogh András plébánost, és kértük, hogy misézzen vagy ájtatosságot tartson ott, de a temesvári püspökség nem engedélyezte, azt mondták, hogy érvényben van az 1897-es dekrétum, meg hogy nincs bizonyíték a jelenésekre. Csak erőltettük a dolgot, mondván, hogy ez itt hagyomány, s úgy tudjuk, megtörtént, dokumentumok is leírták” – idézte fel a volt gépész.

A püspökség ellenkezésének dacára Balogh plébános még misét is tartott, sőt a pécskai esperes, Heinrich József is prédikált, Aradról pedig Sándor Tivadar atya tartott szertartást négy-öt pappal közösen Tóth András elbeszélése szerint.

„A kápolnát abban az időben kezdtük építeni, de még nem volt kész. Kivitték a harmóniumot a kántorral, és ott miséztünk, nagyon szép volt, sokan jöttek. Így ment vagy két évig, de utána letiltotta a püspökség. Nem nyugodtunk bele, mentek a levelek, kérvények, Temesvárra, Bukarestbe, eljutottunk oda, hogy magyarországi papokkal vettük fel a kapcsolatot, és megkértük, hogy jöjjenek misézni. Volt, aki elvállalta, sőt Vili atya Kárpátaljáról jött – sorolta Tóth András. – Ebből lett a baj, mondták, hogy önfejűen cselekedtünk, de azzal védekeztünk, hogy ha nem engedik az itteni papokat misézni, akkor találunk mást. Vasárnapról vasárnapra tömve volt a kápolna. Végül eljöttek a püspökségről, tartottunk egy gyűlést közösen. Feszült volt a helyzet, nem tudtuk közös nevezőre hozni a dolgokat, és végül az egyháztanács lemondott. Utána megritkultak a szertartások a kápolnánál, de még néha tartottak ájtatosságot.”

egyház Galéria

A kápolna belülről

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A változást a nyugdíjba vonult Roos Márton temesvári megyéspüspök helyére 2018-ban kinevezett Pál József Csaba főpásztor hozta el:

engedélyezte a tornyaiaknak ájtatosság szervezését a kápolnánál.

„Tavaly személyesen a kápolnában is megköszöntem neki a helybéliek nevében, de ezúton is szeretném kifejezni hálánkat a kegyelmes püspök úrnak, hogy engedélyezte az ájtatosságokat. Megkönnyebbülés ez, mert nekünk, tornyaiaknak és a környékbelieknek sokat számított ez a jelenés, és sokan vannak, akik szeretettel gondolnak erre a kápolnára” – hálálkodott Tóth András. Általában május első vasárnapján, Nagy- és Kisboldogasszony napján és augusztus 20-án, Szent István napján tartanak ájtatosságokat a kápolnában, de évközben is rendszeresek az egyéni vagy csoportos zarándokok.

Idézet
Régen a templomból mentünk ki processzióval, de ma már nem, mert nagyon megfogyatkoztunk. Csak hogy képet alkothassanak róla: az 1950-es években 1400-an voltunk római katolikusok a faluban, most körülbelül 160-an vagyunk” – sóhajtott a korábbi egyháztanácsos.

A múlt rendszerben a kétszeres elnyomás – az egyházi tilalom és a kommunista diktatúra egyházüldözése – majdnem kitörölte a közemlékezetből a tornyai Mária-legendát – mondta Jámbor (volt Péterszabó) Ilona, a 2009-ben megjelent Tornya fényben és árnyékban című monográfia szerzője.

„Egyszer vonaton utaztam, és egy kisjenői román asszony panaszkodott, hogy mennyire fájt a lába, ugyanúgy, mint az anyjának, de amióta a tornyai Mária-kút vizével mossa, sokkal jobban érzi magát. Megdöbbentem, hogy ő Kisjenőből eljön Tornyára a kúthoz, én meg, aki itt születtem, nem is hallottam róla. Akkor kezdtem el az időseket kérdezgetni a legendáról, és így tudtam meg egyre több részletet a történetről, amit azután több újságcikkben és a könyvben is népszerűsítettem. Végül is, aki hisz valamiben, az biztos a segítségére lesz” – mesélte.

egyház Galéria

A tornyai jelenésekről írt énekeskönyv

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A mostani szépkorúak szülei sok csodálatos gyógyulásról és furcsa jelenségről számoltak be. Tartja magát az a legenda is, hogy a régi deszkakápolnát néhai Lukács esperes lebonttatta, a faanyagból disznóólat épített, de az a rész, ami a kezdetleges kápolna deszkáiból állt, leégett. A pap sertéseit pedig minden évben elvitte a kór… Tóth András neje, Ágnes asszony is sok történetet ismer.

Idézet
Apósom mesélte, hogy fiatal korában látta a faágakra akasztott mankókat, amiket azok hagytak itt, akik a lábukat a kút vizével mosták, mert meggyógyultak, és anélkül mentek el. Vagy még él egy idős néni, aki régen mesélte, hogy az anyja nagyon beteg volt, az orvosok lemondtak róla, ő meg a vízzel mosdatta, és még évekig élt utána” – osztott meg néhányat a helyi legendák közül.

Tóth András szerint vannak, akik hisznek ebben, s vannak, akik nem, mint ahogy egyesek gyakorolják a vallásukat, mások pedig nem. Azt, hogy a tornyaiak végig vitték akaratukat, a közösségi összefogás eredményének nevezte, az pedig, hogy az egyház több mint száz év után engedélyezte ájtatosságok megszervezését, s gyakorlatilag búcsújáróhelynek ismerte el a Tornyát, szerinte bizonyíték rá: a Mária-kútnak valóban csodatevő ereje van.

korábban írtuk

A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház
A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház

A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben

Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben
2025. július 02., szerda

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól

Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól
2025. július 02., szerda

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben

Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben
2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég
2025. július 02., szerda

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését
2025. július 02., szerda

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik

Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon