A tornyai Mária-kápolna a kúttal
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében egy kis libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az egykori Csanád vármegyei, ma Arad megyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára, a jelenések helyén fakadt forrás vizének pedig csodatevő erőt tulajdonítanak. Hitük győzedelmeskedett, az egyház végül engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál.
2024. október 16., 08:002024. október 16., 08:00
A magyar határ menti falu szélén, a közigazgatási központ, Pécska felé vezető műút bal oldalán található az egykori állami gazdaság gépállomása. Ma egy agrárvállalkozás működik ott, amit Tóth Attila a bátyjával közösen vezet, és amelynek a területén kapott helyet a Kalypsoland kutyaiskola és ebhotel, Attila saját vállalkozása. A porta napközben nyitva áll, ugyanis
A kis lak felújítása, állandó karbantartása a Tóth családot dicséri, de Attila szerényen elhárítja az elismerő szavakat, mondván, hogy néhai nagybátyjáé az érdem, és a névrokon Tóth Andráshoz irányít, amikor a kápolna és a Mária-kút történetéről kérdezem.
Nyitva a porta, az útról látszik a kis kápolna
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A nyugdíjas gépész, aki közel harminc évet dolgozott az állami gazdaságban és a helyi egyháztanács tagja volt, gazdag dokumentációt őriz a Mária-jelenésekről. Említenek nyolcat és tizenhármat is, de Tóth András hatot tart igaznak.
„Ennyi dokumentált, illetve ennyiről hallottunk az idősektől” – mondta, miközben elővett egy foszladozó, Szűz Máriáról szóló ájtatos énekeket tartalmazó imakönyvet, illetve az Ullár István által lejegyzett Tornyai Ének eredeti kiadását.
„Ez a tornyai nyolcéves kislány előtt megjelent égi jelenetről írt verse, a tornyai nép elbeszélése szerint. Bizonyítja ez a kis könyv, hogy komolyan foglalkoztak annak idején a Mária-jelenéssel” – jegyezte meg a házigazda.
Kéthetenként újabb jelenések következtek, s ezeken mind nagyobb tömeg vett részt, az ötödik-hatok alkalommal már öt-hatezren.
Az Aradi Közlöny is írt a jelenésekről. „Szegény özvegy ötgyermekes édesanya Kisvarjason, Arad megyében, Dusik Pálné Almási Anna nyolcéves kislánya, ki 1896. április havában örökbe adatott Tornyára. Neve Örzsike, kevés beszédű, nem hiábavaló, mert akik csak ismerik, azt erősítik” – olvasható a kislány jellemzése a korabeli beszámolókban.
A Dusik Örzsikéről és édesanyjáról készült fotográfia reprodukciója
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A jelenés helyén keletkezett egy kis forrás, utána az emberek kutat ástak, került egy festmény is – ez bent látható a kápolnában –, amihez sokan hordtak virágot. A kút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak. „Vannak emberek, akik írásba adták, hogy mennyi vizet mire használtak, és miben segített nekik” – folytatta Tóth András.
Az egyházmegye vezetősége már 1897-ben tárgyalásra vitte az ügyet, a kislányt Battonyán a bíróság is meghallgatta, végül püspöki dekrétum született, amely a híveknek és a papoknak is tiltotta a zarándoklatok, liturgia megtartását a Mária-kútnál. Erre hivatkozva utasította el a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség az 1990-es évek elején a helyi közösség kérését, ami a Mária-kútnál tartott ájtatosságok megszervezésére vonatkozott. Pedig az 1989-es rendszerváltást követően abban reménykedtek a tornyaiak, hogy végre szabadon tiszteleghetnek a Szűzanya előtt a Mária-jelenések helyszínén.
Tóth András gazdag dokumentációval rendelkezik a tornyai Mária-jelenések legendájáról. Háttérben a felesége, Ágnes
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az 1990-es évek környékén ide helyezték Balogh András plébánost, és kértük, hogy misézzen vagy ájtatosságot tartson ott, de a temesvári püspökség nem engedélyezte, azt mondták, hogy érvényben van az 1897-es dekrétum, meg hogy nincs bizonyíték a jelenésekre. Csak erőltettük a dolgot, mondván, hogy ez itt hagyomány, s úgy tudjuk, megtörtént, dokumentumok is leírták” – idézte fel a volt gépész.
A püspökség ellenkezésének dacára Balogh plébános még misét is tartott, sőt a pécskai esperes, Heinrich József is prédikált, Aradról pedig Sándor Tivadar atya tartott szertartást négy-öt pappal közösen Tóth András elbeszélése szerint.
„A kápolnát abban az időben kezdtük építeni, de még nem volt kész. Kivitték a harmóniumot a kántorral, és ott miséztünk, nagyon szép volt, sokan jöttek. Így ment vagy két évig, de utána letiltotta a püspökség. Nem nyugodtunk bele, mentek a levelek, kérvények, Temesvárra, Bukarestbe, eljutottunk oda, hogy magyarországi papokkal vettük fel a kapcsolatot, és megkértük, hogy jöjjenek misézni. Volt, aki elvállalta, sőt Vili atya Kárpátaljáról jött – sorolta Tóth András. – Ebből lett a baj, mondták, hogy önfejűen cselekedtünk, de azzal védekeztünk, hogy ha nem engedik az itteni papokat misézni, akkor találunk mást. Vasárnapról vasárnapra tömve volt a kápolna. Végül eljöttek a püspökségről, tartottunk egy gyűlést közösen. Feszült volt a helyzet, nem tudtuk közös nevezőre hozni a dolgokat, és végül az egyháztanács lemondott. Utána megritkultak a szertartások a kápolnánál, de még néha tartottak ájtatosságot.”
A kápolna belülről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A változást a nyugdíjba vonult Roos Márton temesvári megyéspüspök helyére 2018-ban kinevezett Pál József Csaba főpásztor hozta el:
„Tavaly személyesen a kápolnában is megköszöntem neki a helybéliek nevében, de ezúton is szeretném kifejezni hálánkat a kegyelmes püspök úrnak, hogy engedélyezte az ájtatosságokat. Megkönnyebbülés ez, mert nekünk, tornyaiaknak és a környékbelieknek sokat számított ez a jelenés, és sokan vannak, akik szeretettel gondolnak erre a kápolnára” – hálálkodott Tóth András. Általában május első vasárnapján, Nagy- és Kisboldogasszony napján és augusztus 20-án, Szent István napján tartanak ájtatosságokat a kápolnában, de évközben is rendszeresek az egyéni vagy csoportos zarándokok.
A múlt rendszerben a kétszeres elnyomás – az egyházi tilalom és a kommunista diktatúra egyházüldözése – majdnem kitörölte a közemlékezetből a tornyai Mária-legendát – mondta Jámbor (volt Péterszabó) Ilona, a 2009-ben megjelent Tornya fényben és árnyékban című monográfia szerzője.
„Egyszer vonaton utaztam, és egy kisjenői román asszony panaszkodott, hogy mennyire fájt a lába, ugyanúgy, mint az anyjának, de amióta a tornyai Mária-kút vizével mossa, sokkal jobban érzi magát. Megdöbbentem, hogy ő Kisjenőből eljön Tornyára a kúthoz, én meg, aki itt születtem, nem is hallottam róla. Akkor kezdtem el az időseket kérdezgetni a legendáról, és így tudtam meg egyre több részletet a történetről, amit azután több újságcikkben és a könyvben is népszerűsítettem. Végül is, aki hisz valamiben, az biztos a segítségére lesz” – mesélte.
A tornyai jelenésekről írt énekeskönyv
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A mostani szépkorúak szülei sok csodálatos gyógyulásról és furcsa jelenségről számoltak be. Tartja magát az a legenda is, hogy a régi deszkakápolnát néhai Lukács esperes lebonttatta, a faanyagból disznóólat épített, de az a rész, ami a kezdetleges kápolna deszkáiból állt, leégett. A pap sertéseit pedig minden évben elvitte a kór… Tóth András neje, Ágnes asszony is sok történetet ismer.
Tóth András szerint vannak, akik hisznek ebben, s vannak, akik nem, mint ahogy egyesek gyakorolják a vallásukat, mások pedig nem. Azt, hogy a tornyaiak végig vitték akaratukat, a közösségi összefogás eredményének nevezte, az pedig, hogy az egyház több mint száz év után engedélyezte ájtatosságok megszervezését, s gyakorlatilag búcsújáróhelynek ismerte el a Tornyát, szerinte bizonyíték rá: a Mária-kútnak valóban csodatevő ereje van.
A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.
A Hidroelectrica megkapott minden szükséges engedélyt az erdőirtásra Maros megyében, mely elengedhetetlen a 200 millió euróból megépülő, több mint 90 százalékban elkészült ratosnyai vízerőmű befejezéséhez.
Beperelte a Maros megyei prefektus a székelyföldi Makfalva polgármesterét, Vass Imrét a székely zászló köztérre való kihelyezése miatt – tudatta kedden az MTI-vel Kincses Előd ügyvéd.
Zakariás Zoltán EMSZ-elnök továbbra is az RMDSZ Hargita megyei, a háromszékiek tiltakozása ellenére pedig Kulcsár-Terza József MPE-elnök a szövetség Kovászna megyei képviselőjelölt-listáján indul az alakulat vezetőségének döntése alapján.
Miközben a közlekedési minisztérium adatai szerint „dübörög” a vasútfelújítás Romániában, az új menetrend a mostaninál is hosszabb menetidőkkel számol a legfontosabb belföldi távolsági járatok esetében.
Szerdán 13 órakor megnyitják a forgalom előtt a sepsiszentgyörgyi terelőutat – számolt be egy Facebook-bejegyzésben a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Gazdag fogása volt az elmúlt napokban a magyar határrendőrségnek a Csanádpalota–Nagylak II. magyar–román határátkelőhelyen: szinte minden nap lefoglaltak egy Nyugat-Európából lopott járművet.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Büntetőeljárás zajlik a Bihar megyei Vaskohszikláson működő pszichiátriai kórház illetékesei ellen, miután a gyanú szerint embertelenül bántak az ott ápolt betegekkel, és nyomorúságos körülmények között tartották őket.
Az A1-es autópálya több illemhelye is zárva van két hete a létesítmények karbantartására kiírt versenytárgyalás eredményének megtámadása miatt.
Tűz ütött ki hétfő este egy székelykeresztúri építőanyag-lerakatnál – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!