A pácienseket fogja leginkább negatívan érinteni, hogy a kormány március elsejétől 35 százalékkal csökkenti a lejárt szabadalmú orvosságok árát. Szakemberek szerint ennél átgondoltabb intézkedésre lenne szükség a rendszer szabályozásához.
Elhibázott lépésnek tartják a Krónikának nyilatkozó háromszéki szakemberek, hogy a kormány március elsejétől 35 százalékkal csökkenti a lejárt szabadalmú gyógyszerek árát. Mint rámutattak: az intézkedés épp hogy a pácienseket fogja negatívan érinteni, szerintük ugyanakkor a kormány rossz helyen tapogatózik, ugyanis más jellegű, átfogóbb lépésekkel kellene hatékonyabbá tennie a rendszert.
Szabó Péter, a gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta: populista intézkedésnek tartja a 35 százalékos árcsökkentést, hiszen európai uniós szinten már így is Romániában a legolcsóbb a gyógyszer. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy ha mesterségesen még tovább csökkentik az árakat, egyrészt a párhuzamos exportot bátorítják, ugyanakkor orvosságok fognak eltűnni a patikákból, mert a gyártóknak nem éri meg az országban forgalmazni ezeket, mindennek tetejében pedig a páciensek sem fognak kevesebbet fizetni. Szabó hangsúlyozta: a kormány nem mondhatja meg a svájci vagy a francia gyártónak, hogy Romániának áron alul adja el a gyógyszert, ha pedig eltűnnek az olcsó orvosságok, a betegek kénytelenek lesznek a drágábbakat megvásárolni.
„Milliókat keresnek a párhuzamos exporttal\"
A gyógyszerészkamara háromszéki elnöke arra is kitért: már most nehezen szerzik be még az életmentő orvosságok egy részét is. „Számos cég milliókat keres párhuzamos exporttal: Romániában megvásárolja a gyógyszert mondjuk 1 lejért, külföldön pedig eladja 10 euróért. A külföldi patikának ez még mindig alacsony ár, de közben a mi gyógyszertáraink egyre nehezebben boldogulnak\" – panaszolta Szabó. Olyan orvosság is van, amit csak úgy kapnak meg, ha külön kérést nyújtanak be, mellékelve a recept másolatát. „Két dobozzal viszont nem lehet kereskedni\" – magyarázta.
A háromszéki főgyógyszerész ezért bízik benne, hogy márciustól mégsem csökkentik drasztikusan a készítmények árát, erre vonatkozóan egyébként sincs még hivatalos dokumentum.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház menedzsere úgy véli: az egészségügyi minisztériumnak inkább arra a problémára kellene megoldást találnia, hogy a kórházak folyamatosan ki vannak szolgáltatva a gyógyszer-forgalmazóknak, illetve a -beszállítóknak. „Olyan visszásságok vannak a rendszerben, hogy például közbeszerzés után egy évre megkötjük a szerződést, a forgalmazó azonban két hét múlva visszalép – ezt minden további nélkül megteheti. Az is előfordul, hogy a rákos betegek kezelésére két gyógyszer együtt hat, de egyszer az egyik, majd csak a másik kapható. Olyan szabályozásra lenne szükség, amely átláthatóbbá teszi a rendszert\" – szögezte le András Nagy Róbert.
„Gazdasági alapon intézkedtek\"
A gyógyszerészeti és egészségügyi szakemberek az elmúlt években többször is megkongatták a vészharangot, és arra figyelmeztettek, hogy az orvosságok árának mesterséges csökkentése nyomán számos készítmény eltűnhet a piacról. A gyógyszerek árának központi szabályozásával már régóta próbálkozik a kormány, 2015-ben vezették be például az intézkedést, miszerint a gyógyszerek nem lehetnek drágábbak, mint tizenkét, összehasonlítási alapul vett európai uniós országban. A lépés kisebb káoszt okozott, több patika valóban kifogyott bizonyos orvosságokból, a pácienseket egyik helyről a másikra küldték a recepttel.
Tavaly ugyanakkor Vlad Voiculescu, a technokrata kabinet egészségügyi minisztere rendeletet adott ki, amely a lejárt szabadalmú orvosságok árának fokozatos, két éven át történő mérséklését írta elő. A Grindeanu-kormány viszont úgy döntött: a fokozatosság helyett március elsejétől egyből 35 százalékkal csökkentik az árakat. Laurenţiu Mihai, a generikusgyógyszer-gyártókat tömörítő egyesület elnöke rámutatott: akár száz orvosság is eltűnhet a piacról olyan körülmények között, hogy az elmúlt években csaknem kétezer olcsó készítmény jutott erre a sorsra, helyettük mostanra a drágább gyógyszerek maradtak. Radu Gănescu, a krónikus betegeket tömörítő egyesület elnöke az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott: ördögi körhöz fog vezetni az intézkedés, amelyet „gazdasági alapon, és nem a páciensek érdekében hoztak meg\".
Új ártámogatott gyógyszerek
Tizenhárom új orvossággal bővül az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek listája március elsejétől a kormány döntése értelmében. A Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatása szerint a listára felkerült gyógyszerek rákos, érrendszeri, légzőszervi, reumás megbetegedésekben, továbbá cukorbetegségben és más, ritka kórtól szenvedő biztosított páciensek kezelésére szolgálnak. Az intézkedés azokon a – biztosítással rendelkező – pácienseken segít, akiknek a betegsége előrehaladott állapotban van, és nem kaphatnak más, alternatív kezelést. Az orvosságok egy része hamarosan forgalomba kerül, több készítményt viszont csak azután lehet kiváltani, hogy az illetékes szakbizottságok kidolgozzák a vonatkozó terápiás előírásokat.
Az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiváltására szolgáló recepteket egyébként csak azok az orvosok állíthatják ki, akik szerződésben állnak az egészségbiztosítási pénztárral, a recepteket elektronikus formában állítják ki. A készítmények csak annak a megyének a gyógyszertáraiból válthatók ki, ahol a receptet kiállító orvos szerződésben áll a biztosítóval. Ingyenes receptre a tizennyolc év alattiak, a 18 és 26 év közötti diákok és hallgatók, a várandós és gyermekágyas nők, bizonyos krónikus betegségben szenvedő biztosítottak és a speciális törvények kedvezményezettjei (például volt politikai foglyok, háborús veteránok) jogosultak. A 700 lejnél kevesebb havi járandóságot kapó kisnyugdíjasok 90 százalékban támogatott gyógyszerekben részesülhetnek, ha nincs a nyugdíjon kívül más jövedelmük.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!