Fotó: Bone Ewald
2012. február 03., 08:262012. február 03., 08:26
Marian Banu, a főtanfelügyelőség szóvivője úgy nyilatkozott: a tanítók, valamint tanárok délután fognak ellátogatni a családokhoz, tevékenységükért pedig nem fognak pénzt kapni, mivel munkaköri leírásuk már több éve tartalmazza a szülők felkeresését. Az oktatók ezzel szemben úgy vélik, nem az ő kötelességük a leendő tanulók öszszeírása, ezt óvodai, illetve népszámlálási adatbázisok segítségével kellene lebonyolítani.
Az erdélyi városokban nem merült fel hasonló probléma, a Kolozs és Maros megyei oktatási intézmények például az óvodáktól kérik el az érintett gyerekek adatait. Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónika kérdésére elmondta: nem kaptak arra vonatkozó utasítást, hogy a székelyföldi megyében a bukarestihez hasonló módon kellene eljárni.
„Egy 2005-ös rendelet szerint az iskoláknak minden évben azonosítaniuk kell a körzetükhöz tartozó gyerekeket. A megyei tanfelügyelőség a tanintézetekre, illetve a helyi önkormányzatokra bízta az előkészítő, valamint első osztályba iratkozó gyerekek regisztrálásának módját: a tantestületek például a szülők vagy a lakossági nyilvántartó irodák segítségével szerezhetik be a szükséges információkat. Nehézséget az okozhat, hogy országos szinten körülbelül 20 ezer, Hargita megyében mintegy 600-1000 olyan gyerek él, aki soha nem járt óvodába, illetve napközibe, ezért nem szerepelnek az ottani nyilvántartásban, az iskolák vezetőségének jelentős része azonban tisztában van az adott település szociális körülményeivel” – magyarázta a főtanfelügyelő.
Hozzátette: véleménye szerint a megyében nem fog problémát okozni a folyamat, a tanfelügyelőség ugyanis pontos adatbázissal rendelkezik a kiscsoportos óvodásoktól kezdve a posztliceális képzésben részesülő diákokig. Hasonlóan vélekedik egy általunk megkérdezett Hargita megyei tanár is, aki elmondta: az óvodások szüleinek egy értekezlet keretében fogják felvázolni az ősszel esedékes beiratkozás menetét, a tanfelügyelőség szórólapokat is küldött a tájékoztatás megkönnyítése érdekében.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.