Gyakorlati tudást nyújt a füvesasszonyképzés: a Caritas célja továbbadni a gyógynövényekről szerzett ismereteket

Több éve szerveznek felnőttképzéseket Gyergyószentmiklóson a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztés-programja keretében a mezőgazdaságban dolgozók számára, amelyek témái főként az állattenyésztés, a növénytermesztés és a tejfeldolgozás témái köré összpontosulnak.

Köllő Réka, a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy az augusztusban és szeptemberben tartott füvesasszonyképzés egy programsorozat keretében jött létre, amelynek célja a mezőgazdaságban tevékenykedő nők megszólítása volt.

Mint mondta, a gazdák mellett a gazdasszonyoknak is fontos szerepük van egy gazdaság fenntartásában és működtetésében, ezért indították el a gazdasszonyképzést, amely többek közt a gyógynövények termesztéséről és feldolgozásáról szóló ismeretátadásra összpontosított.

A gyakorlati tudás elsajátítása mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt különböző fűszerrecepteket és gyógyborokat is készíteni a gyors­talpaló tanfolyamon. Köllő Réka szerint őseink gasztronómiai szokásaiból nagyon sok különleges eljárás és recept maradt fenn, ami a gyógynövény-feldolgozást illeti: több évszázados liktárium- (gyógynövényekből sűrű, mézes oldattá főzött házi orvosság – szerk. megj.), likőr- és gyógyborreceptek elérhetőek még ma is, amelyek elkészítését érdemes kipróbálni.

Őseink nagyon sok különleges macerátumot (gyógynövények olajos kivonata – szerk. megj.) és borecetet készítettek, az 1500-as években például már a kandírozás technikáját is alkalmazták. Mivel sokan jelezték, hogy nem tudnak részt venni a teljes gazdasszonyképzésen, úgy döntöttünk, hogy külön képzést indítunk azok számára, akik csak a gyógynövénnyel kapcsolatos ismeretekre kíváncsiak” – magyarázta.

A füvesasszonyképzés nagy népszerűségnek örvendett, mindkét időpontban, augusztusban és szeptemberben is, nagy volt az érdeklődés a műhelyek iránt. A gyakorlati képzésnek a harmincöt hektáron fekvő tangazdaság adott otthont, amelynek egyik szegletében harminchárom magasított ágyásban megtalálhatóak az olyan fűszer- és gyógynövények, mint a citromfű, zsálya, szurokfű, kakukkfű, kamilla, cickafark, lándzsás útifű vagy az izsóp.

A gyógynövénykertet egy különleges mentagyűjtemény ékesíti, néhány éve pedig egy levendulaültetvénnyel is kiegészült, így a résztvevők láthatták azt is, miként történik a gyógynövények termesztése.

„A növényeink áldás a léleknek, gyógyír a testnek. Nagyon sokszor megtapasztaltam már, hogy bármilyen lelkiállapotban is legyek, hátramegyek a kertbe, és tíz perc múlva mindenről megfeledkezem, teljesen kikapcsolódom, ahogy a növényekkel dolgozom, fél óra elteltével pedig nagyon sok kreatív ötlet jön minden téren. Úgy gondolom, hogy a gyógynövényekkel való foglalkozás sokkal természetközelibb, élhetőbb világba visz át minket mindamellett, hogy jótékony hatással bírnak a szervezetre” – fogalmazta meg Köllő Réka. Rámutatott, hogy a gyógynövények iránt egyre nagyobb az érdeklődés.

Vannak, akik azt szeretnék megtudni, hogyan lehet kisebb helyen, otthoni körülmények közt előállítani különböző keverékeket és gyógyelixíreket, mások azonban a kikapcsolódás és feltöltődés lehetőségét látják a képzésben.

A baráti hangulatban zajló összejövetelek célja Köllő Réka szerint elsősorban az ismeretátadás és a tapasztalatcsere, illetve hogy a résztvevők megtalálják annak a módját, hogyan lehet a hagyományos tudást és a természetközeliséget visszahozni a mindennapi életbe.

„Gyerekkoromban még természetes volt, hogy hátramentem a kertbe, és leszedtem a teáravalót, vagy hogy nagymamámmal fűszervajat készítettünk. A képzés legnagyobb hozadéka az lenne, ha a gyógynövények iránti érdeklődést és az ezekről való tudást sikerülne úgy átadni gyerekeinknek, hogy egyszer majd ők is érezzék a késztetését, hogy továbbadják ezt az értékes ismeretet” – mutatott rá Köllő Réka.

Meglátása szerint a könyvekben és az interneten megtalálható széles ismeretanyag bárki számára elérhető, a kihívás mégis abban áll, hogy megtudjuk, mi az, ami a környékünkön felhasználható, és számunkra is hasznos. Úgy tartják ugyanis, hogy mindenkinek olyan gyógynövény terem meg a kertjében, amelyre éppen szüksége van, így például térségenként változik, hogy mit értenek ezerjófű alatt.

A növényhatározóban például apró, rózsaszínű virágként szerepel, Háromszéken azonban az orbáncfűre mondják, a csángók pedig a szurokfüvet értik alatta – mutatott rá a szakember. Mint mondta, noha a konkrét információk bárhonnan beszerezhetők, a gyakorlati tudás sok esetben hiányzik. Ezeket szeretnék pótolni a füvesasszonyképzéssel, rávilágítva olyan apró, termesztéssel és feldolgozással kapcsolatos, gyakorlati trükkökre, amelyek a többgenerációs tudás átadását jelentik.

Köllő Réka elmondta, hogy a Caritas vidékfejlesztés-programjainak hosszú távú célja a közösségépítés.

Véleménye szerint a gyergyószéki régió fejlődésének záloga olyan közösségek kialakítása, amelyek rendszeres időközönként összeülnek, hogy megosszák tapasztalataikat, és tanácsot kérjenek egymástól a közös fejlődés érdekében.

„Térségünkben sokan konkurenciaként tekintenek egymásra, pedig nem vagyunk azok. Úgy gondolom, ha mindenki ki tudja alakítani az otthoni kis fűszerkertjét, nemcsak a családja lesz sokkal egészségesebb, hanem a környezete is, és karácsonyra lehet, hogy nem a bevásárlóközpontból fog vásárolni, hanem saját készítésű teakeveréket, levendulavizet vagy fűszersót fog ajándékozni” – tette hozzá.

Mint elmondta, az elmúlt évek tapasztalata is azt mutatta, hogy a közösségépítésre – amelyre a képzések kiváló lehetőséget biztosítanak – mindennél nagyobb szükség van, így a továbbiakban is tervezik folytatni a munkát, és ezekhez hasonló képzéseket is szeretnének szervezni.