A Híd utcai kaputorony most feltárt alapjai és egykori képe
Fotó: Facebook / Imre András
Eddig ismeretlen részletek derültek ki a középkori Kolozsvár északi bejáratáról a Híd utcában lezajlott újabb ásatások alkalmával. A kincses város egykori kaputornyának újabb részeit feltáró régészek olyan védőfalra bukkantak, amelyről nem volt tudomásuk.
2019. október 21., 17:012019. október 21., 17:01
2019. október 21., 17:422019. október 21., 17:42
Nem véletlenül nevezhették kincses Kolozsvárnak, szigorúan őrizték Erdély fővárosát a középkorban – derült ki a napokban lezajlott újabb Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcai ásatások során.
a város bejáratát külön védőfal is övezte – számolt be a Krónikának a Híd utca Central áruház felőli oldalán lezajlott régészeti feltárás nagy meglepetéséről Sorin Cociș régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa. A szakember elmondta,
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.
Csupán most, a felfedezés után találtak egy erre vonatkozó leírást egy eddig publikálatlan, 1750-ből származó osztrák dokumentumban.
A kaputorony Veress Ferenc 1870-es években készült felvételén
Fotó: Facebook / Imre András
Sorin Cociș lapunknak elmondta: a régészeti feltárás második szakaszában a középkori kaputorony újabb részeit találták meg, illetve a 2,30 méter széles várfal egy részét. De egy másik falra is bukkantak, melyről eddig nem volt tudomásuk: a kör alakú védőfal a 10x10 méteres kaputornyot zárta körbe. A régész szerint
A szakma sejtése szerint a középkori bejáratot a 15-16. században erősíthették meg ily módon a török támadások miatt. Rámutatott, a tornyok abban az időben sérülékenyek voltak, ezek voltak a várak gyenge pontjai, így ott lehetett várni leginkább a támadást. A kör alakú védőfalon belül egyébként a szintén kőből épült őrház alapjait is megtalálták, szintén kőből.
hangsúlyozta a régész, aki szerint az új felfedezés „kicsit megváltoztatja a történelmet”. Sorin Cociș elmondta, az újabb ásatások hat napig zajlottak, 3,50 méteres mélységig ástak le, ami elegendő volt arra, hogy levonják következtetéseiket.
A régészek munka közben
Fotó: Pap Melinda
A régész szerint most először az önkormányzattól is megkaptak minden segítséget a munkához, mivel az uniós pénzből finanszírozott útfelújítással sietni kell, ezért külön munkásokat bocsátottak a rendelkezésükre. A feltárás majd a járda felújítása idején is folytatódik, ugyanis ott húzódik a középkori várfal további része.
A most feltárt részeket textillel takarták le, majd homokkal és kaviccsal konzerválták. Sorin Cociș szerint több ötlet is létezik arra, hogy az új felfedezést hogyan lehetne megmutatni a nyilvánosságnak. Egyik megoldás az lenne, hogy egy színnel – ami nem lehet fehér vagy sárga, mivel ezeket a közlekedésbiztonságban használják – megjelöljék a középkori kaputorony helyét az aszfalton.
Kolozsvár középkori városkapujának, a Híd utcai kaputoronynak újabb részeire bukkantak hétfőn reggel a munkások. Lupescu Radu történész a Krónikának elmondta: reményeik szerint a torony újabb három oldalát tárhatják fel, így végre kiderülhet, hogyan is nézett ki valójában.
Emellett külön pannón megmutatni, hogyan is nézett ki a valóságban Veress Ferenc 1870-es évekből származó fényképfelvételein, az ismert kolozsvári fényképész ugyanis kívülről és belülről egyaránt megörökítette. Sorin Cociș beszámolója szerint
Hat nap alatt ásták ki az újabb alapokat
Fotó: Pap Melinda
Mint arról beszámoltunk, Kolozsvár középkori bejáratát, a négy kaputorony egyikét egy hónappal ezelőtt fedezték fel a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd utcának a felújítása során. Ez az első, felszínre került középkori kapuja a városnak a négy közül. Az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le.
Nemhogy szorgalmazná, egyenesen akadályozza a kolozsvári polgármesteri hivatal a középkori városmag régészeti feltárását, az épített örökség hasznosítását – véli Guttmann Szabolcs, Nagyszeben volt főépítésze. Jó példa erre a napokban megtalált Híd utcai középkori városkapu, ahol a rég&akorábban írtuk
Amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron: akadályozza a városvezetés a Híd utcai városkapu feltárását
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&
Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).
Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.
Aláírta a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum megalapításáról szóló rendeletet Daniel David oktatási miniszter. A döntéssel a magyar iskola több éves kálváriájának végére kerülhet pont.
Csíkszentdomokoson 14. alkalommal szerveznek emlékezést és konferenciát a zsidóüldözés és a kommunista diktatúra jogtiprásai ellen egyaránt felszólaló főpap emlékére.
szóljon hozzá!