A magyar nyelvű informatikai gyakorlati képzés precedenst teremtett, hivatkozási alapot jelent
Fotó: Beliczay László
A Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit.
2020. szeptember 13., 20:242020. szeptember 13., 20:24
Jogelődjét 1945-ben – a párizsi béketárgyalások előtt – királyi rendelettel, kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésre hozták létre az osztrák–magyar kiegyezés után alapított kolozsvári intézmény helyett. A MOGYE több mint másfél évtizedig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert, de 1962-ben a Román Kommunista Párt Politikai Bizottsága telefonon elrendelte a román tagozat létrehozását. A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett/lehet tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, diplomavizsgák kizárólag román nyelven folyhattak/folyhatnak.
Az anyagi gondokkal küszködő Petru Maior Egyetem és a MOGYE egyesülésével létrehozott intézmény – a magyar nyelvű anyanyelvi oktatás „elkötelezett” hívének, Leonard Azamfirei rektornak a kezdeményezésére – „kell magyar informatikus” jelszó alatt elindítja a teljes körű magyar nyelvű állami informatikus képzést. Az új karon az előadások és a laborgyakorlatok egyaránt magyar nyelven zajlanak. Mindezt az oktatók (sokan közölük a Sapientia Egyetem volt káderei) külön hangsúlyozták a Krónika szeptember 4–6-i számában közölt cikkben.
Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya nem éri el a magyarság részarányát, ezért hiánypótló IT-szakoktatás indul a MOGYTTE-n – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Sándor Miklós. A marosvásárhelyi egyetemi oktató szerint a világjárvány nem csökkentette a sza
A marosvásárhelyi magyar nyelvű műszaki képzés elindítását harminc éve, már 1990-ben kezdeményezte Hollanda Dénes professzor, miután a román tanügyminiszter-helyettes expressis verbis közölte vele, magyar műszaki képzés semmiképpen nem indítható Marosvásárhelyen. Annak idején, amikor a professzor előállt ezzel a javaslatával, a kis lépések politikája mellett elkötelezett, rövidlátó RMDSZ-vezetés durván elhatárolódott tőle!? Hollanda Dénes alapító dékán és Dávid László jelenlegi rektor szerint a magyar nyelvű állami egyetemi műszaki képzés bukaresti/marosvásárhelyi elutasítása vezetett a Sapientia Egyetem megalakításához. Sokan elfelejtették, hogy kezdetben Markó Béláék a Sapientia-alapítást nem támogatták…
2011 januárjában elfogadták az 1-es számú román oktatási törvényt. A jogszabályban kijelölt három multikulturális egyetemnek előírták: a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokban (ún. oktatási vonalakban) saját maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. Két másik multikulturális egyetem (a kolozsvári Babeș–Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) a törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg egyetemi chartáját (alapszabályzatát). A MOGYE kétharmados román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását. A jelenleg is hatályos egyetemi charta előírásai szerint a tananyag 30 százaléka magyar, 70 százaléka pedig román nyelven sajátítható el.
A MOGYTTE charta továbbra sem tartalmazza az oktatási törvény 135. szakaszának előírásait, amelyek a multikulturális egyetemeken előírják a teljes körű anyanyelvi használatot. Ennek következtében a jogszabály 128. szakasza szerint ma is fennáll a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmissége, de ezt közigazgatási bírói eljárásban egyetlen román bíróság sem volt hajlandó kimondani.
A perek sorozatát indító Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) képviseletében közigazgatási bírói úton azt is megpróbáltam elérni, hogy állapítsák meg, az akkreditációs bizottságnak, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi orvosi egyetem számára megalkotott szabálya (sztenderdje) érvénytelen, semmis. Miről is van szó?
A klinikai gyakorlatra vonatkozó tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada kiterjesztette a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. A charta megfogalmazása szerint az „ARACIS-szabályozásnak megfelelően” a magyar nyelvű előadásokon kívül minden más tevékenység kizárólag románul folyhat.
A Leonard Azamfirei örökös rektor által aláírt egyik beadvány kerek perec kimondja: az a tény, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, vagyis a gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, egyáltalán nem diszkriminálja a magyar oktatást. A rektor azzal is érvelt, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be…
Ebben a kontextusban jó lenne tudni, tényleg megvilágosodott-e a régi-új rektor, és ma már azt vallja, amit Szilágyi Sándor Miklós informatikus professzor és társai a Krónikának kifejtettek az anyanyelvi oktatás előnyeiről, mivel „a hatékony fogalomalkotás anyanyelven sajátítható el leginkább?” Ha ez így van és most már nemcsak az angol vonalon engedélyezett az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karokon az előadások nyelvén megtartott gyakorlati képzés, akkor ezeken a karokon is jogosan elvárható a magyar nyelv használata.
Vitathatatlan, környezetünkben egy orvos/gyógyszerész esetében sokkal fontosabb és gyakoribb a magyar nyelv használata, mint egy számítógépesnél… Az egyetem szenátusa, rektora egyszerűen tiszteletben kellene hogy tartsa az alkotmány, a tanügyi törvény által előírt és biztosított anyanyelvünk használatához való jogainkat. Az informatikai kar beindításakor biztosított magyar gyakorlati képzés azt a régi állításunkat igazolja, hogy mindezt az egyetemi charta még ebben a formájában is lehetővé teszi! Arra is sokan felhívták a figyelmet, hogy a magyar gyakorlatok tiltása következtében egyre inkább sorvad a megcsonkított magyar oktatási vonal, hiszen magyar csoportok hiányában nincs szükség magyar tanársegédekre, előléptetés esetén pedig nincs kikből választani stb.
Ha a preklinikai és laboratóriumi magyar gyakorlatok visszaállítását továbbra is meggátolja az egyetem vezetése, ismételten hangsúlyozom, két megoldási lehetőség kínálkozik. Az általam elgondolt egyik megoldási lehetőség:
Ez esetben az egyetemi szenátus és a rektor nem akadályozhatnák meg a teljes körű magyar oktatás visszaállítását. Amennyiben a módosítást a választások után sem sikerül elérni, nem marad más lehetőségünk, mint a MOGYTTE-n kívüli magyar orvos- és gyógyszerészképzés létrehozása. (A gyógyszerészeti kart szinte azonnal át lehet költöztetni a marosvásárhelyi Sapientiára.)
Ami az orvosképzést illeti, annak sapientiás beindítása viszont igen költségigényes, mert szükséges egy oktatókórház felépítése is. Ezt az óriási nemzetpolitikai áldozatot talán megérdemelné az 1990-es fekete március óta sokat rugdosott marosvásárhelyi magyarság, de ami ennél is fontosabb: az anyanyelven történő egészségügyi ellátás az egész erdélyi magyarságot szolgálná. Egyetértek dr. Ábrám Zoltán professzor okfejtésével, Kolozsvárt elvesztettük, de ha – ahogy egyesek javasolják – Csíkszeredában vagy valahol máshol építenék fel a magyar kórházat, akkor Marosvásárhely is az egykori erdélyi magyar központ sorsára juthat.
A magyar nyelvű informatikusképzés, és egyáltalán minden más szakma anyanyelvünkön való elsajátításának biztosítása a román állam alkotmányos kötelezettsége. Ebből a szempontból az a tény, hogy a magyar állam pénzéből fenntartott Sapientia magánegyetemi képzés mellett harminc év késéssel elindítják a román állami informatikus képzést, előre mutató lépésnek tekinthető. Adófizető román állampolgárként azt is elvárhatjuk, hogy a Sapientia Egyetemen megvalósuló magyar nyelvű oktatás fenntartásához a román költségvetés is járuljon hozzá.
Kincses Előd
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás