Fontos az anyanyelvű oktatás, de gazdasági és szociális segítséget is várnak a máramarosi magyarok

A máramarosi magyarok az oktatást és a gazdaságot tartják a legfontosabb területnek, ahol az RMDSZ-nek tevékenykednie kell a magyar közösség érdekében. Ez derül ki a szövetség Történelmi Máramaros és Nagybánya területi szervezetének egyesülése kapcsán tartott megyei lakossági konzultációból.

A Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa által kielemzett eredmények szerint a 2021 novemberétől 2022 márciusáig zajló felmérés 22 kérdést tartalmazó kérdőívét összesen 1015 személy töltötte ki. A politológus szerint ez figyelemre méltó szám, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye magyar lakossága 32 600 személyt tett ki, ami azóta vélhetően csökkent.

A kitöltők között enyhén felülreprezentáltak voltak a volt nagybányai területi szervezethez tartozó települések lakói (83%), és alulreprezentáltak a történelmi Máramarosban lakók (17%), ugyanis a megye magyar lakossága harmadrészt az előbbiekből kerül ki. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kérdőívet kitöltők átlagéletkora 52,3 év, de az online kitöltők fiatalabbak, átlag 41,8 évesek.

Székely István Gergő szerint a szórványmegye lakosságához képest „magyarabb” minta jött létre.

„Vagyis a magyarsághoz csak lazábban kapcsolódó kategóriák képviselői közül – pl. vegyes házasságban élők, a magyar intézményekkel kapcsolatot nem ápolók, magyar anyanyelvű romák – kevesen kerültek a válaszadók közé” – mutat rá. A kitöltők közel 55 százaléka RMDSZ-tag, 38 százalék nem az, a fennmaradó 7,3 százalék nem tudja, hogy tag-e. „Utóbbiak – válaszaik alapján – többségében szilárd magyar öntudatú, ám az RMDSZ-től eltávolodott, abból kiábrándult személyeknek tűnnek” – írja elemzésében a szakember.

A kérdőív nyolc téma fontosságára is rákérdezett: önkormányzati tevékenység, egyházak, oktatás, kultúra/rendezvények, gazdaság/munkahelyek, kapcsolattartás a magyar lakossággal, vegyes házasságban élők megszólítása, nyelvi jogok érvényesítése.

A válaszok alapján a máramarosi magyarok az oktatást tartják a legfontosabbnak, míg a második helyre a gazdaság, a kapcsolattartás és a nyelvi jogok kerültek.

„Amint az erdélyi magyar lakosságra reprezentatív felmérések esetében is jellemző szokott lenni, az emberek az RMDSZ-től leginkább azt várják el, hogy etnikai, kisebbségi jellegű problémákkal foglalkozzon (azon belül elsősorban oktatási, kulturális kérdésekkel, támogassa az egyházakat, illetve tegyen meg mindent a magyar identitás megőrzése érdekében)” – írja összegzésében a politológus. Rámutat, bár az etnikai jellegű problémák enyhe többségben vannak, az etnikai és nem etnikai jellegű témák aránya közelít a fele-fele arányhoz.

„A nem etnikai jellegű elvárások elsősorban a jobb megélhetésre, illetve az ahhoz vezető fejlesztésekre vonatkoznak (települések és infrastruktúra fejlesztése, gazdaság fejlesztése, hatékonyabb közigazgatás)” – mutat rá. Székely István Gergő szerint meglepő, hogy a szociális dimenzió szinte ugyanolyan súllyal jelent meg a konzultációban, mint a gazdasági problémák. A válaszadók elsősorban az ifjúsággal és az idősekkel való foglalkozás szükségességét hangsúlyozzák, ami arra utal, hogy a megye egyre inkább elöregedő magyar lakossága több magyar nyelvű idősellátó intézményt igényelne.

Az oktatással foglalkozó fejezetből kiderül, hogy kisebbségben vannak a magyar nyelvű oktatással elégedettek és nagyon elégedettek, a kitöltők 42 százalékát teszik ki. A magyar oktatás megítélése lényegesen kedvezőbb Nagybánya környékén (közel 12 százalékponttal), mint a történelmi Máramarosban.

A fiatalabb korosztály körében sokkal magasabb a pozitívan vélekedők aránya, míg az idősebbek körében a nem válaszolóké.

„Akinek van gyereke, sokkal pozitívabban értékeli a magyar nyelvű oktatást (akinek pedig nincs, sokkal nagyobb eséllyel nem tud érdemben válaszolni a kérdésre). Még látványosabb a különbség aszerint, hogy a gyermek magyarul tanul, vagy sem” – olvasható az elemzésben. Eszerint a válaszadás elmulasztásának, megtagadásának magas aránya a nem magyar nyelven tanuló gyerekek hozzátartozóinál szintén látványos. „Van tehát egy igen jelentős csoport, amelynek nincs kapcsolata a magyar oktatással és véleménye sem arról” – mutat rá az elemzés.

A román iskola választására vonatkozó indoklások között első helyen a helyi oktatás hiánya, megszűnése jelent meg, a harmadik leggyakoribb ok pedig a távolság volt Nagybányától, a minőség csak a második helyen szerepelt.

„Ahol megszűnt a magyar oktatás, tapintható az újraindításra, vagy legalább a fakultatív nyelvoktatás megszervezésére irányuló igény” – mutat rá az elemzés.

Székely István Gergő a következtetések levonásakor hangsúlyozza: a konzultációra érkezett válaszok összességét értékelve elmondható, hogy az RMDSZ-ből való kiábrándultság, bizalomvesztés több ponton is tetten érhető volt.

„Ugyanakkor általánosságban az is érzékelhető, hogy a kitöltők többsége megelő­legezett egyfajta bizalmat a megújult és egyesült szervezetnek, az új vezetés(ek)nek, még ha egy fa­nyalgó kisebbség jelen is van” – áll az elemzésben. Az eredmények azt is megerősítették, hogy az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, zárul az összegzés.

Három napig bírta: lefestették a háromnyelvű máramarosszigeti helységnévtáblát

Kihelyezése után három nappal lefestették a Máramarossziget Szarvaszó felőli bejáratánál a háromnyelvű helységnévtáblát.