Fontos az anyanyelvű oktatás, de gazdasági és szociális segítséget is várnak a máramarosi magyarok

Fontos az anyanyelvű oktatás, de gazdasági és szociális segítséget is várnak a máramarosi magyarok

Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok

Az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, de a gazdaság és a szociális ellátás területén is segítséget várnak tőle a máramarosi magyarok – derül ki a megyei lakossági konzultáció válaszainak elemzéséből.

Pap Melinda

2022. augusztus 20., 13:582022. augusztus 20., 13:58

A máramarosi magyarok az oktatást és a gazdaságot tartják a legfontosabb területnek, ahol az RMDSZ-nek tevékenykednie kell a magyar közösség érdekében. Ez derül ki a szövetség Történelmi Máramaros és Nagybánya területi szervezetének egyesülése kapcsán tartott megyei lakossági konzultációból.

A Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa által kielemzett eredmények szerint a 2021 novemberétől 2022 márciusáig zajló felmérés 22 kérdést tartalmazó kérdőívét összesen 1015 személy töltötte ki. A politológus szerint ez figyelemre méltó szám, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye magyar lakossága 32 600 személyt tett ki, ami azóta vélhetően csökkent.

A kitöltők között enyhén felülreprezentáltak voltak a volt nagybányai területi szervezethez tartozó települések lakói (83%), és alulreprezentáltak a történelmi Máramarosban lakók (17%), ugyanis a megye magyar lakossága harmadrészt az előbbiekből kerül ki. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kérdőívet kitöltők átlagéletkora 52,3 év, de az online kitöltők fiatalabbak, átlag 41,8 évesek.

Székely István Gergő szerint a szórványmegye lakosságához képest „magyarabb” minta jött létre.

„Vagyis a magyarsághoz csak lazábban kapcsolódó kategóriák képviselői közül – pl. vegyes házasságban élők, a magyar intézményekkel kapcsolatot nem ápolók, magyar anyanyelvű romák – kevesen kerültek a válaszadók közé” – mutat rá. A kitöltők közel 55 százaléka RMDSZ-tag, 38 százalék nem az, a fennmaradó 7,3 százalék nem tudja, hogy tag-e. „Utóbbiak – válaszaik alapján – többségében szilárd magyar öntudatú, ám az RMDSZ-től eltávolodott, abból kiábrándult személyeknek tűnnek” – írja elemzésében a szakember.

Fontos a szociális dimenzió

A kérdőív nyolc téma fontosságára is rákérdezett: önkormányzati tevékenység, egyházak, oktatás, kultúra/rendezvények, gazdaság/munkahelyek, kapcsolattartás a magyar lakossággal, vegyes házasságban élők megszólítása, nyelvi jogok érvényesítése.

A válaszok alapján a máramarosi magyarok az oktatást tartják a legfontosabbnak, míg a második helyre a gazdaság, a kapcsolattartás és a nyelvi jogok kerültek.

„Amint az erdélyi magyar lakosságra reprezentatív felmérések esetében is jellemző szokott lenni, az emberek az RMDSZ-től leginkább azt várják el, hogy etnikai, kisebbségi jellegű problémákkal foglalkozzon (azon belül elsősorban oktatási, kulturális kérdésekkel, támogassa az egyházakat, illetve tegyen meg mindent a magyar identitás megőrzése érdekében)” – írja összegzésében a politológus. Rámutat, bár az etnikai jellegű problémák enyhe többségben vannak, az etnikai és nem etnikai jellegű témák aránya közelít a fele-fele arányhoz.

Galéria

Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok

„A nem etnikai jellegű elvárások elsősorban a jobb megélhetésre, illetve az ahhoz vezető fejlesztésekre vonatkoznak (települések és infrastruktúra fejlesztése, gazdaság fejlesztése, hatékonyabb közigazgatás)” – mutat rá. Székely István Gergő szerint meglepő, hogy a szociális dimenzió szinte ugyanolyan súllyal jelent meg a konzultációban, mint a gazdasági problémák. A válaszadók elsősorban az ifjúsággal és az idősekkel való foglalkozás szükségességét hangsúlyozzák, ami arra utal, hogy a megye egyre inkább elöregedő magyar lakossága több magyar nyelvű idősellátó intézményt igényelne.

Van igény a magyar oktatásra

Az oktatással foglalkozó fejezetből kiderül, hogy kisebbségben vannak a magyar nyelvű oktatással elégedettek és nagyon elégedettek, a kitöltők 42 százalékát teszik ki. A magyar oktatás megítélése lényegesen kedvezőbb Nagybánya környékén (közel 12 százalékponttal), mint a történelmi Máramarosban.

A fiatalabb korosztály körében sokkal magasabb a pozitívan vélekedők aránya, míg az idősebbek körében a nem válaszolóké.

„Akinek van gyereke, sokkal pozitívabban értékeli a magyar nyelvű oktatást (akinek pedig nincs, sokkal nagyobb eséllyel nem tud érdemben válaszolni a kérdésre). Még látványosabb a különbség aszerint, hogy a gyermek magyarul tanul, vagy sem” – olvasható az elemzésben. Eszerint a válaszadás elmulasztásának, megtagadásának magas aránya a nem magyar nyelven tanuló gyerekek hozzátartozóinál szintén látványos. „Van tehát egy igen jelentős csoport, amelynek nincs kapcsolata a magyar oktatással és véleménye sem arról” – mutat rá az elemzés.

A román iskola választására vonatkozó indoklások között első helyen a helyi oktatás hiánya, megszűnése jelent meg, a harmadik leggyakoribb ok pedig a távolság volt Nagybányától, a minőség csak a második helyen szerepelt.

„Ahol megszűnt a magyar oktatás, tapintható az újraindításra, vagy legalább a fakultatív nyelvoktatás megszervezésére irányuló igény” – mutat rá az elemzés.

Székely István Gergő a következtetések levonásakor hangsúlyozza: a konzultációra érkezett válaszok összességét értékelve elmondható, hogy az RMDSZ-ből való kiábrándultság, bizalomvesztés több ponton is tetten érhető volt.

„Ugyanakkor általánosságban az is érzékelhető, hogy a kitöltők többsége megelő­legezett egyfajta bizalmat a megújult és egyesült szervezetnek, az új vezetés(ek)nek, még ha egy fa­nyalgó kisebbség jelen is van” – áll az elemzésben. Az eredmények azt is megerősítették, hogy az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, zárul az összegzés.

korábban írtuk

Három napig bírta: lefestették a háromnyelvű máramarosszigeti helységnévtáblát
Három napig bírta: lefestették a háromnyelvű máramarosszigeti helységnévtáblát

Kihelyezése után három nappal lefestették a Máramarossziget Szarvaszó felőli bejáratánál a háromnyelvű helységnévtáblát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 12., péntek

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója

Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója
2024. április 12., péntek

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra

Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra
2024. április 12., péntek

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány

Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány
2024. április 12., péntek

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
2024. április 12., péntek

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között

A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

2024. április 12., péntek

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek

Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek
2024. április 12., péntek

Csoma Botondot indítja az RMDSZ a Kolozs megyei tanácselnöki székért folyó küzdelemben

Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.

Csoma Botondot indítja az RMDSZ a Kolozs megyei tanácselnöki székért folyó küzdelemben
2024. április 12., péntek

Erdélyi prefektusokat és alprefektusokat is leváltott a kormány

Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.

Erdélyi prefektusokat és alprefektusokat is leváltott a kormány
2024. április 11., csütörtök

Nekrológ – Elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község korábbi polgármestere

Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.

Nekrológ – Elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község korábbi polgármestere