Már a főútról is láthatók a régi gáji laktanya omladozó épületei
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkezdődött a több mint harminc éve használaton kívüli gáji laktanya területének megtisztítása, ahová az aradi várban állomásozó helyőrséget fogják költöztetni. Az elburjánzott növényzetet már kivágták, most következik a laktanya omladozó épületeinek bontása és a közművesítés. A zászlóalj számára rendelt mobilházak már a várudvaron vannak, és ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
2025. április 22., 13:292025. április 22., 13:29
Az év elején kezdte meg az aradi önkormányzat a városszéli, a gáji kerületben lévő egykori laktanya területének megtisztítását. Mivel egy 17 hektáros telekről van szó, amelyet több mint 30 éve nem használ a román hadsereg, lassan haladt a munka, főleg azért, mert valóságos erdőirtást kellett végezni az elvadult növényzet miatt. Mostanra azonban már a Pécskai útról is láthatóvá váltak a katonaság által használt egykori – omladozó – épületek, irodaházak, körletek, gyakorlóterek.
A védelmi minisztérium és az aradi önkormányzat egy évvel ezelőtti megegyezése értelmében a hadsereg lemondott arról a követeléséről, hogy a város a helyi költségvetésből tegye rendbe a laktanyát, amelybe a Radu Golescu ezredesről elnevezett 191. számú gyalogos zászlóaljat költöztetnék a várból. Az önkormányzatnak „csak” a telek megtisztítását és a közművek visszakötését kell biztosítania, ami Călin Bibarț aradi polgármester szerint
A védelmi tárca egy másik feltételét már teljesítette a helyhatóság, ugyanis telket biztosított több tucat szolgálati lakás építéséhez az Országos Lakásügynökség (ANL) részére.
A vár alaprajza madártávlatból vehető ki igazán jól
Fotó: Aradi önkormányzat
A húsvét előtti képviselő-testületi ülésen a közgyűlés megszavazta azt a határozattervezetet, amely alapján kérik a 2010-es kormányhatározat módosítását; ennek alapját az a protokollum jelenti, amit tavaly áprilisban kötött a polgármester és a védelmi tárca illetékes államtitkára, s amelyben a minisztérium vállalta, hogy a gáji laktanyában megfelelő körülményeket biztosít a várból kiköltöző katonáknak. Ezt mobil konténerházakkal oldják meg, a létesítmények már a vár udvarán vesztegelnek, várva, hogy átszállítsák őket Gájba.
Mivel azonban a hadsereg lemondott a – város szempontjából – legköltségesebb követeléséről, Călin Bibarț szerint „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált.
Ujj János aradi helytörténész szerint Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-típusú vára.
A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemléképület, az 1781-ben átadott vártemplom – abban az évben költözött át oda a régi török várból a ferencesek kolostora –, amely ma már használhatatlan állapotban van. Az épületbe omlásveszély miatt tilos belépni, a tetejét és az ikertornyokat felverte a gaz, már fák is nőttek rajta.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várat civilek csak kivételes esetben látogathatják, amíg a helyőrség székhelye: a városnapok vagy a hadsereg napja alkalmából szervezett nyílt napok alkalmával. A román állampolgárok a személyi igazolványuk felmutatásával, míg a külföldieknek – mondjuk, a turistáknak – Bukarestből kell kérniük külön engedélyt, ami több napot vesz igénybe, tehát gyakorlatilag nem mehetnek be.
Az önkormányzat a vár civil hasznosításával egy kulturális központot szeretne létrehozni a létesítményben, emellett az idegenforgalmi vonzerejét is kihasználná. Bár a vár múltja mindig az elnyomó hatalommal kapcsolódott össze, a mai aradiak – főleg a magyarok – nosztalgiával vegyes büszkeséget éreznek iránta.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
szóljon hozzá!