„Teljes mértékben örülök nekik, hiszen felöltöztetik, felújítják a házakat, és részt vesznek a falu aktív életében. Nekik köszönhetően nem ürül ki a település” – magyarázza leplezetlen elégedettséggel a község elöljárója. Szép számban élnek Romániából áttelepültek az innen nem messze fekvő, az államhatár mentén húzódó Berekböszörményben is, ahol szintén nem üres telket, hanem házat vásároltak a beköltözöttek. Többségük ott is él, és itt is elégedettek velük a szomszédok, az önkormányzat – néhány kivétellel.

„Aki tisztességes, becsületes, azzal nincs baj, jó szívvel fogadjuk. Néhányan azonban egyszerűen itt hagyták a házat, évek óta nem hallunk felőlük semmit, a gurdinban (gazban, bozótban – szerk. megj.) lévő épület pedig rontja a faluképet” – nyilatkozta lapunknak Szücs Viktor, a közel kétezer lakosú község polgármestere.

Tyukodon is örülnek a beköltözötteknek

Hasonló a helyzet a térség megannyi településén, köztük Körösszegapátiban, Körösszakálon is, ahol egyébként számottevő arányban élnek román nemzetiségű polgárok is. Tetten érhető az áttelepedés északabbra is, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahová Nagykároly és Szatmárnémeti vonzáskörzetéből költöztették át otthonukat sokan. Persze vannak kivételek, a több mint hatezer lakosú Nagyecsed jegyzőjétől például megtudjuk, hogy náluk nemigen jellemző a jelenség, elsősorban a magasabb ingatlanárak miatt, de azért is, mert zsáktelepülésről van szó, amely nem a Pete–Csengersima-határátkelőtől Mátészalka felé vezető országút mentén fekszik. Tyukod azonban már igen, a 2030 lakosú nagyközségben mintegy 30 romániai család él, többségük magyar nemzetiségű. Czibere József polgármester kérdésünkre elmondta, nemigen jellemző, hogy víkendtelket, hétvégi házat vegyenek az áttelepültek, többségük életvitelszerűen Tyukodon él, még ha vissza is jár dolgozni Szatmárnémetibe. „Nincs gond velük, örülünk nekik. Ők pedig még jobban örülnének, ha Románia belépne a schengeni övezetbe, amire régóta várnak” – mondja Czibere József polgármester.

Erre világított rá nemrég az Agerpres is, amely szerint az elmúlt két évben Arad megyei polgárok százai vásároltak házat Magyarországon. A magyarországi piaccal is foglalkozó Bogdan Holocan aradi ingatlanközvetítő a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a romániai vásárlókat elsősorban a 10 ezer eurótól induló árak vonzzák, ezért az összegért 100 négyzetméteres hasznos felületű, 1 500 négyzetméter telekkel rendelkező házat kapni odaát.

Feleakkora ingatlanárak Magyarországon, mint Romániában

„A határhoz közel fekvő településeken sok ingatlant áruba bocsátott a tulajdonosa, aki nyugatabbra költözött Magyarországon. Az aradiak nagyon jó állapotban lévő, közművesített, a földgázhálóatra csatlakoztatott ingatlanokat találnak a szomszédos országban, az infrastruktúra pontra van téve. A hatóságok rendkívül segítőkészek, a közösség befogadó, és roppant örül, hogy ismét benépesül a település” – magyarázta az ingatlanügynök a hírügynökségnek, hozzátéve: a kelet-magyarországi ingatlanárak feleannyiba kerülnek az Arad megyei településeken tapasztalható árakhoz képest.

A legolcsóbb ingatlan, amit Bogdan Holocan tavaly értékesített, 5 000 euróba került a Békés vármegyei Dombegyházán, 100 négyzetméteres, háromszobás, 4 000 négyzetméter telekkel. A portfóliójában jelenleg egy kétszobás lakóház a legolcsóbb, 10 ezer euróért a jelentős román lakossággal rendelkező, az országhatártól 6 kilométerre fekvő Battonyán. Egy hasonló ingatlan Arad megye bármelyik vidéki településén legkevesebb 25 ezer, a megyeszékhelyen 100 ezer euróba kerül.

„Csak az általam ismert adatok szerint mintegy 300 ingatlant vásároltak aradiak tavaly Kelet-Magyarországon, mindezt olyan közjegyzőktől tudom, akikkel együttműködöm. Többségük továbbra is Aradon dolgozik vagy itt keres munkát. Nem csak az alacsonyabb ingatlanárak ösztönözték őket, hanem a romániaihoz képest alacsonyabb költségek is, hiszen a rezsi feleannyiba kerül Magyarországon, mint nálunk” – állapította meg az ingatlanközvetítő az Agerpresnek. Amely bemutatta a Battonyára a koronavírus-járvány idején Aradról átköltözött Monica Iuhasz esetét, aki 30 ezer euróért kényelmes házat vásárolt a kisvárosban – miközben Aradon kétszobás tömbházlakás került volna 80 ezer euróba. „Huszont percnyi autóútra vagyunk Aradtól, ahová kéthetente járok. Battonyán van román óvoda és iskola, otthon érzem magam a városban, ahol nagyon sok román nemzetiségű él, köztük sokan a barátaink” – méltatta az alföldi kisvárost a nő.

Vonzóak a jó infrastrukturális körülmények is

A nagyváradi Tókos-Fejes Béla az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat Biharkeresztesen. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az elsődleges szempont az alacsony ingatlanár volt, és sokat nyomtak a latban a jó infrastrukturális körülmények is. Ugyanakkor már azokban az években várható volt az uniós integráció, és abban bíztak, hogy azt követően nagyon rövid időn belül megtörténik a schengeni csatlakozás is. A család végül 2008-ban költözött át a hajdú-bihari kisvárosba, ám az a vágyuk, hogy ne kelljen minden határátkeléskor felmutatni az iratokat, csaknem másfél évtized elteltével sem teljesült. A remény azonban nem halt meg, Tókos-Fejes Béla hiszi azt, hogy idén végre pozitív döntés születik.

Vannak ugyanakkor bizonyos napok, például a csütörtök vagy a hétvége, amikor többet kell állni Romániából Magyarországra utazva, akár 30 percig is eltart a várakozási idő. Ez függ a vámosok munkakedvétől is, de Tókos-Fejes Béla elmondása szerint alapvetően megértőek és gyorsak, az ingázókat ismerik, kevésbé ellenőrzik őket szigorúan.

Bár télen kevésbé élénk, jelenleg is nagy az érdeklődés, Keresztesen kívül Ártánd, Bedő, Váncsod, Mezőpeterd áll a preferenciák élén. Megtudtuk, Biharkeresztes ma már nem is tartozik az olcsó kategóriába, az elmúlt 15 évben látványosan megemelkedtek az árak. Például egy téglaépítésű, úgynevezett „Kádár-kocka”, amely kisebb felújítással rögtön lakhatóvá tehető, 5–10 áras telekkel 15 millió forinttól, vagyis 35–40 ezer eurótól kezdődik. De persze még így is lényegesen olcsóbb, mintha valaki Váradon vásárolna lakást.