Folyamatos áttelepülés zajlik a partiumi megyékből Kelet-Magyarországra, amit a schengeni bővítés még inkább felerősíthet

„Nálunk? Hát hogyne: a lakosság fele onnan jött át!” – vágja rá a Hajdú-Bihar vármegyei Bedő polgármestere, amikor afelől érdeklődünk, hogy a községben élnek-e Romániából áttelepültek. Eszenyi Antaltól megtudjuk, a 420 lelkes, az Ártánd-Bors-határátkelő közvetlen közelében fekvő településen mintegy tíz évvel ezelőtt láttak neki az ingatlanvásárlásnak a romániaiak, magyarok, románok vegyesen. Nem véletlen, hogy kapósak a bedői házak, hiszen 1,5 millió forintért (1 lej 80 forint) jelenleg is kapható ingatlan, a határ innenső oldalán fekvő Nagyváradon azonban ennyi pénzből garzont sem adnak.

Igaz, a kínálat ma már nem nagy, a Berettyóújfalui járásban található Bedőben mindössze egy-két lakóházat árulnak, a többibe korábban beköltöztek nyugdíjasok vagy olyanok, akik átjárnak dolgozni a bihari megyeszékhelyre.

„Teljes mértékben örülök nekik, hiszen felöltöztetik, felújítják a házakat, és részt vesznek a falu aktív életében. Nekik köszönhetően nem ürül ki a település” – magyarázza leplezetlen elégedettséggel a község elöljárója. Szép számban élnek Romániából áttelepültek az innen nem messze fekvő, az államhatár mentén húzódó Berekböszörményben is, ahol szintén nem üres telket, hanem házat vásároltak a beköltözöttek. Többségük ott is él, és itt is elégedettek velük a szomszédok, az önkormányzat – néhány kivétellel.

„Aki tisztességes, becsületes, azzal nincs baj, jó szívvel fogadjuk. Néhányan azonban egyszerűen itt hagyták a házat, évek óta nem hallunk felőlük semmit, a gurdinban (gazban, bozótban – szerk. megj.) lévő épület pedig rontja a faluképet” – nyilatkozta lapunknak Szücs Viktor, a közel kétezer lakosú község polgármestere.

Tyukodon is örülnek a beköltözötteknek

Hasonló a helyzet a térség megannyi településén, köztük Körösszegapátiban, Körösszakálon is, ahol egyébként számottevő arányban élnek román nemzetiségű polgárok is. Tetten érhető az áttelepedés északabbra is, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahová Nagykároly és Szatmárnémeti vonzáskörzetéből költöztették át otthonukat sokan. Persze vannak kivételek, a több mint hatezer lakosú Nagyecsed jegyzőjétől például megtudjuk, hogy náluk nemigen jellemző a jelenség, elsősorban a magasabb ingatlanárak miatt, de azért is, mert zsáktelepülésről van szó, amely nem a Pete–Csengersima-határátkelőtől Mátészalka felé vezető országút mentén fekszik. Tyukod azonban már igen, a 2030 lakosú nagyközségben mintegy 30 romániai család él, többségük magyar nemzetiségű. Czibere József polgármester kérdésünkre elmondta, nemigen jellemző, hogy víkendtelket, hétvégi házat vegyenek az áttelepültek, többségük életvitelszerűen Tyukodon él, még ha vissza is jár dolgozni Szatmárnémetibe. „Nincs gond velük, örülünk nekik. Ők pedig még jobban örülnének, ha Románia belépne a schengeni övezetbe, amire régóta várnak” – mondja Czibere József polgármester.

Szatmártól Biharon keresztül Aradig tetten érhető jelenség a Partiumban élők Kelet-Magyarországra történő áttelepedése, ingatlanvásárlása. Az alacsony ingatlanárak már Románia 2007-es európai uniós csatlakozása előtt megannyi román állampolgárt arra csábítottak, hogy a határ nyugati oldalán vásároljanak maguknak lakást, és át is költözzenek úgy, hogy közben a mindennapjaikat itt élik, itt dolgoznak, gyerekeik itt tanulnak, és gyakorlatilag csak aludni járnak át. Alig pár ezer euróért már takaros házat, nagy kertet lehetett vásárolni Magyarország keleti felében. Az uniós integráció, ezzel egyetemben pedig a schengeni csatlakozás reménye még inkább meghozta az átköltözési kedvet, és mára ezrek ingáznak a határ egyik oldaláról a másikra dolgozni,

Romániának a határellenőrzéstől mentes övezethez történő csatlakozás pedig újabb boomot, ezzel együtt számottevő drágulást eredményezhet.

Erre világított rá nemrég az Agerpres is, amely szerint az elmúlt két évben Arad megyei polgárok százai vásároltak házat Magyarországon. A magyarországi piaccal is foglalkozó Bogdan Holocan aradi ingatlanközvetítő a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a romániai vásárlókat elsősorban a 10 ezer eurótól induló árak vonzzák, ezért az összegért 100 négyzetméteres hasznos felületű, 1 500 négyzetméter telekkel rendelkező házat kapni odaát.

Feleakkora ingatlanárak Magyarországon, mint Romániában

„A határhoz közel fekvő településeken sok ingatlant áruba bocsátott a tulajdonosa, aki nyugatabbra költözött Magyarországon. Az aradiak nagyon jó állapotban lévő, közművesített, a földgázhálóatra csatlakoztatott ingatlanokat találnak a szomszédos országban, az infrastruktúra pontra van téve. A hatóságok rendkívül segítőkészek, a közösség befogadó, és roppant örül, hogy ismét benépesül a település” – magyarázta az ingatlanügynök a hírügynökségnek, hozzátéve: a kelet-magyarországi ingatlanárak feleannyiba kerülnek az Arad megyei településeken tapasztalható árakhoz képest.

A legolcsóbb ingatlan, amit Bogdan Holocan tavaly értékesített, 5 000 euróba került a Békés vármegyei Dombegyházán, 100 négyzetméteres, háromszobás, 4 000 négyzetméter telekkel. A portfóliójában jelenleg egy kétszobás lakóház a legolcsóbb, 10 ezer euróért a jelentős román lakossággal rendelkező, az országhatártól 6 kilométerre fekvő Battonyán. Egy hasonló ingatlan Arad megye bármelyik vidéki településén legkevesebb 25 ezer, a megyeszékhelyen 100 ezer euróba kerül.

A több mint 5500 lakosú Battonyán túlnyomó többségben aradi románok vásárolnak ingatlant, hétvégi háznak, vagy befektetés céljából.

„Csak az általam ismert adatok szerint mintegy 300 ingatlant vásároltak aradiak tavaly Kelet-Magyarországon, mindezt olyan közjegyzőktől tudom, akikkel együttműködöm. Többségük továbbra is Aradon dolgozik vagy itt keres munkát. Nem csak az alacsonyabb ingatlanárak ösztönözték őket, hanem a romániaihoz képest alacsonyabb költségek is, hiszen a rezsi feleannyiba kerül Magyarországon, mint nálunk” – állapította meg az ingatlanközvetítő az Agerpresnek. Amely bemutatta a Battonyára a koronavírus-járvány idején Aradról átköltözött Monica Iuhasz esetét, aki 30 ezer euróért kényelmes házat vásárolt a kisvárosban – miközben Aradon kétszobás tömbházlakás került volna 80 ezer euróba. „Huszont percnyi autóútra vagyunk Aradtól, ahová kéthetente járok. Battonyán van román óvoda és iskola, otthon érzem magam a városban, ahol nagyon sok román nemzetiségű él, köztük sokan a barátaink” – méltatta az alföldi kisvárost a nő.

Vonzóak a jó infrastrukturális körülmények is

A nagyváradi Tókos-Fejes Béla az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat Biharkeresztesen. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az elsődleges szempont az alacsony ingatlanár volt, és sokat nyomtak a latban a jó infrastrukturális körülmények is. Ugyanakkor már azokban az években várható volt az uniós integráció, és abban bíztak, hogy azt követően nagyon rövid időn belül megtörténik a schengeni csatlakozás is. A család végül 2008-ban költözött át a hajdú-bihari kisvárosba, ám az a vágyuk, hogy ne kelljen minden határátkeléskor felmutatni az iratokat, csaknem másfél évtized elteltével sem teljesült. A remény azonban nem halt meg, Tókos-Fejes Béla hiszi azt, hogy idén végre pozitív döntés születik.

Kérdésünkre, mennyi időt vesz el az életükből a határellenőrzés, elmondta, kritikus pont volt a 2015–2016-os, migránsválság jellemezte év, majd a pandémia, de amúgy az átkelés átlag 15–20 perc, sokszor még kevesebb.

Vannak ugyanakkor bizonyos napok, például a csütörtök vagy a hétvége, amikor többet kell állni Romániából Magyarországra utazva, akár 30 percig is eltart a várakozási idő. Ez függ a vámosok munkakedvétől is, de Tókos-Fejes Béla elmondása szerint alapvetően megértőek és gyorsak, az ingázókat ismerik, kevésbé ellenőrzik őket szigorúan.

A határon át ingázóknak kialakított külön sávot viszont hiába várták, pedig petíciójukkal a két ország kormányához és az Európai Parlamenthez is fordultak. Vélhetően a schengeni csatlakozás közelgő időpontja miatt nem jártak sikerrel, mivel nagy macerával járt volna a határátkelők infrastruktúrájának az átalakítása.

Álomzóna vs. beilleszkedés

Ami az átköltözötteket illeti, a legtöbben napi szinten átjárnak Nagyváradra dolgozni, de Tókos-Fejes Bélához hasonlóan sokan munkát kerestek és találtak a határ másik oldalán, többen a közszférában helyezkedtek el. A határon át ingázók a nagyobb gyerekeket is áthozzák iskolába Romániába, de a legkisebbeket inkább a helyi óvodákba járatják, még a román anyanyelvűek közül is sok gyereket inkább oda visznek, így folyékonyan beszélnek magyarul. Míg az ott élők egy része mindössze „álomzónának” tartja új otthonát – vagyis ott laknak, de nem élnek közösségben –, ma már sokan beilleszkedtek, részt vesznek a helyi közösség életében is. „Jómagam több váradival együtt egyesületet is alapítottam, és nagyon aktívan szervezkedünk, dolgozunk itt a helyi közösségben” – mondta el Tókos-Fejes Béla.

Egyébként amikor tavaly úgy tűnt, Romániának reális esélye nyílik csatlakozni a schengeni övezethez, felélénkült a kereslet a magyarországi ingatlanok iránt, nagyon sokan befektetési céllal is vásároltak házat vagy területet.

Bár télen kevésbé élénk, jelenleg is nagy az érdeklődés, Keresztesen kívül Ártánd, Bedő, Váncsod, Mezőpeterd áll a preferenciák élén. Megtudtuk, Biharkeresztes ma már nem is tartozik az olcsó kategóriába, az elmúlt 15 évben látványosan megemelkedtek az árak. Például egy téglaépítésű, úgynevezett „Kádár-kocka”, amely kisebb felújítással rögtön lakhatóvá tehető, 5–10 áras telekkel 15 millió forinttól, vagyis 35–40 ezer eurótól kezdődik. De persze még így is lényegesen olcsóbb, mintha valaki Váradon vásárolna lakást.

Vannak olcsóbb házak is, amelyekkel több a munka, ami pedig a maximumot illeti, akárcsak a határ innenső oldalán, a határ a csillagos ég, főleg abban az esetben, ha az ingatlan korszerű, energiahatékony fűtési rendszerekkel ellátott és megfelelően szigetelt, ezek a szempontok ugyanis a jelenlegi energiaárak mellett felértékelődtek. Bedőben és más környező településeken olcsóbb az ingatlan, de ott is meghatározó, hogy milyen építőanyagból és mikor épült, volt-e már felújítva, milyen a közműszolgáltatás a településen belül.

Tízmillió forint, vagyis nagyjából 25 ezer euró alatt ma már nemigen lehet találni semmit, és 100–130 ezer eurós otthonokat is kínálnak eladásra. Tókos-Fejes Béla ugyanakkor úgy számol, hogy a schengeni csatlakozás minimum 25–30 százalékos drágulást fog hozni már az első napon, és nőni fog azoknak a száma is, akik átköltöznek a határ partiumi oldaláról a magyarországi határmenti településekre. Azáltal ugyanis, hogy megszűnik a határellenőrzés, sokkal kedvezőbb helyzetbe kerül Biharkeresztes és környéke is, hiszen négysávos úton lehet megközelíteni, míg a kedvezőbb ingatlanáraik miatt a váradiak által szintén kedvelt településekről – mint Szentandrás vagy Fugyivásárhely – nem könnyű ingázni az állandó dugók miatt. „Ha nem lesz határ, Keresztesről a belváros 20 perc, vagy annyi sem” – jegyezte meg Tókos-Fejes Béla.