2011. augusztus 17., 07:302011. augusztus 17., 07:30
Pintér István elnöktől megtudtuk, 1996-ban tulajdonképpen újraszervezés zajlott, hiszen 1969-től a rendszerváltásig törvény írta elő a hasonló intézmények működését, ám 1990 és 1995 között a csapat szétszéledt, a felszerelés és a székhely odalett, így a hagyományok ellenére a semmiből kellett újra összekovácsolni a nehéz terepre szakosodott mentőszolgálatot. Az első kormányhatározat, amelynek alapján a rendszerváltás után beindulhatott a munka, 1996-ban jelent meg, és a Salvamontot a Bihar Megyei Tanács fennhatósága alá sorolta, ám az valójában alulról szerveződött. „Akkorra kezdett felnőni egy újabb generáció, amely fontosnak tartotta újra létrehozni ezt a mentőszolgálatot – mesélte a Krónikának Pintér István. – A semmiből indultunk, lassan nőtte ki magát a szervezet. Nyolc-tíz éven át a tagok tartották el, saját felszerelésüket, saját autójukat használták” – idézi fel a nem is olyan távoli múltat az elnök. Először ugyanis csak pár évvel ezelőtt, 2005-ben kaptak nagyobb összegű támogatást a bihari önkormányzattól. S bár mai napig sok önkéntes dolgozik hegyi- vagy barlangimentősként a csapatban, öt saját alkalmazottja már van a Salvamontnak, és mára legalább filléres problémákkal nem küzdenek: tisztességes székhelyet kaptak, és már nem saját zsebből állják a benzinpénzt.
Ahhoz egyébként, hogy valaki hegyi- vagy barlangimentővé váljon, több évig tartó, komoly képzésen kell részt vennie – tudtuk meg. A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő-szolgálatnak jelenleg 35, engedéllyel rendelkező mentőse van, ezek nagy része a szabadidejében segít a hegyeken bajba jutottaknak, mellettük azonban tizenhat fiatal vesz részt épp most a képzéseken. Pintér István reményei szerint közülük kikerülhet majd néhány új, teljes munkaidős kolléga is, ahhoz ugyanis, hogy minél több kirándulóhelyen állandó őrjáratot tartsanak fenn, minél több olyan emberre van szükség, akinek nem kell a munkahelyéről szabadságot kérnie, hogy pár hetet vagy hónapot fent maradhasson a hegyen.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.