Felkutatják a legnagyobb romániai magyar kirakatper halálra ítélt áldozatainak hamvait

Illusztráció •  Fotó: IICCMR

Illusztráció

Fotó: IICCMR

Hozzálátott az 1958-ban lezajlott Szoboszlay-perben kivégzett kilenc magyar és egy román elítélt földi maradványai felkutatásához a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) Aradon. A kezdeményezés sikere hatalmas kegyeleti elégtételt jelentene a Szoboszlay Aladár katolikus pap vezette, a román kommunista hatalom által katonai felkelés kitervelése vádjával elítélt mozgalom tagjainak leszármazottai számára. Vekov Károly történész, Szoboszlay életútjának jó ismerője az erdélyi magyar társadalom mártírjának tekinti a román–magyar együttélést szorgalmazó forradalmárt.

Rostás Szabolcs

2018. május 07., 17:472018. május 07., 17:47

2018. május 07., 18:442018. május 07., 18:44

Hat évtized elteltével megkaphatják a végtisztességet a legtöbb magyar elítéltet felsorakoztató romániai bírósági tárgyalás, a Szoboszlay-per áldozatai. A kommunizmus bűneit vizsgáló és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) munkatársai kedden az aradi Alsótemetőben megkezdik a bukaresti kommunista rezsim megdöntését célzó mozgalom 1958. szeptember elsején kivégzett tíz vádlottja hamvainak felkutatását, majd az akció sikere esetén ezek kihantolását.

Idézet
A mozgalom tagjai földi maradványainak feltárása elsősorban kegyeleti kérdés, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a Szoboszlay-ügy az egyik legjelentősebb magyar vonatkozású per Romániában”

– hangsúlyozta a Krónikának a tőle indult kezdeményezés jelentőségét Vekov Károly kolozsvári történész, aki hétfőn Aradra utazott, hogy részt vegyen a hamvak felkutatásában.

Kolozsvári kirakatper

A Romániában több mint négy évtizeden keresztül fungáló kommunista rendszer rémtetteit feltáró, ellenállóinak emlékét ápoló bukaresti intézet hétfőn tájékoztatta lapunkat az aradi kutatás elindításáról. A román kormány keretében működő IICCMER munkatársai jelentős tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek az egykori ellenállók, politikai foglyok hamvainak felkutatása terén, hiszen az igazság kiderítése és az erkölcsi jóvátétel jegyében immár több mint tíz éve zajló munkájuk során közel száz, a diktatúra idején tárgyalás nélkül agyonlőtt antikommunista földi maradványait sikerült feltárniuk.

A Gheorghe Petrov kolozsvári régész vezette, az Erdélyi-érchegységben, valamint Erdély más vidékein számos jeltelen sírt feltáró szakértői csoport mostani akciója annyiban rendhagyó, hogy

először kutatnak magyar antikommunista ellenállók után.

A Szoboszlay Aladár római katolikus pap vezette mozgalomról van szó. A papot kilenc társával együtt a román állam megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával hatvan évvel ezelőtt kivégeztek. A csoportot az 1925-ben Temesvár-Mehalán született, 1943-ban Kolozsváron érettségizett, majd 1948-ban pappá szentelt Szoboszlay szervezte meg. A Temesváron káplánnak kinevezett, a békepapi mozgalomban is tevékenykedő plébános fokozatosan eltávolodott a kommunista eszméktől,

1956-ban pedig hozzálátott Confederatio című művéhez, amelyben egy Arad központú, román–magyar konföderáció létrehozásáról értekezett, amely szerinte megoldást jelenthetett volna a román–magyar konfliktusokra.

Szoboszlay szervezkedni kezdett az 1946-ban hatalomra került kommunista rezsim megdöntésére. Amint a mozgalmat ismertető leírásában az IICCMER is felidézi, a csoport tagjai többségben magyarok, mintegy tizenöt százalékban pedig románok voltak, utóbbiak között található Alexandru Fîntînaru aradi román ügyvéd.

Azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal egy időben, többek között a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal együtt Romániában is felkelést robbantanak ki.

Miközben Szoboszlaynak több, Csíkszereda környéki székelyt is sikerült bevonni a szervezkedésbe, a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáte viszonylag hamar tudomást szerzett az összeesküvésről, és letartóztatta a szervezkedés több mint félszáz résztvevőjét.

A Szoboszlay-perben összesen 57, többségében magyar nemzetiségű személyt állítottak bíróság elé katonai felkelés, a román állam megdöntésére irányuló szervezkedés és hazaárulás vádjával. A jogi végzettséggel nem rendelkező Macskássi Pál elnökletével ítélkező kolozsvári III. Hadtest hadbírósága 1958. május 30-án kimondott ítéletében tíz vádlottat halálra, ötöt életfogytiglanra, a többieket 8 és 25 év közötti börtönbüntetéssel sújtotta.

A tíz halálra ítéltet a Legfelsőbb Törvényszék Katonai Kollégiumának jogerős verdiktje nyomán 1958. szeptember 1-jén agyonlőtték.

A kolozsvári kirakatperben az 1989-es rendszerváltás után fordulat állt be. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság – három évi pereskedés után – 2010-ben felmentette a mozgalom valamennyi tagját az 52 évvel korábbi vádak alól, megsemmisítve az 1958-ban kihirdetett verdiktet, kimondva a mozgalom 57 résztvevőjének ártatlanságát.

A felmentő ítéletet az 57 vádlott közül három élte meg, közülük ma már csak egy személy, az öt év börtönbüntetés leült Orbán Etelka maradt az élők sorában.

Jeltelen sír ismeretlen helyen

Bár a Szoboszlay-per kivégzettjeinek leszármazottai megpróbálták felkutatni az áldozatok nyugvóhelyének hollétét, erőfeszítésük nem járt sikerrel,

egyetlen állami intézménynél sem maradt fenn ugyanis arra vonatkozó dokumentum vagy adat, hogy hol földelték el az elítéltek holttestét.

Tulajdonképpen azt sem tudni bizonyosan, hogy hol végezték ki Szoboszlayékat. Az biztos – mindenekelőtt a bűnügyi nyilvántartó jegyzékben fellelhető adatok alapján –, hogy a Temesváron rendezett per lezárulta után a halálraítélteket az aradi börtönből szállították el a kivégzés helyszínére, ami egyes források szerint Zsiláván, mások szerint a temesvári börtönben, a mácsai erdőben, megint más információk szerint Aradon volt. A halotti bizonyítványokat csupán évekkel később állították ki, az okmányokat pedig a temesvári városháza lakosságnyilvántartó hivatalánál regisztrálták – ezek a bejegyezések azonban a múlt század hatvanas éveiben egyszerűen eltűntek.

„Semmilyen nyilvántartás nincs arról, hol temethették el a kivégzett Szoboszlayékat. Reméljük azonban, hogy a most kezdődő feltárás során mindez kiderül” – állapította meg lapunknak Vekov Károly történész. A nyugalmazott egyetemi tanár véletlenül jutott információhoz a hamvak lehetséges hollétével kapcsolatban. Egy évekkel ezelőtt rendezett konferencián egy aradi polgár megosztotta vele, hogy

a hatvanas években a városi milícia volt tisztje elárulta neki, miszerint a Szoboszlay-per elítéltjeit az aradi Alsótemetőben hantolták el, sőt a belügyis a hozzávetőleges helyszínt is megmutatta.

Az egyébként aradi származású Vekov – aki a Szoboszlay-csoport felmentését eredményező kolozsvári per szakértői tanúja volt – tavaly kereste meg a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet munkatársait a témában, megosztva velük ismereteit. Ennek nyomán már 2017-ben megkezdődtek az előkészületek, egy magyarországi geológus csoport felméréseket végzett az aradi temető két parcellájában, ahol a geofizikai mérések bizonyos eltéréseket észleltek a talajban.

A kedden kezdődő kutatás és feltárás során mintegy 30-50 centiméternyi mélységben letarolják a helyszínt, és a tömegsír(ok) felfedezése esetén kezdődik az ásatás, majd a csontok azonosítása.

Vekov: Szoboszlay a magyarság mártírja

Vekov Károly szerint Szoboszlayék hamvainak feltárása mindenekelőtt kegyeleti kérdés a hozzátartozók számára. Mindazonáltal a történész felhívja a figyelmet, hogy noha a legtöbb magyar elítéltet felsorakoztató romániai bírósági tárgyalásról van szó, a Szoboszlay-per a magyarság körében sem eléggé ismert, a többség, a román történészek pedig még annyira se hallottak róla.

Idézet
A romániai magyarság egyik legnagyobb peréről beszélünk, kemény kirakatperről, hiszen hazugság volt a vád, miszerint katonai felkelést készítettek elő. Szoboszlay Aladár tulajdonképpen a magyarság mártírja, akit bármikor boldoggá lehetne avatni.

Írásai alapján állítom, nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa” – hangsúlyozta lapunknak a volt parlamenti képviselő. Vekov Károly emlékeztetett, hogy a volt katolikus plébános román–magyar együttélés párti volt, a népek közti barátság híve, aki keresztény munkáspárt létrehozásán, továbbá páneurópáról álmodozott.

A Szoboszlay Aladár és társai feltételezett nyugvóhelyének felkutatását célzó kutatómunkában az IICCMER szakértőin, valamint kolozsvári, aradi, gyulafehérvári és nagyenyedi régészek, történészeken kívül részt vesz a temesvári katonai ügyészség munkatársa is. „Bár perük újratárgyalása nyomán az elítélteket felmentették, és jogi szempontból ártatlannak nyilvánították, az életüket nem lehetett visszaadni. Erkölcsi jóvátételként már csak egyetlen fontos dolgot lehet tenni ezeknek az áldozatoknak az emlékéért, mégpedig felkutatni a tömegsírjukat, és kihantolni a földi maradványukat” – közölte lapunkkal a bukaresti intézet. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 11., péntek

Egyetlen éjszaka alatt kétszer kapták ittas vezetésen

Őrizetbe vettek péntek reggel egy 45 éves férfit az aradi rendőrök, mert az éjszaka két ízben is ittas vezetésen érték tetten.

Egyetlen éjszaka alatt kétszer kapták ittas vezetésen
2025. április 11., péntek

Száj- és körömfájás: Románia behozatali stopot rendelt el Magyarország irányából

Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).

Száj- és körömfájás: Románia behozatali stopot rendelt el Magyarország irányából
2025. április 11., péntek

Dák ezüstkincset találtak a Maros megyei Beresztelkén

Dák ezüstkincset találtak a Maros megyei Beresztelkén, a mintegy 550 gramm súlyú, hat darabból álló ékszergyűjtemény a dák arisztokrácia egyik fontos férfi vagy női tagjáé lehetett.

Dák ezüstkincset találtak a Maros megyei Beresztelkén
2025. április 11., péntek

Újra köztérre kerülhet Nagyvárad 112 éves címere, amelyet az OLX-en árultak 10 000 euróért

Előkerült Nagyvárad elveszettnek hitt, 1913-ban készült címere, amely hosszú évtizedeken keresztül a Széles (ma Decebal) utcai hidat díszítette.

Újra köztérre kerülhet Nagyvárad 112 éves címere, amelyet az OLX-en árultak 10 000 euróért
2025. április 11., péntek

Érik az erdélyi gyorsforgalmi út júniusi átadása (videóval)

Továbbra is tartható az egy ideje júniusra belőtt átadási határidő a Kolozs megyei gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Érik az erdélyi gyorsforgalmi út júniusi átadása (videóval)
2025. április 11., péntek

Nehezen hagy el a tavaszi tél, erős szélre és havazásra is számíthatunk

Felerősödő szélre, havazásra és hóviharokra figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki területekre. Vasárnap reggelig szinte az egész országban számítani lehet havas esőre, jegesedésre.

Nehezen hagy el a tavaszi tél, erős szélre és havazásra is számíthatunk
2025. április 11., péntek

A textilgyári tornaórától Kós Károly köhécseléséig: dokumentumfilm készült a Kolozsvári Rádió 70 évéről

Jó választásnak bizonyult a szerkesztőség részéről, hogy a tortán és megannyi, a jeles évfordulónak szentelt műsoron kívül dokumentumfilmmel is megünnepeljék, megörökítsék a Kolozsvári Rádió 70 éves fennállását.

A textilgyári tornaórától Kós Károly köhécseléséig: dokumentumfilm készült a Kolozsvári Rádió 70 évéről
2025. április 11., péntek

Villamost szállító kamion szorult egy vasúti felüljáró alá a Bánságban

A forgalmat is le kellett állítani a Temesvárt az ország déli részével összekötő 6-os főúton, miután pénteken reggel a Krassó-Szörény megyei Teregova közelében vasúti felüljáró alá szorult egy kamion.

Villamost szállító kamion szorult egy vasúti felüljáró alá a Bánságban
2025. április 10., csütörtök

Idén is biztosítja az Alma Mater Alapítvány az ingyenes bentlakást az aradi magyar főgimnázium középiskolásainak

Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.

Idén is biztosítja az Alma Mater Alapítvány az ingyenes bentlakást az aradi magyar főgimnázium középiskolásainak
2025. április 10., csütörtök

Az „évszázad fagykárára” panaszkodnak a gyümölcstermesztő gazdák

Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is.

Az „évszázad fagykárára” panaszkodnak a gyümölcstermesztő gazdák