Gyergyószentmiklós n Az évszázad legnagyobb megvalósításának nevezték az ünnepélyes fáklyagyújtást
Ünnepeltek a hétvégén Gyergyószentmiklóson, amikor végre bizonysággá vált: a közüzemek kazánházai ezentúl vezetékes földgázzal üzemelnek – az emberek elégedetten tapasztalták, hogy a tömbházlakásokban egész nap meleg van, és a meleg víz is folyik a vízcsapon.
A Bucsin negyedi hőközpont szomszédságában szervezett ünnepélyes gázfáklyagyújtáson a közeli lakosokon, városi és megyei vezetőkön kívül Sorin Frunzăverde hadügyminiszter és Borbély László területrendezési miniszter is részt vett. „Jelentős lépésről van szó, annál is inkább, mert Gyergyószentmiklós közismerten az ország hideg pólusa” – üdvözölte a beruházás megvalósulását Frunzăverde. Borbély László arról beszélt, hogy az utóbbi években a város közel 10 millió lejt kapott azért, hogy a lakásokban melegebb legyen, és kevesebbet kelljen fizetni a távfűtésért. „Meggyúlt egy láng, amelynek fejlődést kell hoznia Gyergyószentmiklós életében” – hangoztatta Constantin Strujan prefektus.
Vincze János, a Go Rt. helyi közüzemek igazgatója szerint a gáz megérkezése Gyergyószentmiklós életében a vasútépítés és a villamosítás után fontosságban a harmadik helyre kívánkozik. Vincze a hivatalos átadást megelőzően tartott sajtótájékoztatót, amelyen azt is elmondta: még nem működik minden tökéletesen, hiszen a medgyesi Transgaznak orvosolnia kell a város tekerőpataki kijáratánál időközben keletkezett műszaki hibát. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a kazánok hőszigetelését az eddigieknél jobban igénybe veszi a magasabb hőfokon égő gáz, ráadásul továbbra is karban kell tartani a több mint húsz-esztendős fűtéshálózatot. Ennek felújítása a jövő évi tervek között szerepel, és ugyancsak jövőre tervezik a kémények átalakítását is.
A gyergyószentmiklósi gázbevezetés folyamata több mint 17 éve indult el. Dézsi Zoltán alprefektus elmondta: a város helyi vezetőinek – az azóta elhunyt Török Istvánnak és Pál Istvánnak – már az 1970-es években sikerült kieszközölniük a kommunista kormánynál az elvi döntést a gáz bevezetéséről. A rendszerváltás utáni első városvezetés már írásban fogalmazta meg a gáz bevezetésének igényét, amit 1990 márciusát követően a kormány is belefoglalt az ígéretcsomagjába. Ezután a medgyesi Transgaz vezetőségével több tervet is kidolgoztak, melyek közül egyet sikerült elfogadtatni. 1992-ben megszületett az első erre vonatkozó kormányhatározat, így sikerült kifizetni a tervezéshez szükséges összeget. Ez a kormányhatározat elrendeli, hogy helyi költségvetésből, illetve egyéb rendelkezésre álló törvényes pénzalapokból terveztessék meg a Gyergyószentmiklós, illetve Maroshévízhez vezető gerincvezetéket. Ezt a döntést 1994-ben újabb kormányhatározattal kellett megerősíteni, de ekkorra már megindult az építkezési folyamat. „Pál Árpád akkori polgármester Gyergyószentmiklóson építette a belső hálózatot, míg Mircea Duşa egykori prefektus Maroshévíztől szinte Salamásig építette ki a gerincvezetéket” – emlékeztetett Dézsi, majd hozzátette: az első lendület után ismét nem lettünk fontosak az akkori kormánynak, és abbamaradt minden. 1996-tól több megyei vezető is megpróbált egyezségre jutni a Hargita Gázzal, de az igazi áttörés a múlt év augusztusában történt. „Ekkor Strujan prefektus közbelépésére, Bunta Levente és Petres Sándor támogatásával új egyezség született a Hargita Gáz Rt.-vel, és ismét előtérbe került a gyergyói gáz ügye” – hangoztatta Dézsi, kitérve arra, hogy az ügylet lebonyolításában jelentős szerep hárult Marcel Voaideşre, a prefektus tanácsadójára és Pap József gyergyószentmiklósi polgármesterre.
A nyár eleji szerződéskötéseket követően szeptemberben elkezdődtek a tényleges munkálatok, és két hónap leforgása alatt a Hargita Gáz Rt. a város hőközpontjait rácsatlakoztatta a földgázhálózatra. A munkálatok árát viszont nem fizették ki teljesen, a városnak még majdnem 600 ezer lejt kell a gázhálózatra való csatlakozásért fizetnie.