A feltárt falképeket ebben a fázisban védik a szennyeződésektől, de a munkálatok végeztével a nagyközönség is megcsodálhatja majd őket
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A remélhetőleg egyre kellemesebb tavaszi időben Kolozsvár Főterén korzózók, bámészkodók újra gyönyörködhetnek a Szent Mihály-templom déli homlokzatában, hiszen tavaly lebontották a külső állványok nagy részét. Ám közben a kincses város egyik legfontosabb jelképének belsejében is zajlik, halad a felújítás: a középkori istenháza egyre több titkát ismerik meg a kutatók, illetve egyre több veszélyeztetett, veszélyes részletet erősítenek meg, javítanak ki a szakemberek. Szathmári Edina művészettörténész körbevezetésével a helyszínen tudhattuk meg, hogyan halad a munka, illetve eddig milyen felfedezéseket tettek a tervek szerint 2021 végéig tartó restaurálás során.
2021. április 25., 12:052021. április 25., 12:05
2021. április 25., 12:292021. április 25., 12:29
Néhány hete bejárta a sajtót az a videó, melyben a Szent Cecília kórus tagjai a kolozsvári Szent Mihály-templom állványain védőöltözetben adják elő Horváth Márton Levente Szent Mihály-himnusz című művét. A hosszház falai mentén végighúzódó állványokat azóta lebontották, hiszen most a szentélyekben zajló munkálaton van a sor. Szathmári Edina művészettörténész az állványokon, karnyújtásnyira a bordaindításoktól mesélt a munkálatokról, az általa végzett teendőkről.
Bár már többször beszámoltunk a Kolozsvár ékességének számító középkori templom felújítási munkálatairól, a több mint hatszáz éves épület mindig tartogat újdonságokat, a szakértők a munka valamennyi szakaszában újabb és újabb kérdésekre kapnak választ, illetve felmerülnek új „rejtélyek” is.
Jelenleg a már megtisztított déli kapuzatot használják a templomban dolgozók
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Szent Mihály-templom esetében a szentély építése valószínűleg körülbelül 1400-ig tartott, de utána még többször is dolgoztak rajta, mivel több tűzvész is megrongálta a templomot.
Szathmári Edina kifejtette, művészettörténeti szempontból is nagyon fontos a mostani munkálat, hiszen a Szent Mihály-templom történetére vonatkozóan nagyon kevés írott forrás maradt fenn, így az építéstörténet fázisait is el fogják tudni különíteni, hála annak, hogy most alaposabban megismerik az épületet, a kváderköveket megjelenő kőfaragó jeleket, illetve stilisztikai szempontból alaposan megvizsgálhatják és csoportosíthatják a faragványokat. Ugyanebben a munkában segít a használt építőanyagok ismerete, illetve elkülönítése is.
A felállványozott templomba jelenleg nem a díszes, a hívek által is használt, a templom öt kapuzata közül a legkésőbbi, nyugati kapuzaton, hanem a délin léphet be szakértő és a kíváncsi újságíró is.
Szathmári Edina művészettörténész magabiztosan magyaráz az állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A templomlátogatás fő célpontja ezúttal a szentély volt, de a művészettörténész részletesen mesélt az épület többi részéről, a már befejezett munkálatok felfedezéseiről is. A különböző korok hozta változások leginkább állványról megfigyelhetőek, Szathmári Edina magyarázata által a laikusnak is könnyen észrevehetővé válnak a későbbi átalakítások: például amikor a templom nyugati falán nyitottak egy fülkét egy kis méretű orgonának, illetve az ahhoz tartozó karzatnak, amit később befalaztak.
A szakember elmesélte, hogy sokáig általános jelenség volt előző korok „törmelékét”, maradékát felhasználni az építkezéseken, ami gyakran nehezíti a művészettörténészek munkáját, hiszen amikor például a barokk korban épített falban felhasználták a középkori téglát, akkor ez dilemmát jelent a kutatónak az illető fal datálásakor.
Jelenleg a szentélyben zajlanak a munkálatok a közel húsz méter magas állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szentély építéstörténete kapcsán Szathmári Edina azt is elmesélte, hogy szakmai körökben többször felmerült annak ötlete vagy lehetősége, hogy a szentélyt (sőt egyesek szerint az egész templomot) eredetileg nem úgynevezett csarnokszentélynek (olyan szentély, melynek mellékszentélyei ugyanolyan magasak, mint a főszentély), hanem bazilikásnak tervezték, azaz a főszentély magasabbnak volt tervezve, mint mellékszentélyek. A mostani kutatás elvetette ezt a lehetőséget. Ennek bizonyítékát többnyire a most, az állványokról alaposan megvizsgált koronázópárkányok, illetve faragványok jelentik.
Ezek az 1300-as évek második felében készült faragványok a kor erdélyi művészetéhez képest meglepően részletesek, aprólékosak, a korabeli öltözet is kiválóan tanulmányozható rajtuk.
Bár első látásra csak egy fal, a szakmai magyarázat után a laikus is látja, hogy egykor hol lehetett egy kisméretű orgona
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szintén a szentélyben maradva megtudtuk, hogy miután a vakolatokat feltárták – hiszen ez a kutatómunka egyik első fázisa –, a szentélyzáradékban találtak egy középkori, 14. századi szentségtartó fülkét is, amelyet valamikor téglával falaztak be.
A szentély falképeit a további munkálatok alatt óvják, védik, így le vannak takarva, de a felújítási munkálatok után mindenki számára megcsodálhatóak lesznek. Ennek kapcsán a szakember azt is megemlítette, hogy az aktuális műemlékvédelmi elvek alapján a feltárt részletekből igyekeznek minél többet megmutatni a nagyközönségnek, illetve hogy a benti falakat például úgynevezett kanálhátas módszerrel vakolják vissza, mivel ezzel lehet elérni azt az eredményt, látványt, amit a középkorban is látott a templomba belépő hívő.
Az északi torony lépcsőjét is kicserélik
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A művészettörténész azt is elárulta, hogy egy ilyen jellegű munkálat rengeteg kérdésre ad választ, félreértéseket vagy dilemmákat segít tisztázni, de nem adja meg mindenhez a kulcsot.
Szathmári Edina azt is elmondta, hogy bár a tervek szerint a templom helyreállítása – amelyet az M&M Design tervei alapján a KÉSZ csoport romániai leányvállalata végez – az év végéig tart, a művészettörténész munkája itt nem ér véget, hiszen sok töredéket, maradványt még alaposan tanulmányozniuk kell a kutatóknak.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
szóljon hozzá!