A feltárt falképeket ebben a fázisban védik a szennyeződésektől, de a munkálatok végeztével a nagyközönség is megcsodálhatja majd őket
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A remélhetőleg egyre kellemesebb tavaszi időben Kolozsvár Főterén korzózók, bámészkodók újra gyönyörködhetnek a Szent Mihály-templom déli homlokzatában, hiszen tavaly lebontották a külső állványok nagy részét. Ám közben a kincses város egyik legfontosabb jelképének belsejében is zajlik, halad a felújítás: a középkori istenháza egyre több titkát ismerik meg a kutatók, illetve egyre több veszélyeztetett, veszélyes részletet erősítenek meg, javítanak ki a szakemberek. Szathmári Edina művészettörténész körbevezetésével a helyszínen tudhattuk meg, hogyan halad a munka, illetve eddig milyen felfedezéseket tettek a tervek szerint 2021 végéig tartó restaurálás során.
2021. április 25., 12:052021. április 25., 12:05
2021. április 25., 12:292021. április 25., 12:29
Néhány hete bejárta a sajtót az a videó, melyben a Szent Cecília kórus tagjai a kolozsvári Szent Mihály-templom állványain védőöltözetben adják elő Horváth Márton Levente Szent Mihály-himnusz című művét. A hosszház falai mentén végighúzódó állványokat azóta lebontották, hiszen most a szentélyekben zajló munkálaton van a sor. Szathmári Edina művészettörténész az állványokon, karnyújtásnyira a bordaindításoktól mesélt a munkálatokról, az általa végzett teendőkről.
Bár már többször beszámoltunk a Kolozsvár ékességének számító középkori templom felújítási munkálatairól, a több mint hatszáz éves épület mindig tartogat újdonságokat, a szakértők a munka valamennyi szakaszában újabb és újabb kérdésekre kapnak választ, illetve felmerülnek új „rejtélyek” is.
Jelenleg a már megtisztított déli kapuzatot használják a templomban dolgozók
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Szent Mihály-templom esetében a szentély építése valószínűleg körülbelül 1400-ig tartott, de utána még többször is dolgoztak rajta, mivel több tűzvész is megrongálta a templomot.
Szathmári Edina kifejtette, művészettörténeti szempontból is nagyon fontos a mostani munkálat, hiszen a Szent Mihály-templom történetére vonatkozóan nagyon kevés írott forrás maradt fenn, így az építéstörténet fázisait is el fogják tudni különíteni, hála annak, hogy most alaposabban megismerik az épületet, a kváderköveket megjelenő kőfaragó jeleket, illetve stilisztikai szempontból alaposan megvizsgálhatják és csoportosíthatják a faragványokat. Ugyanebben a munkában segít a használt építőanyagok ismerete, illetve elkülönítése is.
A felállványozott templomba jelenleg nem a díszes, a hívek által is használt, a templom öt kapuzata közül a legkésőbbi, nyugati kapuzaton, hanem a délin léphet be szakértő és a kíváncsi újságíró is.
Szathmári Edina művészettörténész magabiztosan magyaráz az állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A templomlátogatás fő célpontja ezúttal a szentély volt, de a művészettörténész részletesen mesélt az épület többi részéről, a már befejezett munkálatok felfedezéseiről is. A különböző korok hozta változások leginkább állványról megfigyelhetőek, Szathmári Edina magyarázata által a laikusnak is könnyen észrevehetővé válnak a későbbi átalakítások: például amikor a templom nyugati falán nyitottak egy fülkét egy kis méretű orgonának, illetve az ahhoz tartozó karzatnak, amit később befalaztak.
A szakember elmesélte, hogy sokáig általános jelenség volt előző korok „törmelékét”, maradékát felhasználni az építkezéseken, ami gyakran nehezíti a művészettörténészek munkáját, hiszen amikor például a barokk korban épített falban felhasználták a középkori téglát, akkor ez dilemmát jelent a kutatónak az illető fal datálásakor.
Jelenleg a szentélyben zajlanak a munkálatok a közel húsz méter magas állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szentély építéstörténete kapcsán Szathmári Edina azt is elmesélte, hogy szakmai körökben többször felmerült annak ötlete vagy lehetősége, hogy a szentélyt (sőt egyesek szerint az egész templomot) eredetileg nem úgynevezett csarnokszentélynek (olyan szentély, melynek mellékszentélyei ugyanolyan magasak, mint a főszentély), hanem bazilikásnak tervezték, azaz a főszentély magasabbnak volt tervezve, mint mellékszentélyek. A mostani kutatás elvetette ezt a lehetőséget. Ennek bizonyítékát többnyire a most, az állványokról alaposan megvizsgált koronázópárkányok, illetve faragványok jelentik.
Ezek az 1300-as évek második felében készült faragványok a kor erdélyi művészetéhez képest meglepően részletesek, aprólékosak, a korabeli öltözet is kiválóan tanulmányozható rajtuk.
Bár első látásra csak egy fal, a szakmai magyarázat után a laikus is látja, hogy egykor hol lehetett egy kisméretű orgona
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szintén a szentélyben maradva megtudtuk, hogy miután a vakolatokat feltárták – hiszen ez a kutatómunka egyik első fázisa –, a szentélyzáradékban találtak egy középkori, 14. századi szentségtartó fülkét is, amelyet valamikor téglával falaztak be.
A szentély falképeit a további munkálatok alatt óvják, védik, így le vannak takarva, de a felújítási munkálatok után mindenki számára megcsodálhatóak lesznek. Ennek kapcsán a szakember azt is megemlítette, hogy az aktuális műemlékvédelmi elvek alapján a feltárt részletekből igyekeznek minél többet megmutatni a nagyközönségnek, illetve hogy a benti falakat például úgynevezett kanálhátas módszerrel vakolják vissza, mivel ezzel lehet elérni azt az eredményt, látványt, amit a középkorban is látott a templomba belépő hívő.
Az északi torony lépcsőjét is kicserélik
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A művészettörténész azt is elárulta, hogy egy ilyen jellegű munkálat rengeteg kérdésre ad választ, félreértéseket vagy dilemmákat segít tisztázni, de nem adja meg mindenhez a kulcsot.
Szathmári Edina azt is elmondta, hogy bár a tervek szerint a templom helyreállítása – amelyet az M&M Design tervei alapján a KÉSZ csoport romániai leányvállalata végez – az év végéig tart, a művészettörténész munkája itt nem ér véget, hiszen sok töredéket, maradványt még alaposan tanulmányozniuk kell a kutatóknak.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!