Kiállítótérként hasznosítanák felújítása után a gyulafehérvári fejedelmi palotát, amelyben az Erdélyi Fejedelemség történetét bemutató múzeum is helyet kapna. A szebb napokat megélt fejedelmi székhely restaurálására ötmillió eurós projekt keretében kerül sor.
2017. május 17., 13:072017. május 17., 13:07
Interaktív kiállítótérként működnének az ingatlan felújítását követően a gyulafehérvári vár fejedelmi palotájának egyes helyiségei, de a műemlék épületben az Erdélyi Fejedelemségnek emléket állító múzeum is helyet kapna. Az erdélyi elöljárók székhelyeként, majd a Habsburg-hódoltság után katonai laktanyaként szolgáló, leromlott állagú épületszárny felújítására a Regionális Operatív Program keretében nyert közel ötmillió eurós uniós támogatást a gyulafehérvári önkormányzat, amely ötletbörzét írt ki a restaurálandó ingatlan hasznosítására.
Ennek nyertese, a gyulafehérvári születésű Ligia Vlasa projektjében
amelyben nagy hangsúlyt fektetett közösségi terek és zöldövezetek kialakítására, valamint a modern digitális technológiák használatára is, hangzott el a napokban tartott projektismertető sajtótájékoztatón. Az Agerpres hírügynökség szerint a fiatal építész elmondta, hogy pályázatában célként szerepelt a tereknek a látogatók részvételére alapozó kihasználása, de arra is figyelt, hogy ezek a szabadidő eltöltésére és a virtuális világgal való kapcsolattartásra is lehetőséget kínáljanak.
Ahhoz azonban, hogy a terv megvalósulhasson, előbb fel kell újítani a több mint három évszázadon keresztül katonai laktanyaként szolgáló, mára nagyon leromlott állapotba került ingatlant, amelyet 2009-ben kapott meg a helyi önkormányzat. Mircea Hava polgármester elmondta, az uniós támogatásnak köszönhetően
Az elöljáró korábban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat tavalyig 70 millió eurót fordított a gyulafehérvári vár rehabilitációjára. Most elmondta, hogy a hét épületszárny és két belső udvar korszerűsítéséhez mintegy 33 millió euróra lenne szükség.
Elsőként az E épületszárnyként számon tartott fejedelmi palota újulna meg, amelyben a tervek szerint az Erdélyi Fejedelemség múzeumát is berendeznék.
Az épületben lapidarium is helyet kapna, kézművesműhelyek működnének, valamint kulturális központot és konferenciatermet is kialakítanának.
„Örülünk, ha felújítják” – értékelte a Krónikának az önkormányzat terveit Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke. Bár az ingatlan az Erdélyi Fejedelemség előtt a püspökségé volt, ma már semmi közük az érseki palota közvetlen szomszédságában lévő épülethez, így
Ugyanakkor értékelik, hogy végre felújítják a nagyon leromlott állapotban lévő ingatlant, mondta az érseki helynök.
A gyulafehérvári várban, a székesegyház közelében található fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 évig innen kormányozták az országot.
A fejedelmi palotának európai szintű berendezése volt, az udvaron szökőkutak álltak,
1658–1660 között a török–tatár hordák kirabolták és felégették, 1690 után az osztrákok kaszárnyává alakították át. A püspökség újraszervezésekor, 1716-ban kapta vissza a jelenleg is használt épületet, az érseki palotát, míg az egykori püspöki és fejedelmi székhely másik épületszárnyát még három évszázadig a katonaság használta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!