A zöldségpiacokon egyre inkább a helyi termelésű felhozatalt keresik
Fotó: Gábos Albin
Tizennyolc hektáros területen gazdálkodik a Kolozs megyei Detrehemtelepen Lengyel György, aki háromhektárnyi szántóföldi zöldségtermesztésével a falu leismertebb gazdájának számít. A környékbeli piacokon értékesített friss árujára mindig van kereslet. Noha gyerekei városon laknak, a termelő bízik abban, hogy gazdálkodásának lesz jövője.
2019. szeptember 15., 10:472019. szeptember 15., 10:47
2019. szeptember 15., 10:522019. szeptember 15., 10:52
A fóliasátrakban és üvegházakban érlelt paradicsomok korában ritka látvány Lengyel György gazdálkodó fél hektáros szabadföldi paradicsomföldje, ahol még a régi módszerrel termesztett, karós paradicsom terem zamatos, érett gyümölcsöt.
A Mezőség és Aranyosszék határán fekvő tanyaszerű települést – amelyet a 20. század elején a budapesti Földművelésügyi Minisztérium hozott létre itt letelepedni akaró erdélyi és belső-magyarországi gazdák számára – ma már zömmel kalászos növényeket és cukorrépát termő szántóterületek veszik körül, zöldségtermesztéssel Lengyel György családján kívül alig foglalkozik más.
A zöldség ázsiója ma már az Aranyosgyéres és Torda környéki aranyosszéki falvakban sem jobb, pedig hagyományosan ez volt a zöldségtermesztés hazája. A murok, petrezselyem, hagyma, paradicsom, paprika, uborka vagy a bab termesztése túlságosan munkaigényes ahhoz, hogy manapság a gazdacsaládok nagyobb területen felvállalják.
Lengyel György az elmúlt években azért volt szerencsés helyzetben, mert a fia besegített a családi gazdaságba. A Kolozsváron mezőgépészetet tanuló fiatalember azonban alighogy megkapta diplomáját, szülei meglepetésére elszegődött csendőrnek, mert – mint mondja – azt sokkal biztonságosabb állásnak tartja, mint a piac és az időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatott gazdálkodást.
Az apa széttárt kezekkel vette tudomásul fia döntését. Keserűen tapasztalja, hogy ma már a földművesség egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára: még azok is hamar otthagyják, akik a mezőgazdaságban jól felhasználható szakmát tanulnak.
– magyarázza a gazda, akinek lánya is Kolozsváron lakik.
A terményeit otthon, az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítő Lengyel György szerint a fiatalok inkább az értékesítés nehézségeitől félnek, a sokszor kiszámíthatatlan piacok miatt ódzkodnak a mezőgazdaságtól. Igaz, idén jó évük van a zöldségtermesztőknek, hiszen a paradicsom, a paszuly, a gyökérzöldség vagy a krumpli ára is egész évben sokkal magasabb volt, mint az előző esztendőkben. De kérdés, hogy mi lesz jövőre.
– magyarázza a detrehemtelepi gazda, aki fia leleményességének köszönhetően más piaci lehetőségeket is ki tud használni. Nemrég a Facebook közösségi oldalon hirdették meg, hogy nagyobb mennyiségben eladó házi paradicsom, az érdeklődőknek pedig megüzenték, hogy melyik nap árulnak a Cora üzletház parkolójában. Rövid idő alatt ötszáz kilogramm talált vevőre, akik kivétel nélkül vallják, hogy az íze nem is hasonlítható össze a nagyáruházi kényszerérlelt paradicsommal.
Valójában mégsem ilyen egyszerű a Lengyel család boldogulása, hiszen a többhektárnyi zöldség hatalmas mennyiségű árut jelent egy termelő számára, a családi gazdaságban pedig az 56 éves Lengyel Györgyön és feleségén kívül alig van más munkáskéz, az áruszállítás és értékesítés szinte leköti egy ember idejét. Lengyelék mégis elégedettek, hiszen a rendszerváltás után visszaszerzett földjeiken három évtizede gazdálkodnak.
Lengyel György szerint kisgazdaszinten a mezőgazdaságból meggazdagodni nem lehet, de tisztességesen megélni igen, hiszen a vásárlóközönség egyre inkább keresi a helyben megtermelt friss zöldséget és gyümölcsöt. „Mi nem is keressük a nagyáruházi értékesítést, mert ahhoz túl kicsik vagyunk. Amennyit termelünk, azt mindig el tudjuk adni háztól is, sokan ismernek a környéken, de piacokon is kialakult már a saját vevőkörünk” – magyarázza a detrehemtelepi gazda.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!