A borosjenői vár a Fehér-Körös-parti város emblematikus épülete
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenői és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata. Borosjenőn a rájuk eső összegből folytatják a középkori vár 2022-ben kezdődött restaurálási munkálatait, amelyek során eddig ritka és értékes kőfaragványokat tártak fel a kutatók.
2025. június 20., 17:282025. június 20., 17:28
2025. június 20., 23:552025. június 20., 23:55
A Borosjenő és Tarhos által közösen benyújtott sikeres pályázatról Kónya István, a Békés Vármegyei Önkormányzat térségi tanácsnoka tájékoztatta az MTI-t. mint mondta: az úgynevezett Interreg-program támogatásából a két település 2,5 millió euróból valósíthat meg közös fejlesztést. Borosjenő városa a településén található erődítmény felújítását végzi el, míg az alig 700 lelkes Tarhos község a korábbi erdészház komplex felújítását, környezetének rendezését és útépítést valósít meg, amely turisztikai célokat szolgál a jövőben.
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő Borosjenő várának felújításáról több ízben is írtunk már. Az egykori járási székhely legfőbb jelképét 2022 nyarán kezdték el felújítani, és az eredeti tervek szerint 2023-ban le kellett volna zárni a munkálatokat, de a teendők mindössze 85 százalékával készültek el. Călin Abrudan polgármester szerint a projektet egyrészt a bürokrácia – a különböző engedélyek kiváltása – késleltette, másrészt a munkálatok során tett felfedezések: leletmentesítést kellett végezni, az előkerült régészeti kincsek pedig restaurálást igényeltek.
Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának.
Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve díszkivilágítás beüzemelését is.
A 2022-es munkakezdést megelőzően, előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában végzett kutatásokat a Teleki László Alapítvány Borosjenőn, ahol megtalálták a településhez közel álló egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült, 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – közölte akkor az MTI-vel az alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor.
Ritka kőfaragványok kerültek elő
Fotó: Telekialapitvany.hu
Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek:
Előkerült továbbá több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egyik nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete. A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek.
Dénesmonostora az egykori Zaránd vármegyében, a Fehér-Körös és a híres bortermő Makra-hegy közötti területen állt egykor, aképpen, hogy a monostor az Egri egyházmegyéhez, de a vele szemben, a Fehér-Körös jobb partjára eső falu már a Váradi egyházmegyéhez tartozott. A Becsegergely nemzetség alapította Szent Dénes tiszteletére szentelt Dénesmonostora és a mellette levő Szentlélek templom a fennmaradt adatokból következtetve valahol Borosjenő határában, a balukányi malom környékén állhatott. E nemzetségi monostorról és a nemzetség tagjairól 1199-ből maradt fenn az első adat, ekkor említik a monostor prépostját és szerzeteseit is. 1318-ban ugyancsak említették a nemzetség Szent Dénes tiszteletére szentelt monostorát. A monostor valószínű, hogy a tizenöt éves háború során pusztulhatott el a Wikipédia szerint.
Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Borosjenőn egy erődítmény megléte már Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A mai vár elődjét először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partján álló létesítményt.
A restaurálással egy időben régészeti munkálatokat is végeztek
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált.
1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter historizáló stílusban újjáépíttette a várromot, s akkor nyerte el mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött. Borosjenő város önkormányzata a 2000-es évek elején vette át az épületet.
Borosjenő – melynek neve a magyar Jenő törzsnévből ered, akinek szállásterülete lehetett, előtagja pedig a környékbeli gazdag bortermő vidékre utal – a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. Már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is többségében románok lakta település volt, a legutóbbi, 2021-es adatokat tükröző népszámlálásból a 8800 lakosból 229-en vallották magukat magyarnak.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!