HIRDETÉS
Mivel a kanyarós esetek száma Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint 2017-ben négyszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2016-ban –, továbbá mivel sürgősen szükség lenne új, más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére, az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet ezzel kapcsolatban – fogalmazta meg észrevételeit az EASAC, melynek a Magyar Tudományos Akadémia és a FEAM is tagja.
Javaslataik érintik az átoltottság mértékét, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és új védőoltások kifejlesztését.
Megállapítják: az EU-ban mostanában kitört kanyarójárványok azt jelzik, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak az Európai Unión belül.
Kiemelik: a kanyaró egy súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás. Azt is megállapítják, hogy az alacsony mértékű átoltottság a gyermekek és felnőttek más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti, mint például gyermekbénulás, torokgyík, rubeola, szamárköhögés, B típusú Haemophilus influenzae, pneumococcus- és meningococcus-fertőzések.
Hangsúlyozzák, hogy a kiváló védőoltások elérhetőségének ellenére a gyermekek átoltottságának mértéke az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik. Ennek okai nem pontosan tisztázottak. Mint megállapítják,
összetett és eltérő tényezők állnak a háttérben, amelyek tagállamról tagállamra változnak és amelyeket minden tagállamban azonosítani kell az átoltottság mértékének javításához.
Az ütemterv szerint annak hátterében, hogy a kisgyermekek átoltottságának mértéke Európa- és világszerte csökken, az áll, hogy egyre többen döntenek úgy: nem oltatják be sem magukat, sem a gyermekeiket. Az ütemtervben továbbá szorgalmazzák a már létező védőoltások tökéletesítését, továbbá új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztését.
A tízpontos javaslat szerint fel kell deríteni, mik a csökkenő mértékű átoltottság okai az EU-ban, hogy testre szabott megoldásokat lehessen kínálni az egyes tagállamoknak. Létre kell hozni egy európai oltási könyvet és nyilvántartást. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak, meg kell határozni egy fontossági sorrendet.
Fontos befektetni a kutatásba és a fejlesztésbe, hogy a jövőbeli vakcinák is biztonságosak és hatékonyak legyenek.
Az oltásellenesség problémájának kezelése érdekében fel kell ismerni, hogy az oltáselutasítók, az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok megszólítása eltérő megközelítésmódot igényel. Társadalomtudósok segítségével olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében. Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást.
Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket:
a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle. Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az oltási ütemterveket azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyekből hiány mutatkozik. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyek tökéletesítésre szorulnak. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyekre a legnagyobb szükség van.
A közlés szerint az Európai Bizottság célja, hogy a Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen című ütemterv alapján 2018 közepéig előálljon egy javaslattal, amelyet az Európai Tanács ajánlásként fogadna el.
