Nálunk a többféle nemzetiség nem gondokat, hanem gazdasági fejlődést hozott. Ezt a fajta sokszínűséget keresi ma Európa, amelyre Temesvárnak jó válasza van azzal, hogy kontinensünk kulturális fővárosává választották.

– A temesvári Magyar Ház tavaly nyári avatóján érdekes beszédet tartott Temesvár történelmi örökségéről, amelyben az évszázadok során megkerülhetetlen szerepe volt a magyarságnak. Mindezt a legtöbb erdélyi román polgármester is elmondhatná, mégsem teszik. Hogyan látja a román–magyar együttélést?

– Bánsági tapasztalataim a nemzetiségek és a többségi románság együttéléséről különböznek Románia más vidékeitől. Temesváron más a megítélése a román–magyar viszonynak is, mint más vidékeken.

Sok román együtt nőtt fel a magyarokkal, németekkel, szerbekkel. Több idősebb korosztályú temesvári román embert ismerek, akik beszélnek magyarul, mert gyerekkorukban a szomszéd gyerekektől elsajátították a nyelvet. Nálunk egy lezser együttélést tapasztalok a románok és magyarok között. A temesvári magyar közösség jól látható a város lakói között. Van egy líceumuk és a helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozott színházuk. A magyar színház közönsége között sok a román, mert értékelik a munkáját. Jó a magyar kulturális és felekezeti élet is. Dicséretesnek tartom, hogy a magyar közösség nem zárkózott be, hanem szerves részévé vált Temesvár nagyobb közösségének. Fontos, hogy közösen vegyünk részt olyan rendezvényeken, ahol Temesvár közös értékeit ünnepeljük. Minden nemzeti kisebbségnek ápolnia és őriznie kell kulturális értékeit, ugyanakkor a közös temesvári, bánsági identitásra is szükségünk van. Ez a multikulturalizmus lényege: a temesvári magyarok bánságiak is, amely összeköti őket a vidék román és szerb lakóival egyaránt.

– A multikulturálisnak tartott művészetek miként jelennek meg az Európa kulturális fővárosa státus betöltése során esedékes idei rendezvényfolyamban?

– A magyar közösség felhozataláról szólva kiemelném a temesvári magyar színház TESZT fesztiválját, amely a multikulturális értékek propagálása. Részt vesz benne a temesvári német színházi társulat is. Sok idei rendezvény, kulturális projekt épül a multikulturalizmus alapötletére. Színes tánckavalkád keretében szeretnénk bemutatni a Bánságban élő népek hagyományait. Mint említettem, az idei műsorfüzet nincs lezárva, így várjuk a további ötleteket.

több lesz az itt tanuló egyetemista, illetve nő a szakképzett munkaerő. Temesvár minden szempontból vonzóbb várossá válik. Az európai kulturális cím odaítélésével jelentős beruházások történtek a város kulturális infrastruktúrájába. Felújítjuk a műemlék épületként nyilvántartott józsefvárosi víztornyot, berendezzük képzőművészeti kiállításokra a Mária Terézia-bástyát és több filmszínházunk lesz: a régi mozik leromlott épületeit kulturális központokká alakítjuk. Ezekre a beruházásokra enélkül valószínűleg nem került volna sor. Fontos hozadéka az előttünk álló kulturális esztendőnek, hogy a temesváriak körében előtérbe kerül a kezdeményezőkészség: meggyőződésem, hogy valamilyen formában mindenki hozzájárul ennek a közös projektnek a sikeréhez. Kulturálisan, gazdaságilag és szociális szempontból egyaránt nagy nyereség lesz Temesvár számára az Európa kulturális fővárosa cím.

– Mi mondható el dióhéjban a mintegy ezer rendezvényre tervezett idei kulturális programkínálatról?

– Két síkon futnak a kulturális rendezvények. Egyrészt adottak az alapprogramok, amellyel 2015-ben pályázott Temesvár: a csomag a város kulturális bemutatkozása. A program másik részét az élet hozza: azt akarjuk, hogy minden élő legyen, ezért a programfüzet nincs lezárva. Továbbra is várjuk a jó ötleteket és javaslatokat, amelyek beleillenek a projektbe. Abból kell kiindulni, hogy Temesvár nem Románia, hanem Európa kulturális fővárosa, ennélfogva az európai diverzitást is meg kell jelenítenünk.

A város zenei, színházi és egyéb kulturális tömegrendezvényeknek ad otthont, de fontos szerepe lesz a különböző lakónegyedekben megvalósítandó projekteknek is, amelyek a helyi közösségeket fogják össze.

korábban írtuk

Multikulturális várossá alakítaná Temesvárt: Dominic Fritz polgármesterjelölt a helyi magyarságról és a közös történelemről

Dominic Fritz személyében egy Németországból Erdélybe telepedett német jelölt indul Temesvár polgármesteri székéért a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) színeiben. Temesvárról, a multikulturalizmusról és a magyar közösség elvárásairól kérdeztük.

– Mennyire készültek fel az idei turistaáradatra?

– Temesvárt nem kimondottan turisztikai városként ismerték meg az elmúlt évtizedekben, ezért az idei esztendő ilyen szempontból is kihívást jelent számunkra. A város vendéglátó-ipari egységei mintegy ötezer ággyal várják a vendégeket, de ez a szám további ötezerrel nő, ha figyelembe vesszük a megyeszékhely környéki településeket, a bánsági térséget. Számos turistaprogramon dolgozunk, kiváló idegenvezetőink vannak. Felkészülve fogadjuk a Temesvárra látogató vendégeket.

– Nehéz infrastrukturális örökséget vett át elődjeitől. Temesvárt járva az emberben megfogalmazódik, sok a tennivaló azért, hogy a város valóban vendégcsalogató településsé váljon. Első polgármesteri mandátumának felénél mit sikerült a több évtizedes lemaradásokból behoznia?

– Több stratégiai fontosságú városfejlesztési projektet indítottunk el 2020 óta. Ezek egy része nem látható azonnal, de hosszabb távon mindenki számára egyértelművé válik, hogy fejlődik a város. Több európai uniós pályázatnak és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elnyert támogatásoknak köszönhetően

Lépésről lépésre alakítjuk át Temesvárt, aminek egyik fontos fokmérője, hogy új befektetők érkeznek a városba, míg a régiek új fejlesztésekben gondolkodnak. Optimista vagyok Temesvár jövőjével kapcsolatban.

– Az utóbbi ötven esztendőben Temesvárról is kitelepedett a sváb lakosság Németországba. Lát-e esélyt arra, hogy a város gazdasági megerősödésével ezeknek a családoknak egy része visszatérjen szülőföldjére?

– Ha nem is tömeges visszatérésre, de arra van reális esély, hogy az egykori svábok egy része itt találja meg a boldogulását. Jó jelnek tartom, hogy a Németországban bejegyzett Bánsági Svábok Egyesülete nemrég irodát nyitott Temesváron. Tagjaik több szállal is kötődni akarnak a Bánsághoz és Temesvárhoz. Ismerek visszatelepedett svábokat: ha nem is a szülők, de a gyerekeik már érdeklődnek Temesvár iránt.

– Ön németországi németként érkezett Temesvárra, mielőtt két évvel ezelőtt polgármesterré választották. Sikerességében bizonyára az is szerepet játszott, hogy sokan abban reménykedtek, Temesváron is sikerül meghonosítani egy németországi polgármesteri, önkormányzati modellt. Lát erre esélyt?

– Szerintem nem lehet egy másik ország polgármesteri hivatalának modelljét átvenni, mert Románia sajátos történelemmel és kultúrával rendelkezik. Inkább arra törekszem, hogy saját történelmi gyökereinket keressük meg Temesváron, és a helyi értékeket kamatoztassuk. Temesvár igen gazdag múltú város, van hová visszanyúlni.

Budapest előtt itt vezették be elsőként az utcai világítást. A korabeli nagyvárosok attól tartottak, hogy tűzvész üthet ki az újítástól, miközben Temesvár európai éllovasként a többiek előtt járt. Valamikor Európa-szerte elismert, gyors ütemben fejlődő városként tartották számon. Ezekhez a gyökerekhez kell visszatérnünk és ebből az örökségből építkeznünk.