2009. szeptember 10., 08:542009. szeptember 10., 08:54
Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ. Az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitása megőrzésének elősegítése érdekében alapított sepsiszentgyörgyi intézmény képviselői kedden este mutatták be erről szóló tanulmányukat, amikor egyúttal megemlékeztek arról is, hogy a várost éppen 65 évvel ezelőtt foglalták el a román csapatok. A Ioan Lăcătuşu, a központ igazgatója (képünkön) által ismertetett dokumentum nem többet és nem kevesebbet szorgalmaz, mint azt, hogy a romániai régiók újrafelosztása során a többség és a kisebbség jelenlegi arányainak megváltoztatásával kell kialakítani az új régiókat.
Az éveken keresztül az országos levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lăcătuşu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba –, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.
„Ha a román állam, az európai gyakorlatnak megfelelően, nem ezeknek az elveknek az alapján valósítja meg gazdasági-társadalmi régiófejlesztési stratégiáját, elkerülhetetlenné válik az etnikai alapú területi autonómia megvalósulása, ezzel együtt pedig az érintett megyékben élő románok elszigetelése, diszkriminálása” – idézték a román hírügynökségek tegnap a tanulmányi központ igazgatóját. Ioan Lăcătuşu többek között demográfiai adatokkal érvel a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat –, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak.
Ezen túlmenően Lăcătuşu azt javasolja a román tudományos élet, a civil szervezetek és a politikai pártok képviselőinek, hogy aktualizálják és hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. A sepsiszentgyörgyi központ igazgatója szerint nem véletlen, hogy a két világháború között a román hatalom „elszékelyesített területnek” nevezte a Székelyföldet, szerinte ugyanis a régió magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. A Hargita és Kovászna megyei románok civil fórumának alelnöki tisztségét is betöltő Lăcătuşu egyébként a tanulmányt felterjeszti Románia parlamentjéhez, kormányához, az államfőhöz és az ország európai parlamenti képviselőihez is.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli: nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha nem éppen abban a Romániában élnénk, ahol folyamatosan tetten érhetőek a Lăcătuşu-féle eszmék. „Már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró, aki szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.
„Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lăcătuşunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lăcătuşu a Ceauşescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.
Ezzel egy időben lapunk megtudta: a bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében.
Mint ismeretes, a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetői a székelyudvarhelyi rendezvény szervezői és részvevői ellen követeltek ügyészségi vizsgálatot, mivel szerintük az ország területi integritására törnek. Simona Frolu ügyész, a főügyészség szóvivője a Krónikának elmondta: a nyomozó hatóságnál senki sem tett írásos feljelentést az ügyben, az ügyészség pedig hivatalból nem indít eljárást. Markó Béla RMDSZ-elnök különben úgy vélekedett: mivel a székelyudvarhelyi megmozdulás a civil szervezetként működő Székely Nemzeti Tanács gyűlése volt, politikai felelősség nélkül, érthetetlen az arra irányuló támadás, hiszen a civil szerveződéseknek megvan a szabadságuk véleményük kifejtésére.
Tőkés László szerint egyébként a székelyföldi önkormányzati tisztségviselők hétvégi találkozói ellen intézett szélsőséges támadások azt mutatják, hogy Romániában a román többség és a számbeli kisebbséget alkotó magyar közösség viszonya messze van a normálistól. „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak „nemzetféltő” kijelentésekre, megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen” – szögezi le tegnapi állásfoglalásában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Tőkés szerint mindkét rendezvény tiszteletben tartotta a jogállamiság alapelveit, s éppen ezért a velük szembeni hatósági büntető fellépés szorgalmazása tulajdonképpen egyet jelent a román demokrácia és jogállamiság elleni durva támadással. Az EP-képviselő felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védje meg a támadásoktól és a retorzióktól a Székelyföld területi autonómiájáért békés, demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket.
Gazdag programkínálattal, Ránk számíthatsz! mottóval kedden kezdődik Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat.
A Magyar Unitárius Egyház immár hagyományos Konfirmandus Mozgótáborában idén 123 frissen konfirmált fiatal vett részt, Erdély és Magyarország minden egyházköréből.
Tizenhetedik éve szervezik meg minden nyáron a közös román–magyar járőrszolgálatot. Idén is közös járőrcsapatok teljesítenek szolgálatot a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió turisztikai övezeteiben.
Az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26,35 kilométeres szakaszának építése jól halad, és remény van arra, hogy sikerül betartani a szerződésben foglalt határidőt – közölte a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Folytatódnak az A1-es autópálya javítási munkálatai a dél-erdélyi szakaszon, a Temesvár–Déva menetirányban, egész pontosan Nagytopoly és Bálinc között. A rendőrség és a közútkezelő alternatív útvonalakat javasol az autósoknak.
A tordai önkormányzat úgy döntött, hogy a nehéz gazdasági körülmények és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás szükségessége miatt lemondja az idei városnapokat.
Három személygépkocsi és egy nyerges vontató ütközött össze hétfő reggel az A1-es autópálya 351-es kilométerénél, hat személy, köztük egy 8 és egy 14 éves gyermek, megsérült.
Egy 18 éves fiatalember meghalt. két másik 19 és 20 éves fiatal pedig megsérült, miután az autó, amelyben utaztak, felborult hétfőn reggel a Beszterce-Naszód megyei Les községben. A 19 éves sofőr leheletében 0,44 mg/l tiszta alkoholt mutattak ki.
A rendőrség szerint az argentin motoros okozta a Transzalpina magashegyi úton vasárnap délután történt, két ember életét követelő balesetet, amelyben két motorkerékpár ütközött össze.
Augusztus elsejétől várható a megszorító intézkedések nemcsak a vállalkozókat és a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat és a családokat is érintik. A legfontosabb módosításokról és azok következményeiről Csomor Rozália könyvelő beszélt a Krónikának.