László Béla, a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: kilenc nagyvad ártalmatlanítására állítottak össze iratcsomót, ebből a szaktárca külön erre a célra létrehozott biodiverzitási bizottsága hármat hagyott jóvá, és már mindhárom egyedet kilőtték. A szakértő szerint viszont legalább 25-30 medvét kellene kilőni, hiszen „a kukoricaföldek tele vannak nagyvaddal, mindjárt több a medve, mint a vaddisznó”.

A Dél-Hargita Vadászegyesület területén szintén három medve kilövésére kaptak jóváhagyást, amelynek révén Barót, Olasztelek és Réty körzetében lőttek ki vadakat. Különösen az utóbbi volt veszélyes, mert bejárt a bikfalvi iskola udvarára, féltették a gyerekeket.

Télen sem valószínű, hogy csökken a támadások száma

A Bodok Vadászegyesület 25 iratcsomót állított össze, minden szükséges dokumentumot csatoltak, jegyzőkönyvet is írtak az okozott károkról, tehát formai hiányosság aligha merülhetett fel, mégsem kaptak egyetlen jóváhagyást sem.

– mondta el lapunknak Fodor István, Bodok polgármestere, a helyi vadászegyesület elnöke. Fodor az egész rendszert elhibázottnak tartja, szerinte a kilövési engedélyt azonnal, a támadás napján ki kellene adni, mint ahogyan Fogarason is történt, ahol egy nagyvad hétfő reggel sebesített meg két embert, keddre pedig el is készült a jóváhagyás.

korábban írtuk

Gavrilescu: kilövik a Fogarason emberekre támadó medvét

Kilövik azt a medvét, amely hétfő reggel megtámadott Fogarason egy 39 éves férfit és egy 14 éves lányt – jelentette be kedden Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter.

Az elöljáró hangsúlyozta: értelmetlen hetekig halasztani az engedély kibocsátását, hiszen egyre nehezebbé válik a kárt okozó vad beazonosítása, az időhúzás miatt pedig újabb támadások történnek. Fodor Graţiela Gavrilescu azon felvetését is kivitelezhetetlennek tartja, miszerint csak az emberre veszélyes medvéket lőjék ki, a „csak” a gazdaságokban kárt tevő példányokat pedig költöztessék el. Bodok polgármestere rámutatott:

„Az a medve, amelyik bejár a faluba, a könnyű élelemszerzéshez szokott, már soha nem fog visszamenni az erdőbe és megküzdeni a táplálékért. Ha elköltöztetik, majd ott jár be a településre” – magyarázta Fodor István. Ugyancsak rossz megoldásnak tartja, hogy a trófeát nem lehet értékesíteni, hiszen ez nemcsak a vadásztársaságnak, hanem az államnak is hasznot hajtana. „Így a medvebőrt betesszük a pincébe, ott megmolyosodik, majd kidobjuk. Holott lehetne értékesíteni és a pénzt visszafordítani vadgazdálkodásra” – mutatott rá.

Abban minden megszólaló egyetértett, hogy a minisztérium döntései nem tanúskodnak hozzáértésről – halogatással, ellentmondó nyilatkozatokkal és intézkedésekkel nem lehet megoldani a kérdést, a medvék és az emberek közötti együttélés pedig mindenki szerint egyre nehezebb.

– reagált a kedvezőtlen fejleményekre közleményében Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság vezetője eközben arról számolt be: ők 30 medve kilövésére kértek engedélyt, de eddig nem kaptak pozitív visszajelzést. Az igazgató nem is reménykedik ebben tekintve azt, hogy első körben az egész országban csak 22 nagyvad ártalmatlanítását tette lehetővé a minisztérium.

„Legalább egy kilövési engedélyre mindenképpen szükségünk lenne, hogy vészhelyzetben intézkedni tudjunk, és ne kelljen attól tartanunk, hogy törvénytelenséget követünk el” – magyarázta Mărmureanu-Bíró Leonárd. Rámutatott: engedély hiányában sem befogni, sem kilőni nem tudják a nagyvadat, hiszen egyetlen vadász sem fogja kockáztatni az ezért járó 40 ezer eurós pénzbírságot.

– vélekedett. A szakemberek ugyan tisztában vannak, hogy sokkal nagyobb visszhangot kelt, ha a medve egy 14 éves lányra támad, mint ahogyan az Fogarason történt, de Hargita megyében idén már 14 esetről tudnak, amikor a nagyvad emberéletet veszélyeztetett, de csak a két csíkdánfalvi juhászt megsebesítő egyedre adott kilövési engedélyt a szaktárca.

Mărmureanu-Bíró szerint egyébként a megyei környezetvédelmi ügynökség és a megyei környezetvédelmi őrség az összes kérésüket – elégtelen mennyiségű bizonyítékra hivatkozva – kedvezőtlen szakvéleményezéssel továbbította a minisztériumba.

Benedek László József, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője cáfolta, hogy az udvarhelyszéki vadásztársaság összes kérésére kedvezőtlen szakvéleményezést adtak. Azt elismerte, hogy a kérések egy része valóban erre a sorsra jutott, mivel azokat nem indokolták megfelelően. „Minden egyes esetet külön szakvéleményeztünk, de ha nem teljesítették a feltételeket, nem írhattuk azt, hogy ismerik a medvét, nyomoztak utána, és megfigyelték” – magyarázta az igazgató.