Fotó: Sándor Csilla
Bünteti Hargita megyét a környezetvédelmi minisztérium azzal, hogy egyetlen medve kilövését sem engedélyezte – véli Borboly Csaba megyei tanácselnök. Kovászna megyében valamivel jobb a helyzet: ott hat nagyvadat lehet ártalmatlanítani, de ez is vajmi kevésnek tűnik.
2017. október 25., 22:282017. október 25., 22:28
2017. október 25., 22:382017. október 25., 22:38
Jóindulattal sem mondható hatékonynak a környezetvédelmi minisztériumnak a veszélyes nagyvadak megfékezésére irányuló intézkedése. Graţiela Gavrilescu tárcavezető a napokban sikerként könyvelte el, hogy országos szinten 22 medve kilövésére adtak engedélyt, de ez a probléma által leginkább sújtott székelyföldi megyékben távolról sem orvosolja a gondokat.
Az országban a legtöbb medvetámadásnak „otthont adó” Hargita megyében eddig egyetlen nagyvad ártalmatlanítását sem hagyták jóvá, Kovászna megyében pedig ugyan engedélyezték hat állat kilövését, de a többtucatnyira tehető veszélyes példányok számát figyelembe véve ez vajmi kevés.
László Béla, a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: kilenc nagyvad ártalmatlanítására állítottak össze iratcsomót, ebből a szaktárca külön erre a célra létrehozott biodiverzitási bizottsága hármat hagyott jóvá, és már mindhárom egyedet kilőtték. A szakértő szerint viszont legalább 25-30 medvét kellene kilőni, hiszen „a kukoricaföldek tele vannak nagyvaddal, mindjárt több a medve, mint a vaddisznó”.
A Dél-Hargita Vadászegyesület területén szintén három medve kilövésére kaptak jóváhagyást, amelynek révén Barót, Olasztelek és Réty körzetében lőttek ki vadakat. Különösen az utóbbi volt veszélyes, mert bejárt a bikfalvi iskola udvarára, féltették a gyerekeket.
A Bodok Vadászegyesület 25 iratcsomót állított össze, minden szükséges dokumentumot csatoltak, jegyzőkönyvet is írtak az okozott károkról, tehát formai hiányosság aligha merülhetett fel, mégsem kaptak egyetlen jóváhagyást sem.
– mondta el lapunknak Fodor István, Bodok polgármestere, a helyi vadászegyesület elnöke. Fodor az egész rendszert elhibázottnak tartja, szerinte a kilövési engedélyt azonnal, a támadás napján ki kellene adni, mint ahogyan Fogarason is történt, ahol egy nagyvad hétfő reggel sebesített meg két embert, keddre pedig el is készült a jóváhagyás.
Kilövik azt a medvét, amely hétfő reggel megtámadott Fogarason egy 39 éves férfit és egy 14 éves lányt – jelentette be kedden Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter.
Az elöljáró hangsúlyozta: értelmetlen hetekig halasztani az engedély kibocsátását, hiszen egyre nehezebbé válik a kárt okozó vad beazonosítása, az időhúzás miatt pedig újabb támadások történnek. Fodor Graţiela Gavrilescu azon felvetését is kivitelezhetetlennek tartja, miszerint csak az emberre veszélyes medvéket lőjék ki, a „csak” a gazdaságokban kárt tevő példányokat pedig költöztessék el. Bodok polgármestere rámutatott:
„Az a medve, amelyik bejár a faluba, a könnyű élelemszerzéshez szokott, már soha nem fog visszamenni az erdőbe és megküzdeni a táplálékért. Ha elköltöztetik, majd ott jár be a településre” – magyarázta Fodor István. Ugyancsak rossz megoldásnak tartja, hogy a trófeát nem lehet értékesíteni, hiszen ez nemcsak a vadásztársaságnak, hanem az államnak is hasznot hajtana. „Így a medvebőrt betesszük a pincébe, ott megmolyosodik, majd kidobjuk. Holott lehetne értékesíteni és a pénzt visszafordítani vadgazdálkodásra” – mutatott rá.
Abban minden megszólaló egyetértett, hogy a minisztérium döntései nem tanúskodnak hozzáértésről – halogatással, ellentmondó nyilatkozatokkal és intézkedésekkel nem lehet megoldani a kérdést, a medvék és az emberek közötti együttélés pedig mindenki szerint egyre nehezebb.
Fotó: Sándor Csilla
Hargita megyében ennél is rosszabb a helyzet, a szaktárca ugyanis még egyetlen engedélyt sem bocsátott ki, noha a vadászegyesületek összesen több mint 60 nagyvad ártalmatlanítását igényelték.
– reagált a kedvezőtlen fejleményekre közleményében Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság vezetője eközben arról számolt be: ők 30 medve kilövésére kértek engedélyt, de eddig nem kaptak pozitív visszajelzést. Az igazgató nem is reménykedik ebben tekintve azt, hogy első körben az egész országban csak 22 nagyvad ártalmatlanítását tette lehetővé a minisztérium.
„Legalább egy kilövési engedélyre mindenképpen szükségünk lenne, hogy vészhelyzetben intézkedni tudjunk, és ne kelljen attól tartanunk, hogy törvénytelenséget követünk el” – magyarázta Mărmureanu-Bíró Leonárd. Rámutatott: engedély hiányában sem befogni, sem kilőni nem tudják a nagyvadat, hiszen egyetlen vadász sem fogja kockáztatni az ezért járó 40 ezer eurós pénzbírságot.
– vélekedett. A szakemberek ugyan tisztában vannak, hogy sokkal nagyobb visszhangot kelt, ha a medve egy 14 éves lányra támad, mint ahogyan az Fogarason történt, de Hargita megyében idén már 14 esetről tudnak, amikor a nagyvad emberéletet veszélyeztetett, de csak a két csíkdánfalvi juhászt megsebesítő egyedre adott kilövési engedélyt a szaktárca.
Mărmureanu-Bíró szerint egyébként a megyei környezetvédelmi ügynökség és a megyei környezetvédelmi őrség az összes kérésüket – elégtelen mennyiségű bizonyítékra hivatkozva – kedvezőtlen szakvéleményezéssel továbbította a minisztériumba.
Benedek László József, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője cáfolta, hogy az udvarhelyszéki vadásztársaság összes kérésére kedvezőtlen szakvéleményezést adtak. Azt elismerte, hogy a kérések egy része valóban erre a sorsra jutott, mivel azokat nem indokolták megfelelően. „Minden egyes esetet külön szakvéleményeztünk, de ha nem teljesítették a feltételeket, nem írhattuk azt, hogy ismerik a medvét, nyomoztak utána, és megfigyelték” – magyarázta az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!