Érvénytelenítette a bíróság a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működési engedélyét

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Működési engedély nélkül maradt a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum, miután a legfelsőbb bíróság jogerőre emelt egy korábbi alapfokú ítéletet – számolt be Tamási Zsolt igazgató.

Krónika

2022. május 04., 15:432022. május 04., 15:43

2022. május 04., 20:582022. május 04., 20:58

A marosvásárhelyi iskola igazgatója szerdán Facebook-oldalán számolt be a hírről.  Emlékeztetett, hogy 2018. augusztus 9-én írták alá a tanügyminiszteri rendeletet a működési engedély kiadásáról, mely az igazgató szerint az iskola keresztleveleként is felfogható.

„Ezt a rendeletet rosszakaratú emberek intézményeik nevében megtámadták. 2019. november 29-én a marosvásárhelyi bíróság alapfokon eltörölte a keresztlevelünk. A fellebbezésünket a bukaresti Legfelső Táblabíróság 2022. április 6-án tárgyalta, ma közölte ki az eredményt: jogerőre emelte az alapfokú döntést. Így újra működési engedély nélkül maradt a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum” – vázolta a helyzetet az igazgató.

Tamási Zsolt szerint a bírsági indoklást még nem kapták meg, majd ennek ismeretében hoznak döntést, tesznek további lépéseket.

Idézet
„Egyeztettem egyházi vezetőinkkel, érsek atyával, érdek-képviseleteinkkel, többek között Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is. Megerősítettek, hogy amint az indoklás meglesz, s több részletet fogunk tudni, megkeressük és megtaláljuk Isten segítségével a lehetőséget a folytatásra.

Mert TUDOM, mert az eddigi viharok sokszor tapasztaltam, hogy ahova sokan pontot akartak tenni, Isten segítségével mi vesszőt tettünk és fogunk tenni, mert nem ért véget az iskola története, újrakezdünk. Isten segítsége legyen velünk!¨ – fogalmaz zárásként a hosszas kálváriát megjárt vásárhelyi iskola igazgatója.

Frissítés

A legfelsőbb bíróság a honlapján szerdán azt közölte, hogy elfogadta az Oktatási Minisztérium és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen, de a későbbiekben már csak azt részletezte, hogy kizárta a felperesek sorából a Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC) és a Népi Mozgalom Pártot (PMP), és elutasította ezek kereseteit, a korábbi ítélet más részeit pedig érvényben tartotta. Tamási Zsolt igazgató az MTI-nek elmondta: az ügyvédek úgy értelmezik, hogy a korábbi jogfosztó ítélet lényegi részei érvényben maradtak. 

Tamási Zsolt a Székelyhonnak nyilatkozva szerdán nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy gyakorlati szempontból mit is jelent a mostani bírósági döntés. „Hogyha rendszeres lenne, hogy hetente felszámolnak egy iskolát Romániában, akkor tudnám, hogy mit jelent. De ez egy annyira »extra« helyzet, hogy senki sem tudja egyelőre, hogy mit jelent” – magyarázta az igazgató.

Hozzátette, ők egyelőre végzik a dolgukat, a diákok iskolába járnak, a tanárok tanítanak, és várják, hogy hogyan tovább. „Meg kell találni a megoldást a folytatásra” – jelentette ki.

A Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019. november 29-én érvénytelenítette első fokon a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A bíróság ezt a döntést emelte most jogerőre. 

A bíróság akkor három olyan, 2018-ban hozott miniszteri rendeletet semmisített meg teljesen, amely az iskolára vonatkozik, egy negyediket pedig részben, amelyik az iskolára is vonatkozik.

A megsemmisített rendeletek között van az iskolát létrehozó miniszteri rendelet mellett az, amelyik 2018 júniusában – amikor a katolikus gimnázium jogilag megszűnt – a Bolyai Farkas Gimnázium gyámságára bízta, valamint az, amelyik ideiglenesen Tamási Zsoltot bízta meg az intézmény vezetésével. Tamási Zsolt kinevezésének az ideiglenessége később megszűnt, mivel versenyvizsgán is elnyerte az igazgatói tisztséget.

A tanintézetet és az oktatási minisztériumot a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP), a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és a főgimnázium szülői munkaközössége perelte be közösen 2019 áprilisában a tanintézet egy évvel korábbi létrehozása miatt, amit törvénytelennek véltek.

Frissítés

Kelemen: „ha beledöglünk, akkor is újraindítjuk az iskolát”
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a magyarországi közmédiának adott nyilatkozatában elkeserítőnek, felháborítónak, minősíthetetlennek tartotta, hogy két-három évente újra kell kezdeni a helyi közösség által igényelt iskola létrehozását. „Ez az iskola létezik és létezni fog. Mihelyt megjelenik a legfelsőbb bíróság indoklása, tudni fogjuk, hogy mit kifogásolnak. Kormányhatározattal vagy újabb miniszteri rendelettel továbbvisszük az iskolát. Ha beledöglünk, akkor is újraindítjuk. Olyan nincs, hogy ez az iskola ne létezzen. Teljesen mindegy, hogy kit zavar, kit bosszant. Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy Marosvásárhelyen egy magyar iskola ügyét folyamatosan újra kell kezdeni, mert folyamatosan elakasztják” – nyilatkozott a politikus.

A per elindítói azt kifogásolták, hogy a tárca négy olyan közigazgatási határozatot hozott, amelyek kimondottan a marosvásárhelyi iskola létrehozására vonatkoztak. Marius Pașcan volt marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP akkori ügyvezető elnöke korábban kijelentette: nem fogadhatják el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és „egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által”.

A politikus úgy vélte, hogy a gimnáziumot a kormánykoalíció pártjainak „aljas politikai cinkosságával”, Budapest megrendelésére és nyomására hozták létre.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan SomeȘan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett vélt törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság 2019 márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.

A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót.

Frissítés

Menczer Tamás Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán Facebook-oldalán reagált a történtekre: megdöbbentő a román legfelsőbb bíróság döntése, amellyel bezárásra ítélte a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceumot – írta. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „a 21. században iskolákat nem bezárni, hanem nyitni kellene. Megdöbbentett minket a román Legfelsőbb Bíróság döntése, mellyel bezárásra ítélték a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceumot.” Elvárjuk a román hatóságoktól, hogy minél előbb megnyugtató módon rendezzék az iskola jövőbeli működésének lehetőségét, hogy a gyerekek nyugodt körülmények között folytathassák tanulmányaikat szeptember után is – írta az államtitkár. Menczer Tamás közölte, a megoldás elősegítése érdekében folyamatosan kapcsolatban állnak a romániai kormánykoalícióban résztvevő RMDSZ-szel. Egyúttal azt remélik, az ügy gyors rendezésével elkerülhető, hogy az újra hosszú távon megterhelje a magyar-román kapcsolatokat, amelyek javításáért oly sokat dolgoztak az elmúlt években – olvasható a bejegyzésben.

Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában fogadott el törvényt a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium néven.

korábban írtuk

Érvénytelenítette a marosvásárhelyi bíróság a katolikus gimnáziumot újralétesítő miniszteri rendeletet
Érvénytelenítette a marosvásárhelyi bíróság a katolikus gimnáziumot újralétesítő miniszteri rendeletet

A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken első fokon érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 24., csütörtök

Aradi robbantásos merénylet: őrizetbe vették a meggyilkolt üzletember lányát

Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.

Aradi robbantásos merénylet: őrizetbe vették a meggyilkolt üzletember lányát
2024. október 24., csütörtök

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon

Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon
2024. október 23., szerda

Fáklyás felvonulás az '56-os hősök tiszteletére Kolozsváron (képriport)

Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.

Fáklyás felvonulás az '56-os hősök tiszteletére Kolozsváron (képriport)
2024. október 23., szerda

Lázár János Kolozsváron: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk

Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.

Lázár János Kolozsváron: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk
2024. október 23., szerda

A szabadság napja Kolozsváron képekben

A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.

A szabadság napja Kolozsváron képekben
A szabadság napja Kolozsváron képekben
2024. október 23., szerda

A szabadság napja Kolozsváron képekben

2024. október 23., szerda

Már másodszor kell javítani a Nagyváradot az autópályával összekötő, idén húsvétkor átadott gyorsforgalmi utat

Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.

Már másodszor kell javítani a Nagyváradot az autópályával összekötő, idén húsvétkor átadott gyorsforgalmi utat
2024. október 23., szerda

Lázár János az RMDSZ támogatásáról, a schengeni „büntetőhatárról”, a Magyarországon tervezett fegyveres akcióról is beszélt Kolozsváron

A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am

Lázár János az RMDSZ támogatásáról, a schengeni „büntetőhatárról”, a Magyarországon tervezett fegyveres akcióról is beszélt Kolozsváron
2024. október 23., szerda

Erdélyi vasútszakaszok korszerűsítésére hagyott jóvá pénzeket a kormány

A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.

Erdélyi vasútszakaszok korszerűsítésére hagyott jóvá pénzeket a kormány
2024. október 23., szerda

Eljárás indult a román köztévé tudósítója ellen, aki élőben sajnálkozott a magyar polgármester győzelmén

A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.

Eljárás indult a román köztévé tudósítója ellen, aki élőben sajnálkozott a magyar polgármester győzelmén
2024. október 23., szerda

Feszültség csak a temetőben nincs magyarok és románok között, úgyhogy inkább nevessünk

Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.

Feszültség csak a temetőben nincs magyarok és románok között, úgyhogy inkább nevessünk