Fotó: Agerpres
„Felelőtlen és nevetséges a kormány viszonyulása a tanügyhöz” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a kormány drasztikusan módosította az érettségi vizsga módszertanát és ütemtervét, az új program pedig már a most végzős diákokra is érvényes. A szakember úgy látja, nem elég csak szellősebbé tenni az érettségit.
„Az a diák, aki az elmúlt három évben más rendszerben tanult, összezavarodik a folyamatos módosítások miatt” – fogalmazott Lászlófy, aki szerint az új módszert csak a következő tanévtől lett volna szabad gyakorlatba ültetni. Ugyanakkor a pedagógus szerint az lenne a fontos, hogy az érettségin ne a diák lexikális tudását mérjék fel, hanem azt állapítsák meg, hogy a 12 éves oktatás mire tette képessé.
A pedagógus arra is kitért, hogy az oktatás mindenképp reformra szorul, de azt körültekintően, a szakma bevonásával és egységes koncepció alapján kell végrehajtani. „Az összekutyult tanügyi törvényt felelősségvállalással fogadta el a kormány, majd kis idő múlva a miniszterelnök az abban elfogadott időpontokat is megváltoztatta” – fogalmazott Lászlófy.
Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő |
A szociáldemokraták és demokrata-liberálisok alkotta kormánykoalíció már a legelején az oktatás gyökeres reformját tűzte ki egyik prioritásaként. A két politikai párt közötti nézeteltérések miatt azonban két tanügyi reformtervezet is elkészült, egyet a PSD-s Ecaterina Andronescu oktatási miniszter dolgozott ki, a másik pedig a Tăriceanu-kormány PDL-s szaktárcavezetőjének, Mircea Micleának a nevéhez fűződött.
Végül kompromisszumos megoldás született, a koalíciós kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott oktatási reform mindkét tervezetből tartalmazott előírásokat. A jogszabályba foglalt, az érettségire vonatkozó módosítások lényege abban áll, hogy az eddigiekkel ellentétben az érettségi vizsgákat nem egy tömbben, nyáron szerveznék meg, hanem már februárban elkezdődne a végzősök tudásának felmérése.
Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke |
A megszavazott törvény értelmében az érettségi vizsgák már januárban elkezdődtek volna, Emil Boc miniszterelnök azonban ideiglenes oktatási miniszterként a vizsgaidőpontok elhalasztásáról határozott. A legújabb kalendárium és a módszertan Boc közlése szerint legkésőbb október 30-án jelenik meg a tanügyminisztérium honlapján. Ennek értelmében a román nyelv és irodalomból február 15. és 17. között, míg anyanyelv és irodalomból február 17. és 19. között szóbeli vizsgáznak a tizenkettedikes diákok.
A számítástechnikai ismeretek felmérését április 19–29. között szervezik, míg május 31. és június 4. között egy nemzetközi használatú idegen nyelvből kell szóbeli vizsgázniuk a végzősöknek. Újításnak számít ugyanakkor, hogy ezekre a vizsgákra nem jegyet, hanem minősítést adnak a vizsgáztató tanárok. Boc szerint a diáknak meglesz az átmenője minősítéstől függetlenül, a lényeg a részvételen van. „Aki nem megy el ezekre a megmérettetésekre, nem vehet részt a június végi záróvizsgákon” – fogalmazott ideiglenes oktatási miniszterként a kormányfő. Az érettségi írásbeli vizsgáit június 28. és július 2. között rendezik.
Emil Boc egyébként arról is nyilatkozott, hogy megtartja elődje, Ecaterina Andronescu koncepcióját, miszerint a vizsgákon a képességek felmérésén lesz a hangsúly. Azonban azt is elismerte, hogy jobb lett volna fokozatosan áttérni a régi módszerről az újra. A kormányfő kijelentését osztják a diákok is. N. T. sepsiszentgyörgyi tizenkettedikes diák, ebben a tanévben kell érettségiznie.
A Krónika kérdésére elmondta, elbizonytalanítja, hogy újabb és újabb hírek jelennek meg a záróvizsga kapcsán, s már azt sem tudja, hogy konkrétan mire számíthat. Mint hangoztatta, a tanárok sem tudják pontosan, mi lesz, hogyan zajlik majd a vizsga, s ez nem használ a felkészülésnek. Ugyanakkor édesanyja is azt nehezményezi, hogy nem szögezték le pontosan már az elmúlt tanév végén, hogyan zajlik majd az érettségi. „Szeptemberben már tiszta képpel kellett volna kezdeni az új tanévet” – összegzett az édesanya.
„Az érettségi egyszerűsítésének jó szándéka összebonyolódott a módszertan útvesztőjében” – fogalmazta meg Keresztély Irma is. A Kovászna megyei főtanfelügyelő kifejtette, a szakma éveken keresztül jelezte, hogy egyszerűsíteni kellene az érettségit, hiszen az Európai Unió országai közül Romániában volt a legbonyolultabb. Mint felidézte, eddig 146 tantárgyból kellett érettségi tételeket összeállítani és azokat lefordítani a kisebbségek nyelvére, így nagy volt a hibalehetőség.
A szakember azonban úgy ítéli meg, a valós egyszerűsítés három, kisebbségek esetében négy írásbeli megmérettetést jelentett volna. A kizáró jellegű szóbeli vizsgák azonban összebonyolítják az érettségit, véli Keresztély Irma, aki szerint az érettségi így tulajdonképpen februártól júliusig tart, ez a hosszú időszak pedig kimeríti a tanárt és a diákot. Szintén gondként említette, hogy az év közbeni vizsgák miatt az iskolák kénytelenek lesznek átszervezni az órarendet, ez pedig szerinte óhatatlanul a minőség rovására megy.
A tanügyi szakszervezetek is különbözőképpen vélekednek az érettségi kalendáriumának módosításáról, abban viszont egyetértenek, hogy egy újabb változtatás még jobban összezavarná az érintetteket. Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret szakszervezet elnöke szerint a döntés előtt mindenképp egyeztetni kellett volna a szakma és az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, ugyanis szerinte a módosítás nem feltétlenül kedvező.
Isvoranu ugyanakkor felrója, hogy a tanügyi törvény végleges formája még nem jelent meg az oktatási minisztérium honlapján. Másrészt Liviu Pop, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének főtitkára úgy véli, a január 4-i kezdés, közvetlenül az ünnepek után valóban nem volt jó, így a módosításra szükség volt. Pop abban bízik, hogy nem lesz egy újabb tanügyminiszter, aki ismét változtat valamit.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.